Ez lehet a kiút az egyre romló egészségügyi rendszerből? A magyarok fele már így csinálja: nem bízzák másra az egészségüket

A STADA Health Report 2026 szerint a bizalomnak továbbra is emberi arca van: az európaiak 77 százaléka háziorvosára vagy más egészségügyi szakemberre támaszkodik egészségügyi döntései során, és közel tízből nyolcan továbbra is személyesen szeretnének találkozni az egészségügyi szakemberekkel. Magyarországon is a háziorvosok és más egészségügyi szakemberek jelentik a legfontosabb támpontot az egészséggel kapcsolatos döntésekben.

Peter Goldschmidt, a STADA vezérigazgatója elmondta, hogy "az önálló, tudatos döntéseket hozó betegek szerepéről szóló párbeszéd egyre intenzívebbé válik, és ezt a folyamatot a mesterséges intelligencia minden korábbinál gyorsabb ütemben mozdítja elő. Az emberek ma már nem egyszerűen betegek, akik a sorukra várnak, hanem aktív résztvevői saját egészségük alakításának: személyes döntéseiket digitális eszközökkel és szakértői tanácsokkal egészítik ki. Az egészségügyi ágazat minden szereplőjének alkalmazkodnia kell ehhez a változáshoz, és reagálnia kell rá."

A jelentés szerint az európai egészségügyet ma három egymással párhuzamos folyamat alakítja: az egészségügyi rendszerek továbbra is jelentős nyomás alatt állnak, az emberek egyre aktívabb szerepet vállalnak a saját egészségük alakításában, miközben a mesterséges intelligencia gyors ütemben válik a mindennapi egészségmegőrzés részévé. Magyarországon mindezt az is árnyalja, hogy a lakosság jóval kritikusabban ítéli meg az egészségügyi rendszert az európai átlagnál. A technológia ugyanakkor már itt sem a jövő ígérete, hanem egyre inkább a mindennapok része.

Az egészségügyi rendszerekkel való elégedettség továbbra sem javult Európában: a lakosság mindössze 56 százaléka elégedett az ellátással, ami gyakorlatilag megegyezik a 2025-ben mért 58 százalékkal, és azt mutatja, hogy a pandémiát követő visszaesés óta tartósan stagnál az elégedettség. Magyarországon az állami egészségügyi rendszer megítélése ennél lényegesen kedvezőtlenebb: a válaszadók mindössze 27 százaléka elégedett vele, ami tavalyhoz (23%) képest ugyan némi javulást jelent, de még mindig sereghajtók vagyunk ezen a téren.

A kutatás szerint az egészségügyi szakemberek hiánya és az ebből fakadó hosszú várakozási idők jelentik a legnagyobb kihívást Európában (67%), amit a magyarok még nagyobb arányban éreznek problémának (79%). A megfizethető egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést is jóval többen tartják kihívásnak Magyarországon (61%), mint európai szinten (43%).

Arra a kérdésre, hogy mely változtatásokat vezetnének be elsőként egészségügyi miniszterként, az európaiak 58 százaléka az egészségügyi szakemberek számának növelésével a várakozási idők csökkentését tartja kulcsfontosságúnak, míg 49 százalékuk az alapellátáshoz való hozzáférést javítaná. A magyar válaszadók is ugyanezeket a területeket tartják a legfontosabbnak.

Az európaiak egyre aktívabb szerepet vállalnak saját egészségük alakításában

Az egészségügyi rendszerre nehezedő nyomásra reagálva az európaiak egyre aktívabb szerepet vállalnak saját egészségük menedzselésében. A válaszadók 78 százaléka úgy érzi, képes megfelelően gondoskodni saját egészségéről, míg 94 százalék legalább bizonyos egészségügyi problémák esetén öngyógyítást alkalmaz. A többség (85%) emellett egy vagy több egészségmonitorozó eszközt, pl. vérnyomásmérőt, aktivitásmérőt is használ egészségi állapotának nyomon követésére.

A magyarok hasonlóan gondolkodnak saját szerepükről: 81 százalékuk érzi úgy, hogy képes kézben tartani egészségének alakulását, miközben az öngyógyítás is széles körben elfogadott a kisebb egészségügyi panaszok kezelésében.

Széles körű nyitottság a mesterséges intelligencia egészségügyi alkalmazására

Az egészséggel kapcsolatos tudatosság és önállóság erősödésével összhangban a mesterséges intelligencia is a mindennapi gyakorlat részévé vált: az európaiak 55 százaléka már jelenleg is használja egészségével kapcsolatban, 82 százalékuk pedig nyitott arra, hogy az AI szerepet kapjon egészségügyi ellátásában. A magyarok hasonló mértékben veszik igénybe jelenleg a mesterséges intelligenciát, de az európai átlagnál is nyitottabbak (87%) az AI egészségügyi alkalmazására.

