Aggasztó jelentés: 10-ből 4 magyarnak orvosi kezelésre sem nagyon futja

A magyar háztartások 40 százalékának jelentenek anyagi megterhelést a fizetős orvosi kezelések egy friss statisztika szerint: 12,1 százaléknak egyenesen anyagi csőd, ha orvoshoz kell menni, 30,4 százalék pedig azt mondta, hogy nem lesz ugyan teljes anyagi összeomlás, ha netán fizetni kell valamilyen egészségügyi szolgáltatásért, de nagyon megérzi a családi kassza.

A helyzet rosszabb azok körében, akiknek a jövedelme a hazai átlagkereset 60 százaléka alatt van: náluk 21 százalék nem igazán engedheti meg magának, hogy fizessen az ellátásért, 29,7-nek pedig igencsak megterhelné a kasszát. Értelemszerűen, akinek több pénze van - az átlagkereset 60 százaléka felett visz haza -, azok körében valamivel jobb a helyzet: csak 10,8 százaléknak jelentenek nagy terhet az egészségügyi kiadások, viszont érdekesség, hogy ebben a csoportban vannak a legtöbben - 30,7 százaléknyian - azok, akik bár nem rokkannak bele az orvosi költségekbe, de azért megérzi a kassza, ha fizetni kell a dokinál.

A 2017-es adatok szerint az EU lakosságának több mint felének (55 százalékának) semmilyen terhet nem jelentett kifizetni egy-egy orvosi kezelést, vizsgálatot, 34 százalék állította, hogy valamennyire megterhelik a háztartást az egészségügyi költségek, 11 százalék pedig súlyos pénzügyi teherként tekintett az ilyen kiadásokra.

Legrosszabb helyzetben a ciprusiak vannak, itt 39 százaléknak komoly kiadás az egészségügy, utánuk Bulgária (32 százalék), Olaszország (29 százalék) és Lettország (28 százalék) áll.

A térségben a bolgárokon kívül Lengyelországban is 20 százalék fölötti - 23,4 százalékos - azok aránya, akiket eléggé megviselnek az egészségügyi költségek. Romániában 13,9 százalék nehezen engedheti meg a fizetős egészségügyet, Szlovákiában 13,5 Horvátországban pedig 12,4 százalék azok aránya, akiknek drágák az orvosi díjak.

Csehországban 5,6 Ausztriában csak 5,4 százaléknak jelent nagy terhet a fizetős orvos. Azonban a legjobban Szlovénia áll, mert ugyan 5,1 százaléknak nagyon nagy teher a pénzes egészségügy, de csak 8,6 százaléknak érzi meg a háztartás a pénzes orvost, 86,3 százaléknak pedig egyáltalán nem jelent problémát, hogy fizetni kell kezelésekért, vizsgálatokért.

Ha nem fizetsz, hónapok múlva műtenek meg

A fenti adatok azért is aggasztóak, mert például a szakértők szerint a 65 év felettiek felénél már kialakul a szürkehályog, és ahogy halad előre a kor, egyre csak durvul a helyzet. Akinek pedig nincs pénze műtétre valamelyik magánintézményben, akkor marad a várakozás: a januári adatok szerint a szürkehályog műtét esetében az átlagos várólista nagyjából 90 nap volt hazánkban - összesen 12 ezren voltak akkor a várólistán.

EZ IS ÉRDEKELHET

Rengeteg magyart érint a betegség: ha nem fizetsz, hónapok múlva műtenek meg

Jelenleg 12 ezren vannak a várólistán: az állami intézményekben átlag 90 napot kell várni az operációra.

Más műtétek esetében sem jobb a helyzet: csípőprotézisre átlagosan 289 nap a várólista, nyitott szívműtétekre 217 nap a várólista az adatok szerint. 390 napot pedig az ortopédiai nagyműtétekre kell várni az állami egészségügyben. Nyilván egy magánintézményben gyorsabban haladnak a dolgok, csak ugye ott fizetni kell - általában nem keveset.

A szürkehályog esetében beavatkozások 200 ezer forinttól elérhetőek, ez az ár szemenként értendő, tehát ha valakinek mindkét szeméről le kell műteni a hályogot, az alaphangon 400 ezer forintba kerül. Plusz az előzetes és az utólagos vizsgálatok, amelyek szintén 15-20 ezer forint körül mozognak a klinikákon. Persze az árak klinikánként változnak, találtunk olyat is, ahol egy alap lézeres műtét 336 ezerbe kerül egy szemre, a legdrágább beavatkozás pedig 663 ezer forintot kóstál - ezt multifokális (trifokális) tórikus lencsével végzik, egy szemen.

Sokan inkább magánba mennek a kényelem miatt

A borsos árak ellenére egyre több magyar választja a fizetős egészségügyet: az UNION Biztosító egy korábbi felméréséből kiderült, hogy 2017-ben átlagosan 57 ezer forintot fizettek az érintettek egy év alatt különféle szakorvosi rendelőkben. A megkérdezettek 28 százaléka nyitott arra, hogy a magánorvosi alapszolgáltatásokat piaci egészségbiztosításon keresztül vegye igénybe, és ezért átlagosan havi 5-6 ezer forintot fizetne szívesen.

EZ IS ÉRDEKELHET

Megrohamozták a magánkórházakat a magyar betegek

Idén már a lakosság 57 százaléka vett igénybe magánorvosi szolgáltatást.

A tanulmány szerint a lakosság elsősorban a magyar állami egészségügyi rendszer hiányosságai miatt fordul a magánszolgáltatók felé. Az egészségügy általános helyzetéről a közmegítélés a 2014-es felmérés óta tovább romlott: az osztályzatoknak már akkor is alacsony szintű 2,26-os átlaga idénre 1,76-ra esett. Ezzel párhuzamosan 2014 óta jelentősen, 50-ról 65 százalékra emelkedett azok aránya, akik félelemmel gondolnak arra, mi történik velük, ha orvoshoz kell fordulniuk egy potenciális jövőbeli betegséggel.