Rengeteg magyar kedvenc termékét tilthatják be örökre: óriási káosz jön, ha ezt tényleg meglépik

A Pénzcentrum új cikksorozatában olyan „Mi lenne, ha?” kezdetű kérdésekre keressük a válaszokat, amelyek izgalmas, elgondolkodtató témákat feszegetnek, anélkül hogy túlságosan elrugaszkodnának a valóságtól. A sorozatban szakértők segítségével járunk körbe olyan kérdéseket, amelyek elsőre sokszor távolibbnak tűnnek számunkra, mint amit a valóság mutat.

Korábban már foglalkoztunk az orosz-ukrán háború lehetséges kimeneteleivel, illetve azzal is, hogy mi történne, ha hirtelen tömegesen szűnnének meg olyan munkák, amik sokak számára (talán joggal) nélkölözhetőnek tűnnek. Mostani cikkünkben azt a kérdést járjuk körbe, hogy mi történne, ha Magyarországon betiltanák a dohányzást?

Bár sokan szinte el sem tudják képzelni, hogy ilyesmi valaha is megtörténhet, ez valójában nem is annyira elképzelhetetlen. Az Európai Bizottság nemrégiben olyan javaslatot tett, amely a dohányzásra és az elektromos dohánytermékekre vonatkozó szabályozások szigorítását célozza, és kiterjesztené a tiltást a közterületekre is. Olyan országok, mint Nagy-Britannia, Új-Zéland vagy Németország már komolyan fontolóra vették, hogy bevezessék ezt az intézkedést a saját területükön.

Magyarországon pedig nemrég került bevezetésre az autóban dohányzás betiltása. A szigorítások nemcsak a hagyományos dohányzókat, hanem az e-cigizőket is érintenék. Angliában 2025. június 1-jétől környezetvédelmi jogszabályok alapján betiltják az eldobható e-cigarettákat. Cikkünkben annak járunk utána, hogy milyen gazdasági és egészségügyi hatásokkal kellene számolnunk, ha egyszer csak minden magyar kénytelen lenne letenni a cigarettát.

Nagy dohányosok a magyarok, keményen fizetik is az árát

Ahogy cikkünk elején már röviden megemlítettük: A KSH legutóbbi adatai alapján a magyar lakosság 27,3%-a napi rendszerességgel, 2,3%-a pedig alkalmanként dohányzik. Magyarországon átlagosan 17,5 éves korukban (férfiak 16,8 év, nők 18,3 év) kezdenek el dohányozni az emberek. Lássuk most azonban egy kicsit részletesebben is a további fontos statisztikákat:

Kiegészítésként a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ hozzátette:

• A dohányzás okozta halálozás Magyarországon (359/100 ezer fő) bár csökken, de így is messze felülmúlja az Európai Unió tagállamainak átlag halálozási arányát (266/100 ezer fő) és csak Lettország, illetve Litvánia adatai rosszabbak a hazainál.
• Az új tüdőrák esetek száma összességében enyhén csökken, de ez a férfiak csökkenő számú tüdőrák megbetegedésének köszönhető, a nők körében inkább stagnáló tendenciájú a megbetegedés előfordulása. Ez összefügghet azzal, hogy a nők egyes korcsoportjaiban változatlanul magas a dohányzók aránya. A COPD megbetegedések előfordulását nehéz megítélni a COVID időszakban elmaradt eset felderítések miatt, jelenleg inkább stagnáló jellegű, ugyanakkor a COPD halálozás nő.

Emiatt nem is csoda, hogy brutális mértékű pénzforgalom köthető a dohányiparhoz

„Az elmúlt évekből származó hivatalos adatokból kiindulva nem túlzás kb. 1000-1100 milliárd forint közé tenni az egy évre eső teljes forgalmat. Fontos azonnal kiemelni, hogy messze nem ennyi pénz landol a trafikosok zsebében, hiszen egy doboz cigaretta árának csaknem 77%-a adótartalom (jövedéki adó és áfa).” – hívta fel rá a figyelmet Lengyel Antal, a Magyar Dohány Kiskereskedők Szövetségének elnöke.

Majd így folytatta: 

A dohánytermék értékesítésből az államnak van a legnagyobb bevétele. Ha egyik napról a másikra betiltanák minden dohánytermék értékesítését hazánkban, akkor tehát az állam elesne mintegy 700-800 milliárd forint bevételtől.

Csakhogy érzékeltessük a nagyságrendet: ez annyi pénz, amiből (a 2024-es adatokat alapul véve) idén 13. és 14. havi nyugdíjat is lehetne fizetni, vagy a tanároknak azonnali 60%-os béremelést adni. Ebből is látható tehát, hogy rendkívül hiányozna a költségvetésből a kiesett összeg. 

