Ezt kevesen gondolták volna: kiderült, mi okozhatta minden idők legdurvább járványát, a fekete halált

A fagyűrűkben megőrzött nyomok szerint a vulkánkitörés éghajlati sokkot okozott, ami események sorozatát indította el, és végül a középkori Európába juttatta a betegséget. A vulkánkitörésből származó hamu és gázok szélsőséges hőmérséklet-csökkenést és gyenge termést eredményeztek.

Az éhínség elkerülése érdekében a népes olasz városállamok kénytelenek voltak gabonát importálni a Fekete-tenger környékéről, ami egyben a pestist hordozó bolhákat is Európába juttatta.

A Cambridge-i Egyetem és a lipcsei Leibniz Kelet-Európai Történelmi és Kulturális Intézet (GWZO) kutatói fagyűrűk és jégmagok segítségével vizsgálták a fekete halál idején uralkodó éghajlati viszonyokat. Bizonyítékaik szerint az 1345 körüli vulkáni tevékenység több egymást követő évben is jelentős hőmérséklet-csökkenést okozott, mivel a vulkáni hamu és gázok részben blokkolták a napfényt.

Ez a mediterrán régióban terméscsökkenéshez vezetett. Az éhínség elkerülése érdekében az olasz városállamok a Fekete-tenger környéki gabonatermelőkkel kereskedtek, akaratlanul is lehetővé téve a halálos baktérium megtelepedését Európában.

Dr. Martin Bauch, a GWZO középkori klíma- és járványtörténésze szerint az éghajlati események találkoztak egy "bonyolult élelmezésbiztonsági rendszerrel", ami "tökéletes vihart" eredményezett. "Több mint egy évszázadon át ezek az erős olasz városállamok távolsági kereskedelmi útvonalakat építettek ki a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren, lehetővé téve egy rendkívül hatékony rendszer működését az éhínség megelőzésére, de végül ezek akaratlanul is egy sokkal nagyobb katasztrófához vezettek" - mondta.

A fekete halál 1348-49-ben söpört végig Európán, a lakosság akár felét is elpusztítva. A betegséget a Yersinia pestis nevű baktérium okozta, amelyet vadon élő rágcsálók, például patkányok és bolhák terjesztettek. A járvány feltehetően Közép-Ázsiában kezdődött, és a kereskedelem révén terjedt el világszerte.

Dr. Ulf Büntgen, a Cambridge-i Egyetem kutatója szerint ez a "tökéletes vihar" - az éghajlati sokk, az éhínség és a kereskedelem együttese - figyelmeztetés arra, hogy a betegségek hogyan jelenhetnek meg és terjedhetnek egy globalizált és melegedő világban. "Bár a fekete halálhoz hozzájáruló tényezők egybeesése ritkának tűnik, az éghajlatváltozás miatt kialakuló zoonózisos betegségek megjelenésének és világjárvánnyá válásának valószínűsége valószínűleg növekedni fog egy globalizált világban" - tette hozzá.