Negyedmillió magyar küszködik ezzel a szörnyű kórral: sokan nem is tudják, hogy betegek

Miközben a szív- és érrendszeri betegségekről, a rákról, és ezek gazdaságra, társadalomra gyakorolt hatásairól nagyon sok szó esik, az idősebb korosztályt sújtó demencia, amely mára szintén népbetegségnek tekinthető tabunak számít és háttérbe szorul. Nincs rá nemzeti stratégia, nincs koordinált megközelítés és a szakemberek is sokszor úgy érzik: nem hallják segélykiáltásukat, hogy erre a területre nagyobb hangsúlyt kell fektetni.

A demencia nem egy konkrét betegség, hanem egy gyűjtőfogalom, amely több kórképet foglal magába. Európában jelenleg nyolcmillió embert érint szellemi képességeinek elvesztése, ez az arány 2050-re ennek háromszorosára nőhet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint. Magyarországon pedig 250-300 ezerre tehető a demenciával küszködők száma. A becslést nehezíti, hogy az érintettek 50-75 százalékát nem diagnosztizáljak – derült ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) által szervezett budapesti konferencián, amelynek a témája az idősödő társadalom kihívásai volt.

Gyakran időzített bombaként jellemzik társadalmak elöregedésének problémáját, ráadásul ezzel a problémával nagyon keveset foglalkozunk. Az idősebbek között pedig egyre több az ápolásra szoruló demens beteg, akiket ráadásul sokszor későn, előre haladott állapotban diagnosztizálnak, míg a betegek több mint fele rejtve marad. Ennek eredményeként a demenciához köthető gazdasági, társadalmi terhek exponenciálisan növekedhetnek a következő évtizedekben. Erre pedig az egészségügyi ellátórendszernek és a társadalomnak is fel kell készülnie

 – mondta Dr. Szalóki Katalin, az AIPM igazgatója.

Kérdés, milyen hatása lesz az AI-nak

A konferencián elhangzott az is, hogy a társadalom elöregedéséből fakadó gondok előre jelzése azért nehéz, mert ennek egyik számadatát sem látni pontosan előre. Azt nagyjából meg lehet jósolni, hogy néhány évtized múlva mekkora lesz az idősek aránya a magyar társadalomban, ám azt már csak találgatni lehet, hogy milyen lesz az egészségi állapotuk, és ennek mekkora lesz a társadalmi költsége. A számítás másik ismeretlen tényezője a magyar gazdaság teljesítménye, azaz a GDP várható nagysága. Az 1990-es évekkel összehasonlítva a 2020-as évtized közepére két-háromszorosára nőtt a magyar gazdasági bruttó hazai terméke. Ez adhat némi eligazodást, ám nem lehet előrevetíteni egy ehhez hasonló változást a következő 40 évre. Azt szinte biztosnak tekinthetjük, hogy a nyugdíjasok száma növekedni fog a foglalkoztatottakhoz képest, ám ennek hatását egy további bizonytalansági tényező miatt nehéz megjósolni. Nem tudjuk ugyanis, hogy a mesterséges intelligencia milyen mértékben veszi át az emberek helyét a munkahelyeken, azaz mennyire lesz képes pótolni a kieső munkaerőt.

A második betegek

Az előadásokon szó volt arról is, hogy a betegek tartós ápolása nem csak a társadalomnak, hanem a családnak, gondozóknak is komoly terhet jelent. A lelki terhek miatt a szakirodalomban informális második betegként hivatkoznak rájuk. Esetükben ugyanis stresszt, depressziót, alvászavarokat okozhat a szellemi képességeiket elvesző betegek ápolása.

Mivel komplex kórképről van szó, a demencia ellátásának az egészségügyi rendszer minden szintjén és ellátási formájában meg kell jelennie. A várható betegszám olyan magas, hogy azt a szakellátás önmagában nem tudja kezelni. Az alapellátásra hárul a prevenció – az esetek 40 százaléka megelőzhető lenne – és a demencia felismerése.

EZ IS ÉRDEKELHET

A demencia jelei: mi az időskori demencia, a demencia hány éveskortól jelent valós veszélyt?

Mi a demencia jelentése, mi az időskori demencia? Demencia teszt: mik a demencia jelei, a demencia végstádium jelei? Mi a különbség a demencia és az Alzheimer kór között?

A betegség legfontosabb kockázati tényezője az öregedés. A 65 év felettiek körében ötévente megduplázódik a demencia előfordulása. Azonban az előadásokon elhangzott az is, hogy bár genetikai tényezők is fontosak, az egyén felelőssége is jelentős, hiszen számos kockázati tényező - például a magas vérnyomás, a dohányzás, az elhízás, a mozgásszegény életmód, a szociális izoláció és a túlzott alkoholfogyasztás – is befolyásolható.

Az innovatív gyógyszergyártó cégek szakemberei felhívják a figyelmet arra, hogy nehéz hatásos készítményeket kifejleszteni a demencia gyógyszeres kezelésére. Ugyanakkor látszik, hogy vannak és lesznek olyan terápiák, amelyek Magyarországon is széles körben alkalmazhatók. Ezek több tíz ezer ember esetén adhatnak megoldást bizonyos gondokra.

A kérdés az, kire hárul a finanszírozása ezeknek a terápiáknak, és mekkora szerepet kell ebben vállalnia az államnak. Szalóki Katalin szerint az is fontos, hogy rövid időn, három vagy akár egy éven belül milyen akciótervvel lehetne elébe menni a helyzet romlásának. Szemben más népbetegségekkel, a demencia elleni küzdelemben még nem alakultak ki betegeket képviselő, erős betegszervezetek sem.