Ennyi ember maradna munka nélkül a dohányzás betiltása után

Lengyel Antal elárulta: saját számításaik szerint dohány kiskereskedelem  mintegy 18 000 embert foglalkoztat jelenleg hazánkban közvetlenül.

• „A gyártói, beszállítói és támogató iparági (logisztikától a nyomdaiparig) munkahelyeket ideértve megközelítőleg 20 000 magyar emberről beszélünk, akiknek munkát ad a szektor. ű
• Ehhez akár hozzátehetjük a dohánytermelésből élőket is: az ország keleti részében fontos mezőgazdasági termék a dohány, amelynek termesztése idényjelleggel 10-12 ezer főnek ad munkát. 
• Fontos a munkahelyek eloszlása is: a dohányboltok zöme vidéken, illetve kistelepüléseken található, így a megszűnő munkahelyek tovább nehezítenék a szegényebb régiókban élők helyzetét és elmélyítenék a jövedelmi és élhetőségi szakadékot vidék és város között.
• Fontos kiemelni, hogy ezeket a boltokat legtöbbször az adott településen, városban lakó családok üzemeltetik és a környékbeliek dolgoznak ott.
• A trafikokban keletkező nyereség sem hagyja el az országot, hanem helyben kapcsolódik be az adott térség gazdasági körforgásába, vásárlóerőt teremtve. Így a dohány kiskereskedelem megszűnése tovagyűrűző gazdasági és társadalmi hatást váltana ki.”

– sorolta a további várható munkaerőpiaci következményeket a szakember.

EZ IS ÉRDEKELHET

Tömegek menekülnek ezekből a magyar városokból, falvakból: mi lesz így a hátrahagyottakkal?

A kistelepüléseken egyre nagyobb problémát jelent, hogy a lakosság és az önkormányzat között gyengül a kapcsolat.

Lenne még egy nagyon súlyos következménye a betiltásnak

Lengyel Antal szerint szimplán a dohányzás magyarországi betiltása nem szüntetné meg a keresletet, hanem egyenesen a feketepiacra (csempészett vagy illegálisan gyártott termékek felé) irányítaná át, amivel jelentősen nőne a szervezett bűnözés mértéke, illetve ezek a bűnbandák szignifikáns bevételekhez jutnának.

Ennek közegészségügyi, közbiztonsági kihatásai drámaiak lennének. Összekapcsolt világunkban, nyitott határok mellett nem kivitelezhető a dohánytermékek teljes, vagy akár csak egy-egy terméktípusra kiterjedő betiltása, hiszen ilyen esetben a fogyasztók a szomszédos országból hoznák be maguknak a terméket, sőt, különösebb nehézség nélkül tudnák akár Kínából is megrendelni azt.

– hangsúlyozta a Magyar Dohány Kiskereskedők Szövetségének (MDKSZ) elnöke.

Na jó, de mi lesz a magyarok egészségével?

Korábbi táblázatunkból kiderült, hogy súlyos probléma Magyarországon a dohányzás aránya. Hazánk az Európai Unióban sok más mellett az egyik legrosszabbul áll a szív- és érrendszeri betegségek számában is. Egy korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy hazánkban minden második ember szív- és érrendszeri betegségbe hal bele – pedig a betegség megfelelő életmóddal, szűréssel, kezeléssel és folyamatos ellenőrzéssel jó eséllyel elkerülhető. És mivel a dohányzás az egyik legsúlyosabb kiváltó ok, illetve súlyosbító tényező, ebbe bizony a cigi letevése is beletartozik.

A pajzsmirigyproblémák elterjedése pedig az utóbbi időben a magyar nőket érinti leginkább, amely esetében a dohányzás szintén kiváltó ok.

És bár a dohányzás továbbra is probléma, az NNGYK kérdésünkre elmondta:

A nemzetközi és a hazai adatok alapján megfigyelhető, hogy a korábbi, az úgynevezett hagyományos, dohányt tartalmazó termékek: a cigaretta, szivar, a szivarka, a pipadohány és a vízipipadohány fogyasztása kismértékben, de csökken.

Sőt: Az Európai Lakossági Egészségfelmérést (ELEF) és a hazai felnőtt lakosságra vonatkozó további országos kutatások eredményei alapján a középkorúak körében 2000 óta folyamatosan csökkent a dohányzók aránya mind a férfiak, mind a nők körében.

Ám van olyan terület, ahol fordított tendenciát figyelhetünk meg

Az NNGYK szerint nőtt a hevített dohánytermékek kipróbálása és használati aránya. 2023-ban a hevített dohánytermékek kipróbálása az EU és Magyarország 15 éven felüli lakosainak körében 14%, illetve 13%, a rendszeres használat 2%, illetve 3% volt. 2020 és 2023 között Magyarországon legalább 8 százalékponttal nőtt a 15 év felettiek körében a hevített dohánytermékek kipróbálása és 2 százalékponttal a rendszeres használat.

