Azonnali lépés kell a Covid-generáció védelmében: milliók sorsa múlik ezen

Felhívásukat kedden a Thomson Reuters Foundation hírszolgáltató ismertetette. A volt politikusok szorgalmazták, hogy a kormányok a vesztegzárak megszűnésével indítsanak felzárkóztató programokat, különben visszafordíthatatlan károkat szenved a gyerekek jövője.

A világ 275 egykori vezetője, közgazdásza és oktatója által aláírt dokumentumában közölték: nem megengedhető, hogy a gyerekeket megfosszák az oktatástól és a tisztességes jövőtől.

Az aláírók között szerepel Ban Ki Mun volt ENSZ-főtitkár, több egykori brit miniszterelnök, Gordon Brown, Tony Blair és John Major, valamint Mary Robinson egykori ír államfő és Helen Clark volt új-zélandi kormányfő is.

Becslések szerint mintegy 30 millió gyereket fenyeget az a sors, hogy soha sem térhet vissza az iskolapadba a járványügyi korlátozások megszűnésével. Ezeknek a leghátrányosabb helyzetű gyerekeknek ugyanakkor az oktatás jelenti az egyetlen lehetőséget arra, hogy kiszakadjanak a szegénységből - tartalmazza az a levél, amelyet a volt politikusok a világ legfejlettebb gazdaságait és legnagyobb feltörekvő országait tömörítő G20-csoport vezetőihez, a kormányokhoz, a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a fejlesztési bankok irányítóihoz címeztek.

Az aláírók a levélben kiemelték, hogy sok serdülő lány számára az iskolába járás jelenti a legjobb védelmet a kényszerházasság ellen és a legjobb esélyt a kiteljesedett élethez. Világszerte évente mintegy 12 millió lányt kényszerítenek házasságba 18 éves kora előtt. Az ENSZ-szakértői azt vetítették előre, hogy az elkövetkező évtizedben a járvány miatt további 13 millió lány kényszerül gyerekházasságba.

A korábbi vezetők arra is felhívták a figyelmet, hogy sok más gyerek ahelyett, hogy iskolába járna, arra kényszerül, hogy dolgozzon. A világszervezet ügynökségeinek adatai szerint 2000-ben a korábbi 246 millióról 152 millióra csökkent világszerte a gyermekmunkások száma. Attól lehet tartani azonban, hogy a járvány miatt az elmúlt 20 évhez képest számuk emelkedni fog, már csak azért is, mert a családok túlélésre kényszerülnek a gazdasági visszaesés hatására.

A volt vezetők arra is figyelmeztettek, hogy az oktatásban kialakuló válsághelyzet veszélybe sodorja annak a célnak, hogy 2030-ra a világban véget vessenek a szegénységnek, egyenlőtlenségnek, továbbá évekkel visszaveti a nemek közötti egyenlőség terén elért haladást.

A kedden nyilvánosságra hozott levélben kiemelték, hogy a járványügyi korlátozások miatt több mint egymilliárd gyerek nem járhat iskolába. Bár sokan távoktatás révén tanulhattak, az internet hiánya a legszegényebbeket elzárta az oktatástól. Az iskolák bezárása ugyanakkor sokan éheznek; mintegy 300 millió gyerek vesztette el a lehetőséget, hogy ingyen ebédhez jusson az oktatási intézményekben.

A korábbi politikusok arra is rávilágítottak, hogy az alacsony és közepes jövedelmű országok azzal néznek szembe, hogy 100-150 milliárd dolláros megszorításokat hajtsanak végre. Éppen ezért a G20-ak vezetőit, a nemzeti kormányok és a pénzügyi intézmények irányítóit arra szólították fel, hogy dolgozzanak ki vészhelyzeti tervet a problémák megoldására.