Kritikus a helyzet a magyar rendelőkben: szabályosan menekülnek az orvosok ezekből a megyékből?

A KSH legfrissebb adatai szerint 2025-ben átlagosan 42 117 orvos dolgozott Magyarországon a fogorvosokkal együtt. Bár 2024-ben még 2,5 százalékos növekedést figyelhettünk meg a 2023-as adatokhoz képest, 2025-ben már csökkenő tendenciát mutatott az orvosok száma, most 2,33 százalékos csökkenés volt. Így a két éves növekedő tendencia megdőlt, azonban a pandémia során visszaeső adatokat még mindig meghaladja a szám, azaz a 2019-es szint fölött maradt az orvosok száma.

Ami leginkább aggasztó, hogy a 42 ezer praktizáló orvosból 8768-an 65 év felettiek, ezen belül pedig 5089-en (12,1 százalék) 70 év felettiek voltak. Bár még mindig sok a nyugdíjaskorú orvos, az arányok 2025-ben kicsit javultak. Jelenleg a praktizáló orvosoknak 20,8 százaléka 65 év fölötti, vagyis minden ötödik orvos van a nyugdíjkorhatár fölött. Tavaly ez az arány még 23,4 százalék volt.

Ha megnézzük az elmúlt évek statisztikáit, akkor azonban még rosszabb a helyzet: a nyudíjas orvosok száma meredek emelkedést mutat. Míg 2001-ben még csak 2603 orvos dolgozott 65 év felett a magyar egészségügyben, ez a szám 2025-re több mint háromszorosára, 8768-ra nőtt. Közülük 2001-ben 1131-en töltötték be 70. életévüket, a tavalyi évre pedig ez a szám is 5089-re nőtt, vagyis több mint négyszeresére.

A 40 év alatti orvosok jelenleg 15463-an vannak, ez az összes orvos 36,7 százaléka. Ez az adatsor növekedő tendenciát mutat, hiszen tavaly még csak 34,6 százalék volt a fiatal orvosok aránya a teljes állományhoz mérten. Az azonban látszik, hogy hiába nő a 40 év alatti orvosok száma, még mindig nem elég magas ütemben történik a változás.

Idén a tavalyihoz képest látványosan növekedett a 40 és 65 év közötti korosztály aránya. Míg ez a korosztály 2024-ben szűkült és 34,6 százalék tartozott ide, 2025-ben már az orvosok 42,5 százaléka 40 és 65 év közötti volt. Ez azért is jó hír, mert ez az a generáció, amelynek az elkövetkező 10–15 évben fel kellene váltania a most nyugdíj felé tartó orvosokat - azt azonban érdemes hangsúlyozni, hogy hiába nő a számuk, még mindig nincsenek elegen, hogy kiváltsák a leköszönő munkaerőt.

A jelenlegi 60–64 éves korosztály (3 832 fő) öt éven belül eléri a törvényes nyugdíjkorhatárt, miközben a 65–69 évesek (3 679 fő) egy részét sem lehet hosszú ideig aktívan tartani. Összességében tehát 2030-ra közel 7 500 orvos (az összes dolgozó orvos közel egyötöde) vagy nyugdíjba vonul, vagy a 70 felettiek egyre bizonytalanabb státuszú csoportjába lép. Velük szemben a jelenleg 35–39 éves korosztály (4 607 fő) lesz 2030-ra a középgeneráció. Létszámuk azonban elmarad a szükségestől. Ez leginkább a fiatal orvosok elvándorlásának köszönhető, őket nehéz továbbra is pótolni a magyar egészségügyben.

A nők arányával kapcsolatban megfigyelhető, hogy nagyjából azon a szinten, 58% körül stagnál, amire 5 éve, 2020-ban beállt. Az azonban érdekes, hogy míg a férfiaknál magasabb a nyugdíjasok aránya, addig a nőknél inkább a középgeneráció dominál.

