Torz tükörben a magyar tinik: miért látja magát kövérnek minden második lány?

A gyerekkor és a serdülőkor az egész életre kiható szokások kialakulásának időszaka. Ilyenkor alakul ki az étkezéshez, a mozgáshoz, a testhez és önmagunkhoz való viszonyunk. Nem véletlen tehát, hogy a szakemberek különös figyelmet fordítanak arra, milyen állapotban vannak a mai tizenévesek: mennyire egészségesen élnek, hogyan érzik magukat a bőrükben, és hogyan látják önmagukat a kortársaik és a társadalom tükrében.

A legfrissebb ifjúsági jelentések és nemzetközi felmérések azonban aggasztó képet mutatnak. Magyarországon a serdülők jelentős része túlsúlyos, de még többen vannak azok, akik csak annak érzik magukat. A lányok körében különösen nagy az önkép és a valóság közötti eltérés, de a fiúk sem mentesek a testképzavaroktól. A számok mögött súlyos társadalmi és pszichológiai problémák húzódnak, amelyek túlmutatnak az egészséges táplálkozás és a sport kérdésén, összefonódnak a mentális jólléttel, a közösségi média hatásával és a társadalmi egyenlőtlenségekkel is.

Nézzünk a számok mögé: tényleg probléma a testképzavar?

A magyar fiatalok egészségi állapotáról szóló friss jelentések egyszerre festenek biztató és aggasztó képet. Egyrészt egyre nagyobb figyelmet kap a megelőzés, a mozgás népszerűsítése és az egészséges életmód, másrészt azonban továbbra is komoly problémát jelent az elhízás, a mozgásszegény életmód és a testképzavar. Az Ifjúság’24 jelentés egyenesen úgy fogalmaz, hogy 

a túlsúlyos fiatalok aránya a serdülők között tartósan magas, és a trend nem mutat érdemi javulást az elmúlt években

- írja Pető Dorina Viktória elemzésében. A 15–29 évesek körében a fiúk 27, a lányok 17 százaléka tartozik a túlsúlyos kategóriába, de ennél is árulkodóbb az, ahogyan a fiatalok saját testüket látják. A következő táblában összegeztünk a tanulmányban használt adatokat. A túlsúly mérése esetén a teljes elemszám 5 670, a testkép vizsgálatnál 6 071, a táblázatban ezekből számolt százelékos értékek szepelnek. 

Ezek alapján az 5. évfolyamos lányok közül például 37 százalék gondolja magát kövérnek, miközben csak 17 százalékuk valóban túlsúlyos. Ez több mint kétszeres eltérés. A 7. évfolyamban még élesebb a különbség: 45 százalék tartja magát túlsúlyosnak, de objektíven csak 13 százalék az, vagyis több mint háromszoros a percepció és a valóság közötti eltérés.

A fiúk körében valamivel pontosabb az önértékelés: az 5. évfolyamos fiúk 25 százaléka gondolja magát túlsúlyosnak, ami megegyezik a valós adattal, de a 7. évfolyamnál már itt is látszik némi torzulás (33% gondolja, 27% ténylegesen túlsúlyos). Ezek az eltérések jól mutatják, hogy a testképzavar nem csak lányokat érint, de a társadalmi nyomás és a média által közvetített testideál miatt különösen az ő esetükben válik látványossá.

Esztétika és pszichológia

Ez a jelenség nem pusztán esztétikai kérdés, hanem pszichológiai problémákhoz is vezethet. Egy 2023-as tanulmány szerint „a negatív testkép jelentősen növeli a depresszió, a szorongás és az étkezési zavarok kialakulásának kockázatát serdülőkorban”. A fizikai aktivitás azonban jelentős védőfaktorként jelenik meg: a rendszeresen sportoló fiataloknál 20–30 százalékkal kisebb az esélye a tartós rossz hangulat kialakulásának. Egy friss kínai vizsgálatban például kimutatták, hogy

a heti 5–6 napon át végzett fizikai aktivitás 28%-kal csökkenti az alacsony hangulat esélyét.

