Sokkoló számok a magyar kórházakról: több mint 8000 férőhely tűnt el pár év alatt, nehéz lesz pótolni

Az Európai Unió kórházaiban 2024-ben megközelítőleg 2,3 millió ágy állt rendelkezésre. Ezek többsége az akut, gyógyító ellátást szolgálta, a fennmaradó kapacitás jelentős részén rehabilitációs munka zajlott, kisebb hányadukat pedig hosszú távú vagy egyéb ellátásra használták - derül ki az Eurostat legfrissebb adataiból.

Ha az uniós átlagot nézzük, százezer lakosra 507 kórházi ágy jutott, szemben a 2023-ban mért 511-gyel. A csökkenés nem új jelenség: az adatsor kezdete, 2009 óta folyamatosan szűkül a rendelkezésre álló kapacitás. Akkor még átlagosan 582 kórházi ágy jutott százezer uniós lakosra. A tendencia hátterében részben azok a tudományos és technológiai fejlesztések állnak, amelyek számos fekvőbeteg-ellátás esetében lerövidítették a kórházi tartózkodás átlagos idejét. Emellett egyre több olyan kezelést végeznek járóbeteg- vagy egynapos ellátás keretében, amely korábban kórházi bent fekvést igényelt.

Óriási különbségek vannak az uniós országok között

A lakosságarányos kórházi kapacitások tekintetében jelentős eltérések mutatkoztak az egyes tagállamok között. Bulgáriában jutott a legtöbb, átlagosan 870 kórházi ágy százezer lakosra. Németország 759, Románia 731, Ausztria 655, Csehország pedig 639 ággyal követte. Németország nemcsak lakosságarányosan került az élmezőnybe, hanem abszolút értékben is ott működött a legtöbb kórházi ágy 2024-ben, összesen 634 ezer állt rendelkezésre az országban.

A pólus másik felén olyan államok állnak, ahol százezer emberre még 300 kórházi ágy sem jutott. Svédországban mindössze 187, Hollandiában 221, Dániában 226, Finnországban 248, Spanyolországban 283, Írországban pedig 293 ágyat tartottak nyilván százezer lakosonként.

A statisztika a rendszeresen fenntartott, személyzettel ellátott és a felvett betegek számára azonnal rendelkezésre álló kórházi ágyakat veszi figyelembe. Az adatokban a foglalt és az üres ágyak egyaránt szerepelnek, az egynapos és járóbeteg-ellátásban használt, valamint az ideiglenes ágyakat viszont nem számítják bele.

Magyarországon alacsony az akut ágyak aránya

A kórházi ágyak rendeltetés szerinti megoszlásáról 25 uniós ország esetében álltak rendelkezésre 2024-es adatok, Dániára és Ciprusra vonatkozóan azonban nem. Az akut, gyógyító ellátást szolgáló ágyak aránya Portugáliában volt a legmagasabb, 95,5 százalék. Hollandiában az összes ágy 94,4, Írországban pedig 92,7 százalékát használták ilyen célra.

Magyarország viszont aközé a négy tagállam közé tartozott, ahol az akut ellátást szolgáló ágyak aránya nem érte el a teljes kórházi kapacitás kétharmadát. Hazánk mellett Csehországban, Horvátországban és Franciaországban mértek hasonló arányt. A legalacsonyabb értéket Franciaországban regisztrálták, ahol a kórházi ágyak mindössze 58,9 százaléka szolgálta a gyógyító ellátást.

A rehabilitációs ágyak aránya ezzel szemben Franciaországban volt a legmagasabb, ahol ezek adták a kórházi kapacitás 32 százalékát. Lengyelországban, Németországban, Magyarországon, Luxemburgban, Ausztriában, Horvátországban és Máltán szintén legalább 15 százalékos volt a rehabilitációs ágyak részesedése. Spanyolországban, Görögországban, Portugáliában, Finnországban és Írországban ugyanakkor még a 2 százalékot sem érte el az ilyen típusú ágykapacitás.

A hosszú távú ellátást szolgáló ágyak a vizsgált országok többségében a teljes kórházi kapacitás kevesebb mint 16 százalékát tették ki. Ennél magasabb arányt csak Csehországban, Észtországban és Horvátországban mértek. Csehországban az ágyak 28,9, Észtországban 21,5, Horvátországban pedig 18,1 százaléka tartozott ebbe a kategóriába. Németországban, Hollandiában, Portugáliában és Svédországban nem tartottak nyilván kórházon belüli hosszú távú ellátási ágyakat.

