Hiába várják a magyar vásárlók az olcsó villanyautókat: kiderült a keserű igazság, miért kell még mindig vagyonokat fizetni értük

A JATO Dynamics európai elemzésekért felelős szakértője, Steffen Michulski szerint az elmúlt öt évben egyértelműen az elektromos autók térnyerése formálta át mélyebben az autóipart. Ez nemcsak a gyártási struktúrákat, hanem a fogyasztói gondolkodást is gyökeresen megváltoztatta. A következő időszak azonban már másról szól: a hangsúly a technológiai átállásról a kiélezett versenyre helyeződik át, amelyben a kínai gyártók agresszív terjeszkedése lesz a meghatározó tényező - mondta a vezess.hu-nak a szakember.

A kínai szereplők stratégiája túlmutat az exporton: egyre inkább helyi gyártással jelennek meg Európában, ami alapjaiban alakíthatja át a költségszerkezeteket és az iparági versenyt. Ennek része például a BYD európai gyártási expanziója is. Michulski szerint ez a „Globalizáció 2.0” modell jelenti ma a legnagyobb kihívást az európai autógyártók számára.

Miközben az elektromos autók gyártása olcsóbbá vált, az árak mégsem csökkentek érdemben. Ennek oka többek között a gyártók haszonkulcs-védelme, a növekvő technológiai tartalom és a geopolitikai kockázatoknak kitett nyersanyagárak. Ráadásul az uniós vámintézkedések is mérsékelték az olcsó kínai import árletörő hatását. Emiatt az elektromos autók továbbra sem érték el azt az árszintet, amely széles tömegek számára is vonzóvá tenné őket.

A kereslet oldalán is látható egyfajta megtorpanás: az úgynevezett early adopter réteg már telítődött, a tömeges elterjedéshez pedig árparitás és jobb töltési infrastruktúra kellene. A bizonytalanság miatt sok vásárló inkább átmeneti megoldást választ, így újra erősödik a plug-in hibridek szerepe. Különösen Magyarországon jelent problémát a magas árkülönbség, a kiszámíthatatlan támogatási rendszer és a használtimport dominanciája.

A szakértő szerint az áttöréshez elsősorban megfizethető, 25 ezer euró alatti modellekre van szükség a B-szegmensben, mint amilyeneket több gyártó is tervez. Emellett kulcsfontosságú a stabil szabályozási és támogatási környezet – ennek hiánya jelentősen visszafogja a keresletet. Az EU 2035-ös szabályozásának lazítása ugyanakkor új helyzetet teremt: a technológiasemleges megközelítés a gyártóknak költségesebb, a vásárlóknak viszont nagyobb szabadságot ad.

A kínai gyártók térnyerése már most érezhető, kezdetben főként flottavásárlásokon keresztül, de egyre inkább a lakossági piacon is. Ugyanakkor az értékvesztésük jelenleg nagyobb, és a kevésbé ismert márkák esetében kockázatot jelenthet a hosszú távú szervizháttér. A jövőben elsősorban a SUV-szegmensben és részben hibridekkel erősíthetnek, miközben az európai gyártók számára a verseny kulcsa az olcsóbb modellek és a helyi gyártás lehet. Eközben a dízelautók szerepe tovább zsugorodik, és várhatóan csak szűk, speciális felhasználási területeken marad meg.