A mozgáshiány azonban a magyar fiatalok jelentős részére jellemző. A WHO és a HBSC 2022-es adatai szerint a fiúk 75, a lányok 85 százaléka nem éri el az ajánlott napi 60 percnyi mérsékelt vagy élénk intenzitású fizikai aktivitást. A magyarországi HBSC-jelentés egyenesen úgy fogalmaz, hogy

a serdülők túlnyomó többsége mozgásszegény életmódot folytat, és ez a tendencia az életkor előrehaladtával tovább romlik.

Hazai felmérések szerint a 7–17 éveseknek mindössze 20 százaléka aktív rendszeresen, és körülbelül 40–46 százalék vesz részt valamilyen szervezett sportban. Az egészségtelen táplálkozási szokások szintén hozzájárulnak a helyzethez. A HBSC európai összefoglaló jelentése szerint „a serdülők kevesebb mint 40 százaléka fogyaszt naponta zöldséget vagy gyümölcsöt, a reggelizés aránya pedig az elmúlt négy évben csökkenő tendenciát mutat”. Ezzel párhuzamosan a gyorsételek és a cukros üdítők fogyasztása stabilan magas maradt. Ezek a minták nem csak a súlygyarapodásnak kedveznek, hanem a koncentrációt, a tanulási teljesítményt és a hangulatot is rontják.

A társadalmi háttér szintén erősen befolyásolja a fiatalok egészségét. Az ELTE PPK kutatói által készített magyarországi HBSC jelentés szerint

az alacsonyabb társadalmi-gazdasági státuszú családokból származó serdülők körében a rossz testi és lelki egészségi mutatók egyértelműen gyakoribbak.

Ez arra utal, hogy a túlsúly és a testképzavar problémája társadalmi egyenlőtlenségeket is újratermel. A közösségi média hatása sem elhanyagolható. Az Ifjúság’24 jelentés például kiemeli, hogy 

a közösségi médiában látott testideálok hatására a serdülő lányok jelentős része próbál fogyni, függetlenül attól, hogy valójában túlsúlyosak-e.

Nem véletlen, hogy a lányok körében kétszer olyan gyakori a fogyókúrás próbálkozás, mint a fiúknál. A UNICEF 2024-ben publikált elemzése szerint pedig „a közösségi média használat intenzitása egyenes arányban nő a testképzavarral és az önértékelési problémákkal”. Fontos azonban látni, hogy az elhízás maga is stigmatizált társadalmi jelenség. A túlsúlyos gyerekek gyakrabban szenvednek csúfolódástól, kirekesztéstől, ami tovább ronthatja a pszichés állapotukat.

Egy 2023-as tanulmány szerint „az elhízással kapcsolatos stigma nemcsak pszichológiai terhet ró a fiatalokra, hanem visszatartja őket az egészségmegőrző viselkedésektől is” . Ez az ördögi kör csak komplex beavatkozással törhető meg. A megoldás tehát nem lehet pusztán az, hogy több testnevelésórát tartunk az iskolákban. Bár a rendszeres iskolai mozgás fontos, önmagában nem elég. Szükség van táplálkozási edukációra, pszichológiai támogatásra és olyan közösségi programokra, amelyek vonzóvá teszik a mozgást a fiatalok számára.

Összességében a magyar fiatalok egészségét kettős probléma fenyegeti: egyrészt a túlsúly ténylegesen növekvő előfordulása, másrészt a testképzavar és önértékelési zavar, amely sokkal szélesebb réteget érint. A lányok körében különösen éles a kontraszt a valós testtömeg és az önkép között, de a fiúk sem mentesek a jelenségtől. A fizikai és mentális egészség szorosan összefügg, így a megoldásoknak is egyszerre kell célozniuk a két területet.

A jövő egyik nagy kihívása az lesz, hogy olyan támogató környezetet teremtsünk, ahol a gyerekek és fiatalok nemcsak egészségesebben élhetnek, hanem reálisabb önképet is alakíthatnak ki. Ahogyan a WHO HBSC jelentés összefoglalta: „a serdülők egészsége nem pusztán orvosi kérdés, hanem társadalmi felelősség is, amely az iskolák, családok és közösségek együttműködésén múlik”. Ha sikerül kilépni a stigmatizáció és a mozgáshiány ördögi köréből, akkor nemcsak a túlsúly arányát csökkenthetjük, hanem egy egészségesebb, mentálisan erősebb fiatal generációt is nevelhetünk fel.