Tömeges ételmérgezés Budapesten: brutális, mint mutattak ki a vizsgálatok

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kiemelten kezelte a november 6-i budapesti tömeges ételmérgezés esetét, amelyben több száz fiatal lett rosszul, közülük nyolcvanan a Heim Pál kórházban részesültek ellátásban. A hányással, hasmenéssel és kiszáradással járó megbetegedés forrása a gyanú szerint a XIII. kerületi önkormányzattal szerződésben álló közétkeztetési cég egyik főzőkonyhája lehetett.

Az érintett konyhában november 7-én fertőtlenítőszeres nagytakarítást rendeltek el, az üzem működését felfüggesztették, és a Nébih soron kívül vizsgálta a mintákat. Az NNGYK a betegektől vett székletmintákat laboratóriumba küldte. A vizsgálatok során a szalmonellafertőzés lehetőségét kizárták, ám újabb információkat a hatóságok nem közöltek.

Egy fertőzött kislány édesapja magánlaborban készíttetett mintát, amelyen az első eredmények már calicivírust mutattak ki. Később az NNGYK hivatalos tesztje megerősítette a calicivírus jelenlétét, és Staphylococcus aureus baktériumot is azonosított a mintában, vizsgálva az enteroxin termelését is, amely a hasmenéses-hányásos tüneteket okozza.

A calicivírus széklettel vagy székletmaradvánnyal való érintkezéssel terjed, és elég, ha egy fertőzött nem mos kezet alaposan, vagy tüsszent. A Staphylococcus szintén cseppfertőzéssel vagy az orrnyálkahártya érintkezésével terjedhet. A helyzetet bonyolítja, hogy a fertőzöttek közül nem mindenki evett az érintett főzőkonyha ételeiből, és voltak tünetmentes fogyasztók is – minderről Helik Ferenc, a Nébih élelmiszer-biztonságért felelős elnökhelyettese nyilatkozott.