Az intézkedés igazodott az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) legújabb, 2026. február 2-án közzétett tudományos állásfoglalásához.
Tavaly 3 százalékkal nőtt a táppénzes napok száma Magyarországon, meghaladva a 26 millió napot. A fiatalok körében a lúdtalp, a szemészeti problémák és a túlsúly is a leggyakoribb egészségügyi gondok közé tartozik- írta meg az Economx.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb egészségügyi adatai szerint 2023-ban a magyar munkavállalók összesen 26 millió napra igényeltek saját betegségük miatt táppénzellátást, ami 3 százalékos növekedést jelent az előző évi 25,3 millió naphoz képest. Ez arra utal, hogy a munkaképtelenség idejére igényelt ellátás iránti kereslet emelkedett, miközben a betegségek munkaerőpiaci hatása továbbra is jelentős maradt.
Kirschner András, a Swiss Medical Services Kft. orvosigazgatója, aki a Vállalkozók Országos Szövetségében (VOSZ) az egészségügyi tagozat foglalkozás-egészségügyért felelős elnökségi tagja, korábban elmondta, hogy évente mintegy négymillió munkavállalót érintenek a munkaalkalmassági orvosi vizsgálatok. Ezek során a dolgozók hét százalékánál fedeznek fel korábban ismeretlen egészségkárosodást. Példaként említette, hogy az aktív munkavállalók között a súlyos és közepesen súlyos pszichiátriai megbetegedésben szenvedők aránya 1,5-5 százalék közé tehető.
A gyógyszerellátás területén is növekedés tapasztalható: 2024-ben a költségvetés 568 milliárd forinttal támogatja a közforgalmú gyógyszertárakban kiváltott készítményeket, ami 8,9 százalékkal haladja meg az előző évi összeget.
Ezzel párhuzamosan a lakosság gyógyszerre fordított kiadásai kisebb mértékben változtak: míg 2023-ban a patikai költések összege 153 milliárd forint volt, 2024-ben ez az érték 163 milliárd forintra emelkedett, ami 6,5 százalékos növekedést jelentett.
A támogatások legnagyobb részét a tápcsatorna és anyagcsere betegségeire, a daganatos betegségekre, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések kezelésére fordítják. A társadalombiztosítási támogatás mértéke a daganatellenes készítmények esetében a legmagasabb, ezeknél a gyógyszereknél az éves finanszírozási arány átlagosan eléri a 99,6 százalékot.
A KSH adatai szerint tavaly a 16 éves és idősebb magyarok közel kétharmada elégedett volt egészségi állapotával, a férfiak csaknem 6 százalékponttal nagyobb arányban, mint a nők. "Ugyanakkor a lakosság 36 százaléka valamilyen krónikus betegségről számolt be" – derül ki a statisztikákból. A nők 40 százaléka, a férfiak 33 százaléka küzdött valamilyen hosszan tartó egészségi problémával.
Az egészségi állapot szubjektív megítélése az évtized elején mutatkozó javulás után az elmúlt években hullámzott. A 65 évesek és idősebbek vélekedése 2021 után számottevően, több mint 4 százalékponttal romlott, majd stagnált. 2024-ben minden korosztályban kismértékben, 1 százalékponttal rosszabbnak ítélték meg a magyarok az egészségi állapotukat. Az Európai Unióban a koronavírus-járvány után némileg csökkent, majd 2022 után lényegében nem változott (68 százalék körüli) azok aránya, akik nagyon jónak vagy jónak ítélték egészségüket.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A statisztikai adatok szerint a nők szinte minden korcsoportban nagyobb arányban küzdenek egészségi problémákkal, mint a férfiak. Egyedül a 16–24 évesek között volt magasabb a beteg férfiak aránya, csaknem 1 százalékponttal.
Az iskola-egészségügyi vizsgálatok eredményei aggasztó képet mutatnak. A leggyakoribb mozgásszervi probléma a lúdtalp, amely az iskolások mintegy 30 százalékát érinti, és elsősorban a fiúknál jellemző. Az elmúlt három tanév során emelkedő tendencia figyelhető meg szinte minden évfolyamon. Például a nyolcadikosok között ezer gyermek közül 304 volt lúdtalpas, míg két évvel korábban 297 gyermeknek volt statikai eredetű lábbetegsége.
A látásproblémák közül a fénytörési hibák előfordulása is jelentős: a 12. évfolyamra minden harmadik-negyedik diák szemüveges. A szemorvosok figyelmeztetése szerint manapság a fiatalok 60 százaléka már rövidlátó, míg 1960-ban csak 7 százalék volt szemüveges. Ugyanebben a korcsoportban a tartási rendellenességek is állandó gondot jelentenek, a fiúk 16 százalékánál, míg a lányok 12 százalékánál diagnosztizáltak tartásproblémát.
Az elhízás már tinédzserkorban is komoly probléma, különösen a fiúknál, ahol 2,6 százalékponttal magasabb az előfordulása, mint a lányoknál. A 12. évfolyamosok között a legmagasabb az arány: ezer gyermekből 147 túlsúlyos, míg a másodikosok között ezer gyermekből 113. A NETFIT-mérés adatai szerint ma minden negyedik gyermek túlsúlyos vagy elhízott, és a fittségi teszteken rosszul teljesítenek a magyar diákok.
A KSH adatai szerint tavaly a 16 éves és idősebb korosztály hat százaléka vallotta magát súlyosan korlátozottnak mindennapi tevékenységeiben egészségi problémák miatt, a férfiak öt, a nők hét százaléka. Az alacsonyabb iskolai végzettségűek gyakrabban számoltak be súlyos korlátozottságról, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknél ez az arány 2-3 százalék között mozgott mindkét nem esetében.
-
Vállalat-finanszírozás fedezettel: hogyan javítja a kondíciókat a Start Garancia kezessége?
Limbach Attilát, a Start Garancia Zrt. vezérigazgatóját arról kérdeztük,hogy miért érdemes ma egy vállalatnak kezességet kérnie és minek kell ehhez megfelelnie?
-
Az innovációs fődíjat a Gránit Bank nyerte a Mastercard „Az év bankja” versenyén (x)
A Gránit Bankot választotta az Innovation szegmens legjobbjának a szakmai zsűri a Mastercard „Az év bankja 2025” versenyén
Agrárium 2026
Retail Day 2026
Planet Expo és Konferencia – A tiszta energia jövője
Planet Expo és Konferencia – Agrárium a klímaváltozás szorításában