„Az önálló, tudatos döntéseket hozó betegek szerepéről szóló párbeszéd egyre intenzívebbé válik, és ezt a folyamatot a mesterséges intelligencia minden korábbinál gyorsabb ütemben mozdítja elő” – mondta a cég vezérigazgatója. „Az európaiak ma már nem egyszerűen betegek, akik a sorukra várnak, hanem aktív résztvevői saját egészségük alakításának, személyes döntéseiket digitális eszközökkel és szakértői tanácsokkal egészítik ki. Az egészségügyi ágazat minden szereplőjének alkalmazkodnia kell ehhez a változáshoz, és reagálnia kell rá.”

Az AI terjedése mellett továbbra is az emberi kapcsolat a legfontosabb

Felmerül a kérdés, hogy vajon az orvosok és gyógyszerészek szerepe csökkenni fog-e a mesterséges intelligencia növekvő befolyásának hatására? A kutatás szerint éppen ellenkezőleg. Az európaiak többsége továbbra is háziorvosát (77%) és gyógyszerészét (57%) tekinti a legfontosabb szereplőnek az egészségével kapcsolatos döntései során, ugyanakkor világos határt húz az AI alkalmazásának.

A legnagyobb nyitottság az adminisztratív és monitorozási feladatok esetében figyelhető meg, például időpontok és kontrollvizsgálatok szervezésében (50%), az orvosi konzultációk jegyzetelésében vagy a krónikus betegségek nyomon követésében (36%). Röviden: az AI-t szívesen látják egészségügyi asszisztensként, de azt szeretnék, hogy a döntéseket továbbra is emberek hozzák meg.

Magyarországon ugyanez a trend figyelhető meg: miközben a válaszadók nyitottak a mesterséges intelligencia egészségügyi alkalmazására, továbbra is a háziorvosok és más egészségügyi szakemberek gyakorolják a legnagyobb hatást az egészségügyi döntéseikre.

Az egészségügyi szakemberek szerepe átalakul

Az európaiak nem azt szeretnék, hogy az egészségügyi szakemberek háttérbe szoruljanak a mesterséges intelligencia térnyerésével, hanem azt várják, hogy még többet nyújtsanak. A válaszadók 41 százaléka arra számít, hogy több digitális és távoli konzultációt kínálnak majd, 30 százalék szerint még fontosabbá válnak megbízható emberi kapcsolattartóként, míg 26 százalék úgy véli, hogy tanácsadóként és eligazítóként segítik majd a betegeket az egyre bővülő egészségügyi információk világában.

Mindössze minden ötödik válaszadó gondolja úgy, hogy a mesterséges intelligencia miatt csökkenni fog az egészségügyi szakemberek jelentősége. Más szóval: az AI megváltoztatja az egészségügyi szakemberek szerepét, de nem csökkenti, hanem kibővíti azt.

A magyar válaszadók is arra számítanak elsősorban, hogy az egészségügyi szakemberek a jövőben több digitális és távoli konzultációt kínálnak majd, miközben továbbra is meghatározó szerepet töltenek be a betegek számára.

A STADA Health Report 2026 eredményei olyan egészségügyi valóságot rajzolnak fel, amelyben a tudatos betegek, a digitális eszközök és az emberi szakértelem már nem különálló világok. "A jelentés egyik legfontosabb tanulsága, hogy ez az átalakulás már nem csupán egy ideiglenes megoldás egy túlterhelt egészségügyi rendszer problémáira, hanem fokozatosan maga válik az egészségügy új működési modelljévé" – foglalta össze a cég vezérigazgatója.

Még azok is, akik a legnyitottabbak a mesterséges intelligencia alkalmazására, elsősorban támogatást várnak tőle, nem pedig helyettesítést. A gyógyszertárak továbbra is az egyik legkönnyebben elérhető és legmegbízhatóbb kapcsolódási pontot jelentik az európaiak számára az egészségügyi rendszerben. A kérdés tehát nem az, hogy megváltoznak-e, hanem az, hogy miként fejlődnek olyan központokká, ahol az emberi szakértelem a digitális eszközök gyorsaságával és lehetőségeivel párosul

- mondta el.

A STADA Health Report 2026 a STADA megbízásából a Human8 által készített reprezentatív online tanulmány. A kutatás anonim módon zajlott 2026 februárja és márciusa között körülbelül 20 000 válaszadó bevonásával Európa-szerte 18 országban, illetve Kazahsztánban és Üzbegisztánban. A felmérés reprezentatív kor, nem és régió tekintetében.