Így mennek táppénzre az élelmes magyarok 2025 végén: egy forintot sem buknak a fizetésükből

Az idei náthaszezon egyelőre hasonlóképpen alakul, mint a korábbi években: a mindenszentek környéki családlátogatások és az őszi szünet vége után az esetszámok megindultak felfelé és várhatóan meg sem állnak karácsonyig. Tehát még karácsony előtt van rá esély, hogy többen lebetegszenek, kiesnek emiatt a munkából. A fertőzéshullám általában csillapodik karácsony és újév táján, de a téli szünetet követően a betegszámok meredek emelkedésére lehet idén is számítani. A tetőzésre jellemzően február végéig, március elejéig várni kell, ezután a légúti fertőzések magas száma lassanként csökken májusig. 

Évente a keresőképtelenség első 15 napján betegszabadság jár (év közben kezdődő munkaviszony esetén arányosan jár a betegszabadság is), ezt meghaladóan pedig a beteg munkavállaló a betegség okától függően táppénzre lesz jogosult. Mind a betegszabadság, mind a táppénz igénylését orvosi igazolással kell alátámasztani. Ez a megkülönböztetés azért is fontos, mert a betegszabadság alatt jellemzően több pénzt kapnak a dolgozók, táppénz alatt kevesebbet, fizetésükkel arányosan.

A betegszabadság összege - melyet a munkáltató fizet  a dolgozóinak - a normál fizetett szabadság 70 százaléka. Amikor a betegszabadság egy évre járó 15 napja elfogyott, onnantól táppénzt igényelhet a munkavállalónak. Ennek összege attól is függ, milyen jogcímen kapja a dolgozó a táppénzt. A táppénz egy bérjellegű, nem önálló tevékenységből származó jövedelem, összege a napi átlagkereset 50-60 százaléka lehet. 60 százalékos táppénz jár akkor, ha a dolgozónak legalább két éve folyamatos volt a társadalombiztosítási ideje, és nem szorul kórházi ápolásra. Ellenkező esetekben csak 50 százalék jár.

Vannak kivételes esetek, amikor 90-100 százalékos táppénz is járhat. Ha munkavégzés közben ér valakit közlekedési baleset, akkor 90 százalékos, ha munkavégzés közben más balesetet, üzemi balesetet szenved valaki vagy foglalkoztatási megbetegedéstől szenved, akkor 100 százalékos táppénzt kaphat. (Magyarországon 9 különböző táppénz kódot különböztetünk meg, amelyek különböző szituációkat foglalnak magukban: nem minden táppénzes esetet előz meg betegszabadság, más és más a szimpla betegség, a veszélyeztetett terhesség vagy az üzemi baleset esete is.)

Így nem álom a 100%-os táppénz

A legtöbb dolgozó, ha még maradt szabadsága, a betegség idejére is azt vesz ki, hogy ne essen el annyi pénztől épp karácsony előtt. Az év végéhez közeledve viszont a legtöbben már kivették, betervezték a szabadnapjaikat, sőt sokaknak már a 15 napnyi betegszabadsága is elfogyott. Azt azonban tudják, hogyha ledönti őket a lábukról egy betegség, a táppénz összege elég kevés lesz: karácsony előtt pláne nem jön jól az ilyen kiesés.

Mit lehet tenni? Ami fel szokott merülni még megoldásként ilyen esetben, hogy a beteg dolgozók otthonról, home officeból dolgoznak, amíg lábadoznak,ha ezt munkakörük engedi. Azt azonban senkinek sem ajánlják a szakemberek, hogy betegen dolgozzon, akár otthonról, a munkahelyen pedig főleg! Ugyanis ha nem adunk magunknak időt a pihenésre, felépülésre, sokkal tovább elhúzódhat a betegség, súlyosabb lehet, felülfertőződhet, szövődmények alakulhatnak ki. Ráadásul sokkal kevésbé tud hatékonyan dolgozni az, aki beteg. Ezért a munáltatóak és dolgozónak is jobb, ha pár napra elengedi a munkát teljesen és pihen, minthogy valaki hetekig csak fél gőzzel tudjon dolgozni.

