Lesújtó hír érkezett több millió magyarnak: senki sincs biztonságban, bármikor elkaphatják a rettegett népbetegséget

Évekig gond nélkül ettük ugyanazokat az ételeket, tavasszal nem zavart bennünket a virágzó természet, és az állatok közelében sem kezdett viszketni a szemünk. Aztán egyszer csak megváltozik valami, és olyan helyzetekben jelentkeznek kellemetlen tünetek, amelyek korábban teljesen hétköznapinak számítottak. A BBC a felnőttkorban kialakuló allergiákról szóló cikkében szakértőket kérdezett arról, mi állhat a váratlan fordulat mögött. A válaszokból kiderül: az allergiára való hajlamot részben örökölhetjük, de a tünetek megjelenésének időpontját és körülményeit számos más tényező is befolyásolhatja.

Új allergia az élet bármely szakaszában kialakulhat, ezért a korábbi tünetmentesség önmagában nem jelent életre szóló védelmet. A háttérben sokszor az immunrendszer működésének megváltozása áll, bár azt nem mindig sikerül megállapítani, pontosan mi indította el a folyamatot. Bizonyos esetekben egy korábbi betegség vagy más jól azonosítható esemény adhat magyarázatot, máskor a panaszok látszólag minden előzmény nélkül jelennek meg.

Miért alakulhat ki allergia felnőttkorban?

Az immunrendszer feladata, hogy felismerje a veszélyes betolakodókat, és fellépjen ellenük. Allergia esetén ez a védekezés olyan anyagokra is kiterjed, amelyek a legtöbb ember számára ártalmatlanok. A szervezet például bizonyos élelmiszerek összetevőit vagy a polleneket kezdi fenyegetésként kezelni, és találkozáskor gyulladásos reakciót indít ellenük.

Számos gyakori allergiában az IgE nevű ellenanyag játszik fontos szerepet. Az érzékennyé válás során a szervezet az adott allergén felismerésére alkalmas ellenanyagokat termel, és egy későbbi találkozás már tüneteket kiváltó folyamatokat indíthat el. Ilyenkor többek között hisztamin szabadul fel, amely hozzájárulhat a viszketéshez, az orrfolyáshoz vagy a duzzanathoz. Az immunrendszer tehát megjegyezhet egy tévesen veszélyesnek minősített anyagot, és újabb találkozáskor ismét reagálhat rá.

A következmények súlyossága nagyon eltérő lehet. Van, akinél elsősorban tüsszögést és könnyezést okoz az allergia, másoknál bőrtünetek vagy emésztőrendszeri panaszok jelentkeznek. A legsúlyosabb esetben az egész szervezetet érintő, életveszélyes reakció, anafilaxia is kialakulhat. Attól tehát, hogy egy étel korábban sosem okozott problémát, még nem zárható ki, hogy később allergiás reakciót váltson ki.

Egy vírusfertőzés is szerepet játszhat

A genetikai hajlam gyakran csak a történet egyik fele: valamilyen további hatás is hozzájárulhat ahhoz, hogy az allergiás betegség ténylegesen megjelenjen. A kutatások alapján ilyen szerepük lehet bizonyos vírusfertőzéseknek, amelyek a gyógyulást követően is nyomot hagyhatnak az immunrendszer működésén.

Egy, a Journal of Allergy and Clinical Immunology folyóiratban megjelent vizsgálat összefüggést talált a koronavírus-fertőzés és a később kialakuló asztma, illetve allergiás nátha magasabb kockázata között. Az oltás ezzel szemben alacsonyabb kockázattal társult a vizsgált összehasonlításokban. Ez nem azt jelenti, hogy minden koronavírus-fertőzés allergiához vezet, vagy hogy az oltás biztosan megakadályozza azt: a kutatás a csoportok közötti kockázatkülönbségeket mutatta ki.

Az egyik lehetséges magyarázat a fertőzés során kialakuló erőteljes gyulladás. A szervezet védekező rendszere ilyenkor fokozott aktivitással működik, és az allergiás betegségekben is szerepet játszó gyulladásos folyamatok kerülhetnek előtérbe. Ebben az állapotban megváltozhat az is, hogyan reagál az immunrendszer a vele egy időben találkozó környezeti anyagokra.

Hasonló összefüggéseket korábban más légúti vírusoknál is vizsgáltak, főként gyermekek körében. Az RSV és a náthát okozó rhinovírusok kapcsán is felmerült, hogy a fertőzés és az allergiás légúti betegségek kialakulása összekapcsolódhat. A pontos mechanizmus ugyanakkor összetett, és az sem mindegy, milyen életkorban, milyen meglévő hajlam mellett történik a fertőzés.

