Ezt sokan nem tudják a mézről, holott nagyon nem mindegy, mikor fogyasztod

A magyar méz, amely eddig a minőség és tisztaság szimbólumaként szerepelt a nemzetközi piacokon, mára egyre nehezebb helyzetben találja magát. A XXXVI. Nemzetközi Mézvásár és Méhésztalálkozón Jászberényben elhangzottak szerint az exportorientált magyar mézágazat számára kulcskérdés, hogy visszaálljon az egyenlő versenyfeltételek rendszere az Európai Unión belül megtermelt és az Unión kívülről érkező, gyakran hamisított termékek között.

Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára kiemelte: a 15-30 ezer tonnás éves hazai méztermelés kétharmadát Nyugat-Európába exportálják, ám a piacot elárasztó 160-190 ezer tonna Európán kívüli méz komoly nyomás alá helyezi a magyar méhészeket. Az olcsó, gyakran hamisított ázsiai termékek, valamint az ukrán méz jelentősen csökkenti a magyar méz iránti keresletet, és lefelé húzza az értékesítési árakat.

A piaci nehézségekhez hozzájárul az európai gazdaság lassulása is, amely miatt nő az olcsóbb, alacsonyabb minőségű mézkeverékek iránti kereslet. Feldman Zsolt hangsúlyozta: alapvető fontosságú, hogy az európai döntéshozók konkrét szabályozásokkal védjék az uniós méztermelőket és fogyasztókat. Pozitív előrelépés, hogy 2026-tól kötelezővé válik a mézkeverékek csomagolásán minden származási ország és az összetevők arányának feltüntetése.

A hazai méhészek támogatása érdekében a kormányzat 15,6 milliárd forintos célzott támogatási programot indított 2023 és 2027 között. Az EU-ban elsőként Magyarország vezette be az állatjóléti támogatást, amely méhcsaládonként évente 15 euróval segíti az egészséges állomány fenntartását. Emellett az évente nyújtott méhegészségügyi támogatás is hozzájárul az ágazat stabilitásához.

Bár a hazai méz exportpiaci pozíciói nehezülnek, a legnagyobb tartalékot a magyar fogyasztók jelenthetik. Az éves egy főre jutó mézfogyasztás az elmúlt években megduplázódott, elérve az 1 kilogrammot, ám ennél jóval több is elérhető lenne a tudatos táplálkozás terjedésével és a helyi termelők támogatásával. Feldman Zsolt szerint a cél, hogy a méz a mindennapi étrend természetes részévé váljon, nemcsak egészségügyi előnyei miatt, hanem a magyar méhészek megélhetésének biztosítása érdekében is.

Az ágazat előtt álló kihívások megoldása a hazai és uniós szabályozók, a termelők, valamint a fogyasztók összefogását igényli. A jövő a méhészek és a minőségi magyar méz mellett áll, ha sikerül egyensúlyt teremteni a versenyképesség, a támogatások és a piacvédelem között.

Ha érdekel a teljes cikk, a HelloVidék oldalon elolvashatod. KATT!