A 100% táppénz azonban azoknak nem álom, akiknek van egészségpénztáruk.

Sok dolgozónak van ugyanis egészségpénztári szerződése, mégsem tudja, hogy táppénz alatt benyújthat igénylést a kieső jövedelem pótlására. Az igényléshez szükséges dokumentumot a dolgozó és munkáltató tölti ki, feltüntetik a kieső nettó összeget, melyet az egészségpénztár kiutal a dolgozónak. Így nincs keresetkiesés betegség alatt sem!

Természetesen ez nem ugyanaz, mintha nem is lenne pénzkiesés: a saját, előre félretett pénzünkből kapjuk vissza a hiányzó összeget. Annál viszont jobb, mintha a vésztartalékhoz kellene nyúlni, más megtakarítást elhasználni, hogy a kieső bér ne okozzon gondot karácsony előtt. Ráadásul az egészségpénztári befizetéseket - melyek után 20% adó-visszatérítés igényelhető - sem lehet csakúgy bármikor kivenni. Vagy el kell költeni a meghatározott egészségügyi célokra, vagy igényelni valamilyen jogcímen a kifizetést. Erre az egyik megoldás, a táppénz esetén a keresetkiegészítés igénylése.

Az év végéhez közeledve arra sem árt gondolni, hogy milyen összeg van az egészségpénztári számlán, mennyi volt az idei évi befizetés, és hogy hogyan lehet kihasználni a legjobban a 20%-os adó-visszatérítés lehetőségét. Most még azok sincsenek elkésve, akik idén nyitnának számlát. Hogy mennyit, és hogyan érdemes befizetni az adó-visszatérítés maximális kihasználásához, arról ebben a cikkben írtunk bővebben.

Év végéig sokan eleshetnek a fizetésük egy részétől

A KSH legfrissebb adatai szerint már sokan voltak táppénzen idén, a 2025-ös év a tavalyihoz hasonlóan alakult, nincsenek olyan nagy eltérések, mint a pandémia idején. Sőt, az idei havi bontású görbe (piros) végig a 2024-es (kék) vonal alatt marad, tehát valamivel minden hónapban kevesebben voltak betegek mint tavaly.  Az utolsó négy hónapban viszont minden normális mederben zajló évre az emelkedés jellemző, akárcsak a betegszámokban, ez következik most.

Azt is érdemes látni, hogy idén augusztusig még a 14 millió táppénzes nap sem gyűlt össze, pedig a korábbi években a 8. hónapra már az összes táppénzes nap száma meghaladta ezt a határt. Így tehát a korábbi éveknél több betegszabadság napja maradhatott a magyar dolgozóknak év végére. Ennek ellenére is nem kevesen lehetnek, akik már kimerítették az éves betegszabadság "keretüket", és ha lebetegszenek, kénytelenek lesznek táppénzre menni. A dolgozóknak a betegséggel járó kellemetlen anyagi vonzattal is érdemes számolni, mely karácsony előtt pláne kellemetlen.

A betegségeket mindenképp érdemes elkerülni: nemcsak az nagy teher anyagilag, ha kiesünk a munkából, még sok pénzt el is költhetünk gyógyszerre és vitaminokra. Ezért amennyire időnk és energiánk engedi, erősítsük immunrendszerünket: étkezzünk megfelelően, ne felejtsük el a gyümölcsöket, zöldségeket, szedjünk D-vitamint, mozogjunk rendszeresen - lehetőleg a szabadban. Érdemes beadatni az influenza és a covid-oltásokat, valamint kerülni a fertőzésveszélyt! Ha tudjuk, kerüljük el a találkozásokat tüneteket mutató hozzátartozókkal, barátokkal, kollégákkal. Ügyeljünk a kézmosásra, -fertőtlenítésre, kerüljük a zsúfolt, rosszul szellőző helyeket, és ha szükséges, viseljünk maszkot.