A bélflóra egyensúlya is számíthat

A betegségek mellett a kezelésük is befolyásolhatja a szervezet belső egyensúlyát. Több vizsgálat kapcsolatot talált a korai életkorban alkalmazott antibiotikumok és a később diagnosztizált allergiás betegségek között. Az egyik lehetséges magyarázat szerint ebben a bélben élő mikroorganizmusok közösségének, a mikrobiomnak a megváltozása is szerepet játszhat. 

Az antibiotikumok a betegséget okozó baktériumok mellett a szervezetben élő más baktériumokra is hatnak. Emiatt átrendeződhet az a sokszínű közösség, amely az emésztés mellett az immunrendszer szabályozásában is részt vesz. Ha ez az egyensúly felborul, változhat az is, hogyan különíti el a szervezet az ártalmatlan anyagokat a valódi veszélyforrásoktól.

Ebből azonban nem következik, hogy egy antibiotikumkúra szükségszerűen allergiát okoz. A megfigyelt kapcsolatban az alapbetegségek és más körülmények is szerepet játszhatnak, a gyermekkori eredmények pedig nem vetíthetők automatikusan a felnőttekre. A mikrobiom lehetséges szerepe inkább egy újabb magyarázat arra, miért változhat meg idővel az immunrendszer válasza.

Ezzel összefüggésben merül fel a bélflórát támogató étrend, a fermentált élelmiszerek, a prebiotikumok és a probiotikumok jelentősége is. A bélrendszer egészségének támogatása azonban nem azonos egy kialakult allergia kezelésével: a joghurtot vagy a probiotikumokat nem lehet az új allergiák biztos megelőzésére, illetve visszafordítására szolgáló megoldásként bemutatni.

A hormonális változások is átírhatják a tüneteket

A várandósság jelentős alkalmazkodást kíván a szervezettől, és az immunrendszer működését is átalakítja. Emiatt a már meglévő allergiás panaszok erőssége is változhat: a BBC által megszólaltatott szakértő becslése szerint a környezeti allergiával élő nők körülbelül harmada rosszabbodást tapasztal a terhesség során.

Létezik ugyanakkor egy megtévesztően hasonló állapot, a terhességi nátha is. Ilyenkor olyan nőknél jelentkezhet tartós orrdugulás, orrfolyás és más kellemetlen orrtünet, akik korábban nem voltak allergiásak. A terhességi nátha azonban nem feltétlenül valódi allergia: általában nem allergiás eredetű állapotként tartják számon, amelyben hormonális és keringési változások is közrejátszhatnak. A panaszok jellemzően a szülést követően megszűnnek.

A különbség azért lényeges, mert a hasonló tünetek mögött eltérő folyamatok húzódhatnak meg. Önmagában az orrfolyás vagy az orrdugulás még nem bizonyítja, hogy a szervezet valamely környezeti allergénre vált érzékennyé. A várandósság alatt jelentkező panaszokat ezért sem érdemes automatikusan új allergiaként értelmezni.

A menopauza szintén olyan időszak, amikor a hormonháztartás átalakulása az immunműködésre is hatással lehet. Kutatások szerint ilyenkor módosulhatnak a meglévő allergiás betegségek tünetei, és új panaszok is megjelenhetnek. Az ösztrogén és a progeszteron immunrendszerrel való kapcsolata régóta ismert, az egyéni változások irányát azonban nehéz előre jelezni. 

Kullancscsípés után a hús is problémát okozhat
A később kialakuló allergiák egyik legmeglepőbb példája az alfa-gal-szindróma. Ebben az esetben egy kullancscsípést követően válhat valaki érzékennyé egy olyan cukormolekulára, amely a legtöbb emlős szervezetében természetesen jelen van, az emberében viszont nincs.

Az alfa-gal egyes kullancsok nyálával kerülhet az emberi szervezetbe. Ha az immunrendszer veszélyforrásként azonosítja, érzékennyé válhat rá, és egy későbbi találkozáskor allergiás reakciót indíthat. Ez a következő találkozás már az étkezőasztalnál is megtörténhet: például marha-, sertés- vagy bárányhús fogyasztásakor.

