Veszélyes kór terjed a világban: nagyon nem tudnak mit kezdeni vele

Tavaly mintegy 249 millió maláriás megbetegedést regisztráltak, míg a koronavírus-járvány előtt, 2019-ben 233 milliót. A kórban elhunytak száma az említett években 608 ezer, illetve 576 ezer volt. A koronavírus-járvány éveiből ugyanakkor hiányoznak az adatok.

A WHO szerint nemcsak a koronavírus-járvány akadályozta a malária elleni harcot, hanem a klímaváltozás is kihívásként jelentkezik: a kórt terjesztő szúnyogok ugyanis az emelkedő hőmérséklettel olyan térségekben is elszaporodtak, mint például az Etióp-magasföld, ahol eddig nem voltak jelen. Másrészt az árvizek új tenyészhelyeket szolgáltatnak a rovaroknak.

További nehézséget okoz, hogy az óvintézkedések nehézzé válnak, amikor emberek tízezrei kényszerülnek menekülni a természeti csapások elől. A WHO szerint további problémát jelent, hogy szúnyogok és egyéb élősködők egyes rovarirtó szerek ellen, illetve malária elleni gyógyszerekkel szemben kezdenek ellenállóvá válni.

A tavalyi maláriás esetek csaknem 94 százalékát Afrikában jegyezték fel, mindazonáltal a legtöbb új esetet Pakisztánban regisztrálták. A dél-ázsiai országban 2021-ben félmillió maláriás betegről tudtak, de számuk tavalyra 2,6 millióra gyarapodott, nem utolsósorban a 2022 nyarán pusztító árvizek miatt.

A WHO 23 éve hirdetett harcot a malária ellen. A megelőző programokkal, köztük a szúnyogok tenyészhelyeinek megsemmisítésével, valamint rovarölő szerekkel kezelt szúnyoghálókkal az Egészségügyi Világszervezet szerint 2000-től 2022-ig 2,1 milliárd fertőzést és 11,7 millió halálozást sikerült megakadályozni.

A maláriát bizonyos nőstény szúnyogok által terjesztett paraziták okozzák. A betegség tünetei között van a láz, a hidegrázás, a fejfájás, az izomfájdalom és a fáradtság, valamint felléphet hányinger, hányás és hasmenés is. Egyes esetekben életveszélyes károsodásokat - veseelégtelenséget, agyvérzést vagy kómás állapotot - is előidézhet a fertőzés.