A legtöbbet idézett jogi kifejezés a koronavírus miatt: vis maior

Mit tehet egy vállalat, ha a járvány miatt csak késedelmesen vagy egyáltalán nem tud teljesíteni? Lehet-e a járványhelyzetre hivatkozni ilyen esetekben?

 - mondta Dr. Göndöcz Péter, a Deloitte Legal partnere.

Késedelem esetén, vagy ha az egyik fél nem olyan mennyiségben, esetleg nem olyan minőségben tud teljesíteni, mint ahogyan a szerződésben előírták, szerződésszegésről beszélünk. A következmények kapcsán a feleknek először azt kell vizsgálniuk, hogy a köztük lévő szerződés milyen szabályokat határoz meg egy ilyen helyzet előállására, ugyanis elsősorban ez a szabályrendszer lesz alkalmazandó.

Vizsgálandó, hogy a szerződés milyen esetekben, milyen feltételek mentén és milyen mértékben mentesíti a szerződésszegő felet a felelősség alól. Míg például főszabály alapján kártérítés esetén a teljes kárt meg kell téríteni, a felek gyakran kötnek ki egy maximális kártérítési összeget.

Ha a felek nem dolgoztak ki erre vonatkozó szabályrendszert a szerződésben, magyar jog alatt kötött szerződések esetén elsősorban a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell megvizsgálni, valamint figyelembe kell venni a bírói gyakorlatot is.

Mi az a vis maior és lehet-e rá hivatkozni?

Az ellenőrzési körön kívül eső tényállások egyik esete a köznyelvben is gyakran használt vis maior. Ennek jelentését a jogszabályok alapvetően nem határozzák meg. A Kúria egy korábbi, a 2008-as pénzügyi válság kapcsán meghozott döntése alapján a vis maior kifejezés természeti vagy emberi eredetű "ellenállhatatlan erőt" jelent, amely abszolút jellegű, azaz az emberek számára elérhető eszközökkel nem hárítható el. Bírói mérlegelés kérdése annak megítélése, hogy egy adott esemény vis maiornak minősül-e.

Ez alapján tehát teljes bizonyossággal nem jelenthető ki, hogy a COVID-19 járvány és az azokra adott állami reakciók vis maior helyzetet eredményeznek, ugyanis, ha a felek a szerződésükben erről nem rendelkeztek, a kérdés eldöntése minden esetben a bíróság hatáskörébe tartozik.

 - emelte ki Dr. Göndöcz Péter.

Előreláthatóság, kárelhárítás, lehetetlenülés

Mindenképpen figyelemmel kell lenni arra is, hogy bizonyos szerződésszegések mikortól láthatóak előre. Bár a COVID-19 vírus és a kialakult járványhelyzet előtt kötött szerződések esetében jól érvelhetünk amellett, hogy ez nem volt előre látható, érdemes folyamatosan kommunikálnunk a szerződéses partnerünkkel és mindent meg kell tenni a károk elhárítása, illetve mérséklése érdekében.

A Kúria fent hivatkozott döntése azt is megfogalmazta, hogy a vis maior a szerződések lehetetlenülését is okozhatja. Ez abban az esetben áll fenn, ha a szerződéses fél minden igyekezete ellenére nem képes teljesíteni. A lehetetlenülés a szerződés megszűnését eredményezi. Ebben az esetben a felek kötelesek elszámolni egymással: a szerződés megszűnésének időpontját megelőzően nyújtott szolgáltatás pénzbeni ellenértékét meg kell téríteni. Ha a már teljesített pénzbeni szolgáltatásnak megfelelő ellenszolgáltatást a másik fél nem teljesítette, a pénzbeni szolgáltatás visszajár.