Az érintett így akár hosszú évek problémamentes húsfogyasztása után tapasztalhat csalánkiütést, duzzanatot vagy emésztőrendszeri panaszokat. Súlyos reakció is előfordulhat, és egyeseknél a tejtermékek vagy más, emlősökből származó összetevők ugyancsak gondot okozhatnak. A kerülendő termékek köre ezért egyénenként eltérhet. 

A jelenség felismeréséhez olyan betegek esetei vezettek el, akiknél a korábban megszokott húsételek váratlanul allergiás tüneteket váltottak ki. A kivizsgálások során a megelőző kullancscsípések jelentettek fontos közös pontot. Ez különösen szemléletes példája annak, hogy az érzékennyé válást elindító esemény és a későbbi panaszt okozó hétköznapi helyzet egészen távolinak tűnhet egymástól.

Az Egyesült Államokban elsősorban az úgynevezett lone star kullancshoz kötik a betegséget, de más országokban más kullancsfajokkal is összefüggésbe hozták. Nem minden csípés után alakul ki érzékenység, és egyelőre nem teljesen világos, miért lesznek egyesek érintettek, mások pedig nem.

Az amerikai járványügyi központ, a CDC adatai szerint 2017 és 2022 között több mint 90 ezer embernél találtak pozitív alfa-gal-ellenanyag-tesztet. Őket feltételezett esetekként tartották számon, ami nem azonos ugyanennyi, klinikailag igazolt beteggel. Az adatok így is azt mutatják, hogy a jelenség jóval több embert érinthet annál, mint amit egy ritka orvosi különlegességről feltételeznénk. 

Elmúlhat a felnőttkorban kialakult allergia?

A terhességi náthával szemben egy valóban kialakult allergia tartósan megmaradhat. A lefolyása azonban egyéni, és jelenleg nincs olyan általános módszer, amely minden új allergiát biztosan visszafordítana. Az első lépés annak tisztázása, mi váltja ki a panaszokat, mert ettől függ a kezelés és az is, mire kell figyelni a mindennapokban.

A tünetek enyhítésére többféle gyógyszer használható, bizonyos allergiáknál pedig allergénspecifikus immunterápia is szóba jöhet. Ennek során ellenőrzött körülmények között, meghatározott adagokban találkozik a szervezet az allergénnel, hogy idővel kevésbé hevesen reagáljon rá. Ez szakorvosi kezelés, az otthoni próbálgatás nem helyettesíti.

A kutatók azt is vizsgálják, hogy a fertőzésekhez kapcsolódó gyulladás korai befolyásolásával csökkenthetők-e a későbbi légúti következmények. Egyelőre azonban nyitott kérdés, hogy ezzel ténylegesen megelőzhető-e bizonyos új allergiás betegségek kialakulása.

Új kezelések fékezhetik meg a túlzott immunválaszt

Az egyik ígéretes irányt azok a gyógyszerek jelentik, amelyek az allergiás reakciót elindító folyamatokba avatkoznak be. Ilyen az omalizumab hatóanyagú, Xolair néven ismert készítmény, amelyet régóta alkalmaznak bizonyos asztmás betegek kezelésében, és az Egyesült Államokban már meghatározott ételallergiák esetén is engedélyeztek.

A gyógyszer az IgE ellenanyagokhoz kötődik, és ezzel csökkentheti az allergiás reakció kialakulásának esélyét véletlen allergénbevitel után. Ettől azonban az érintett nem fogyaszthatja szabadon a számára veszélyes ételeket, és a készítmény nem szolgál egy már kialakult anafilaxiás reakció sürgősségi kezelésére. 

Más fejlesztések az immunrendszer válaszának tartósabb átformálását célozzák. Vizsgálnak például mRNS-alapú megoldásokat, amelyekkel az allergénekre adott reakciót próbálják kedvezőbb irányba terelni; az egyik ilyen kutatás egyelőre egereken mutatott biztató eredményeket. Más kísérleti kezelések kész, allergént blokkoló ellenanyagokat juttatnak a szervezetbe. Macskaallergia és nyírfapollen-allergia esetében egyszeri adag beadása után is beszámoltak tünetcsökkenésről meghatározott vizsgálati körülmények között.

Ezek az eredmények még nem jelentenek mindenki számára elérhető, végleges gyógyulást, de új kezelési lehetőségek felé mutatnak. A cél, hogy egy korábban gond nélkül fogyasztott étel vagy egy hétköznapi környezeti hatás a jövőben kisebb eséllyel váltson ki veszélyes reakciót azoknál, akiknél az immunrendszer időközben téves riasztást tanult meg.