Új, ismeretlen termékek támadják a nikotinfüggőket: nem is tudják, milyen veszélyes

Az új termékkategóriákba tartozó termékek megjelenése, mint a hevítéssel fogyasztható dohány- illetve dohányzási célú gyógynövény termékek, az elektronikus cigaretta, valamint a dohányzást helyettesítő termékek például a nikotint tartalmazó tasakok, több szempontból jelentős kihívást okoztak világszerte – hívta fel rá a figyelmet a Népegészségügyi Központ.

„Például a forgalomba hozatalukkal kapcsolatos szabályozás kialakítása során az egyes összetevőkre vonatkozó előírások kidolgozása, amit nehezít a rövid, közép és hosszútávú fogyasztásuk egészségkárosító hatásaira vonatkozó független szerzőktől származó tanulmányok hiánya.” – nevezte meg az egyik legsúlyosabb problémát a szervezet.

A legújabb nikotin tartalmú élvezeti termék egy teafilternél kisebb méretű tasak, a nikotinos tasak, amit az ipar nikotinos párnának hív, ezzel is azt az érzetet keltve, hogy az nem veszélyes termék. Ebben nikotinsók és ízesítés található, használata szájon keresztül történik. A nikotin az egészségre önmagában is káros, ráadásul a nikotint tartalmazó tasakok nikotintartalma a fogyasztási egységre vonatkoztatva a hagyományos dohánytermékekhez képest jóval magasabb. A nikotin addiktív jellege, valamint a szájban a tasakból történő gyors felszívódás miatt életveszélyes lehet a használata, fennáll a súlyos túladagolás, illetve a halál lehetősége is, nem javasolt a nemdohányzók és a serdülőkorúak számára sem a nikotint és ízesítést tartalmazó tasakok használata.

– hangsúlyozták az NNGYK-nál.

Ennyien "dohányoznak" akkor is, ha nem akarnak

A 2020. évi Magyarországi Ifjúsági Dohányzás Felmérés adataiból látható, hogy a 13-15 éves fiatalok 17%-a olyan háztartásban élt, ahol mások az ő jelenlétükben dohányoztak, míg 34%-uk nyilvános helyeken dohányfüstnek volt kitéve. Az eredmények időbeli összevetése alapján még inkább szembetűnik a javuló tendencia a passzív dohányzásnak való kitettség kapcsán: a 2012. évi GYTS eredményei alapján 

• A fiataloknak még 44%-a élt olyan háztartásban, ahol mások az ő jelenlétükben dohányoztak és 70%-uk volt otthonán kívüli helyeken dohányfüstnek kitéve (2013-ban 45,5%, 2016-ban 19%).
• Az Európai Unió tagállamainak dohányzási szokásait felmérő 2023. évi tanulmány szerint Magyarországon válaszoltak a megkérdezettek a legalacsonyabb arányban arra a kérdésre, hogy ki vannak-e téve másodlagos dohányzásnak (dohányfüst, illetve e-cigaretta aeroszol passzív elszenvedése).
• Ez egyaránt igaz a közösségi helyszínekre (park, strand, épület bejárata stb: 51%, illetve 48%), az éttermek, bárok kültéri részére (31%, illetve 34%), a közösségi közlekedés megállóira (42%, illetve 45%) és a gyermekek, serdülők által látogatott kültéri helyszínekre (óvoda, iskolaudvar, játszótér, stb: 14%, illetve 18%).
• A kültéren való dohányzás további korlátozása Magyarországon magasabb támogatottságot élvez (67%), mint átlagosan az EU tagállamokban (61%).
• Az e-cigaretta- és a hevített dohánytermék-használat kültéri korlátozásának támogatása jelenleg valamivel alacsonyabb hazánkban (70%), mint az EU tagállamokban (72%).

A felmérés eredményei alapján elmondható, hogy a válaszadók támogatják a passzív dohányzás visszaszorítása érdekében meghozott jogszabályokat, illetve ezek hatására kevesebb expozíciónak is vannak kitéve. 

A kérdés ugyanakkor adott: megéri-e a lassú csökkenésben és a tudatosságban bízni, vagy érdemes meghozni a radikális döntést, és betiltani Magyarországon a dohányzást? Bár a jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy ez nem áll az államnak az érdekében, a lehetőség mindig ott áll olyan intézkedések meghozatalára, amelyek a magyar embereknek az egészségét szolgálják, anélkül, hogy gazdasági katasztrófát idéznének elő.