A legkritikusabb országrészben minden harmadik orvos nyugdíjas korú

Ha megvizsgáljuk az orvosok életkori megoszlását megyénként is, akkor hatalmas különbségeket lehet látni egyes országrészek között. A legkritikusabb helyzetű terület Komárom-Esztergom vármegye, ahol a praktizáló 743 orvos közül 288 nyugdíjaskorú, vagyis majdnem 39 százalékuk. Nógrád vármegyében szintén súlyosan öregednek az orvosok, itt a mindössze 377 főnyi dolgozó orvosból közel 118 fő 65 év feletti – ez több, mint 31 százalékos arány. Ez azt jelenti, hogy ha ezekben a megyékben az elkövetkező néhány évben az idős orvosok egy része visszavonul, ellátási krízis alakulhat ki. 25 százalék feletti az idős orvosok aránya Zalában, Somogyban, Tolnában, Jász-Nagykun-Szolnokon és Bács-Kiskunban is, vagyis ezekben a vármegyékben minden negyedik orvos elérte már a nyugdíjkorhatárt.

A pólus másik felén Hajdú-Bihar vármegye áll, ahol a 3317 dolgozó orvosból mindössze 11,28 százalék van a 65 év feletti kategóriában. Ennek egyértelű magyarázata van: Debrecen elismert orvostudományi egyeteme folyamatosan termeli ki a fiatal szakembereket, és ezek nagy része helyben, vagy a régióban dolgozik tovább. Kevesebb, mint 20 százalékos a nyugdíjas orvosok aránya Csongrád-Csanád, Baranya, Győr-Moson-Sopron és Pest vármegyében. 

Egyelőre nem robbant az időzített bomba

Az Eurostat legfrissebb elemzése az Európai Unió orvosállományának méretét, összetételét és demográfiai jellemzőit vizsgálja. A jelentés szerint 2023-ban közel 2 millió praktizáló orvos dolgozott, azonban jelentős különbségek figyelhetők meg az egyes tagállamok között az orvosok lakosságarányos száma tekintetében.

Ausztriában 100 ezer főre 540 praktizáló orvos jut – ez a legjobb arány a szomszédos országok között. Jó helyezést ért el Görögország és Portugália is a listán, azonban Magyarország a rangsorban rosszabbul áll Horvátországnál és Romániánál is. Nálunk csak a szerbeknél, franciáknál és belgáknál jut kevesebb praktizáló orvos 100 ezer lakosra.

A jelentés beszámolt arról is, hogy számos EU-tagállamban az orvosok több mint 40 százaléka 55 év feletti, Bulgáriában és Olaszországban pedig ez az arány meghaladja az 50 százalékot is. Ezzel párhuzamosan a fiatal, 35 év alatti orvosok aránya sok országban alacsony, ami hosszú távon munkaerőhiányhoz vezethet az egészségügyben.

A WHO néhány éve közzétett elemzése szerint ezek az országok "időzített bombán ülnek," mert az idősödő szakembereket nem lesz kikkel pótolni. Az 55 év feletti orvosok aránya Magyarországon a KSH 2024-es adatai alapján 42 százalék volt, ami meghaladja a WHO által kritikusnak ítélt szintet, 2025-ben azonban az értékhatár alá csökkent, jelenleg 36,57 százalék.

A jelentés hangsúlyozza ezeken kívül a nemzetközi munkaerő-mobilitás növekvő szerepét is. Több nyugat-európai ország (például Németország, Írország vagy az Egyesült Királyság) jelentős mértékben támaszkodik külföldön képzett orvosokra. Ez részben enyhíti a munkaerőhiányt, ugyanakkor fokozhatja az egészségügyi szakemberek elvándorlását a kelet- és dél-európai országokból - többek között Magyarországról. 

Mondd el, mit gondolsz: segíts formálni a Pénzcentrum jövőjét!

Segíts nekünk még jobbá tenni a Pénzcentrumot! Egy rövid, anonim kérdőívvel szeretnénk jobban megismerni, hogyan használod az oldalt, milyen témák érdekelnek, és miben fejlődhetnénk tovább. A válaszaid alapján finomítjuk tartalmainkat, rovatainkat, sőt akár új szolgáltatásokat is bevezethetünk, hogy még hasznosabbak legyünk a mindennapi pénzügyi döntéseidben. A kitöltés mindössze 10–12 perc, és minden visszajelzés nagy segítség számunkra.