Tíz év alatt a legtöbb országban szűkültek a kapacitások

A kórházi ágyak száma az uniós tagállamok többségében alacsonyabb volt 2024-ben, mint tíz évvel korábban. A legnagyobb arányú visszaesést Finnországban mérték: az összes ágy száma 44 százalékkal csökkent 2014 és 2024 között, bár az ottani adatsorban módszertani törés történt.

Mindössze hét uniós országban emelkedett a kórházi ágyak teljes száma ebben az időszakban. Spanyolországban 0,5, Portugáliában 3, Romániában 4, Bulgáriában 9, Cipruson 10, Máltán 11, Írországban pedig 32 százalékos növekedést mértek. Az ír adatoknál szintén figyelembe kell venni az adatsor törését.

Az akut ágyak lakosságarányos száma a vizsgált 26 országból mindössze négyben emelkedett. Görögországban százezer lakosonként 12, Írországban 30, Romániában 47, Bulgáriában pedig 119 ággyal nőtt a kapacitás. A legnagyobb visszaesést Litvániában regisztrálták, ahol százezer lakosra vetítve 171-gyel csökkent az akut ágyak száma. Luxemburgban és Ausztriában szintén száznál nagyobb csökkenést mértek.

A rehabilitációs ellátásban már kevésbé volt egységes az uniós tendencia. A rendelkezésre álló adatok alapján 25 tagállamból 12-ben nőtt, 13-ban pedig csökkent a rehabilitációs ágyak lakosságarányos száma 2014 és 2024 között. Ausztriában, Romániában, Bulgáriában és Lengyelországban százezer lakosra vetítve több mint tízzel emelkedett az ilyen ágyak száma. A legnagyobb, 29 ágyas növekedést Lengyelországban mérték.

Magyarországon 2025-ben is tovább csökkent a kórházi ágyak száma

Miközben az uniós összehasonlítás a 2024-es állapotokat mutatja be, Magyarországról már elérhetők a 2025-ös adatok is. A Központi Statisztikai Hivatal számai alapján tavaly 60 185 működő kórházi ágy volt az országban, 1,8 százalékkal kevesebb, mint 2024-ben. Ez azt jelenti, hogy egyetlen év alatt több mint ezer működő ágy szűnt meg. A csökkenés hosszabb távon még látványosabb: 2015-ben még csaknem 68 600 ágyat tartottak nyilván, vagyis tíz év alatt több mint 8400-zal zsugorodott a kapacitás. Erről korábbi cikkünkben részletesen is beszámoltunk:

EZ IS ÉRDEKELHET

Mégis mi történik a magyar kórházakban? Egy év alatt újabb ezer működő kórházi ágy szűnt meg

Tovább csökkent a működő kórházi ágyak száma Magyarországon: tavaly már alig több mint 60 ezer volt az országban.

A visszaesés egyébként gyorsabb volt a népességfogyásnál is. Magyarországon 2025-ben tízezer lakosra 63,4 működő kórházi ágy jutott, ami százezer lakosra átszámítva 634 ágyat jelent. Ez az elmúlt több mint egy évtized legalacsonyabb hazai értéke: 2024-ben még 64,3, 2019-ben pedig 70 működő ágy jutott tízezer emberre. A magyar mutató ugyanakkor még így is meghaladja a 2024-es, százezer lakosra vetített 507 ágyas uniós átlagot. A különböző referenciaévek miatt azonban ez csak tájékoztató jellegű összevetés, nem pontos uniós rangsor, ráadásul az uniós számokban egyéb kórházi ágyakat is figyelembe vesznek.

Az ágyszám csökkenése mellett 2025-ben javult a meglévő kapacitások kihasználtsága. Az országos átlag 64,89 százalékról 65,94 százalékra emelkedett, az aktív ellátásban 59,48, a krónikus ellátásban pedig 76,93 százalékos kihasználtságot mértek. Az ápolási napok száma ugyanakkor 14,6 millióról 14,4 millióra csökkent, és az aktív, illetve a krónikus ellátásban is rövidült az átlagos ápolási idő.