Ennyi volt, néhány hét múlva tilos lesz ilyen autókat eladni Magyarországon: itt a pontos rendelet, sok modell érintett

Jelentős változások lépnek életbe az európai autópiacon: 2026. július 7-től minden újonnan forgalomba helyezett személyautóban és könnyű haszongépjárműben kötelező lesz két új biztonsági rendszer alkalmazása az Európai Unióban. Az intézkedés az EU 2019/2144-es, úgynevezett General Safety Regulation 2 (GSR2) rendeletének része, amely a közúti balesetek számának csökkentését célozza.

Az egyik új kötelező elem az úgynevezett vészfékezés-jelző rendszer. Ez automatikusan aktiválódik, ha az autó 50 km/óra feletti tempónál hirtelen lassít vagy intenzíven fékez. A rendszer villogó fényjelzéssel figyelmezteti a mögötte érkezőket, csökkentve a ráfutásos balesetek kockázatát.

A másik újdonság azonban várhatóan jóval nagyobb vitát vált ki az autósok körében. Az Advanced Driver Distraction Warning (ADDW) nevű rendszer ugyanis folyamatosan figyeli a vezető figyelmét. Kamerák és érzékelők követik a sofőr fejének helyzetét, valamint a tekintet irányát, és figyelmeztetnek, ha a vezető túl sokáig nem az útra néz.

Az Interregs szerint rendszer működését részletesen szabályozza az EU 2023/2590-es delegált rendelete. Eszerint az ADDW 20 km/órás sebesség felett automatikusan bekapcsol, és nappali, illetve éjszakai körülmények között is működnie kell. A szabályozás pontosan meghatározza azt is, milyen esetben számít „figyelemelterelésnek” a sofőr viselkedése.

20 és 50 km/óra között a rendszernek akkor kell figyelmeztetést adnia, ha a vezető legalább hat másodpercig nem az utat figyeli. 50 km/óra felett ez az idő mindössze 3,5 másodperc. A rendelet szerint különösen problémásnak számít, ha a sofőr tekintete hosszabb ideig az ölére, a középkonzolra, a kesztyűtartóra vagy az utasoldali lábtérre irányul.

A figyelmeztetés lehet vizuális, hangjelzéses vagy akár rezgéssel járó haptikus visszajelzés is, és addig erősödhet, amíg a vezető újra az útra nem figyel. A rendszer nem keverendő össze a már korábban bevezetett fáradtságfigyelő rendszerekkel. Míg azok elsősorban a vezető éberségét elemzik az autó mozgása és egyéb paraméterek alapján, az ADDW konkrétan a sofőr tekintetét és figyelmének irányát monitorozza.

Az EU már 2024 júliusától előírta az ADDW-rendszer alkalmazását az újonnan engedélyeztetett járműtípusok esetében, 2026-tól azonban már minden újonnan értékesített, érintett kategóriájú járműben kötelező lesz a technológia.

A gyártóknak szigorú teszteken kell bizonyítaniuk, hogy rendszereik megfelelően működnek. A szabályozás úgynevezett „spot-check” ellenőrzéseket is előír: a tesztsofőrnek különböző pontokra – például a térdére, a szellőzőre vagy a kesztyűtartóra – kell néznie meghatározott ideig, miközben a rendszernek érzékelnie kell a figyelemelterelést.

A GSR2 rendelet részeként az elmúlt években több új kötelező biztonsági technológia is megjelent az autókban. Ilyen például az intelligens sebességasszisztens, a sávtartó rendszer, a tolatókamera, az eseményadat-rögzítő vagy a kibervédelmi előírások bevezetése. Az EU célja, hogy a közlekedési halálos áldozatok száma jelentősen csökkenjen a következő években.

Megint drágulnak az autók?

Az új rendszerek bevezetése várhatóan az autók árára is hatással lesz, bár a drágulás mértéke modellenként eltérhet. Az ADDW-rendszer működéséhez kamerákra, érzékelőkre, szoftveres feldolgozásra és külön validációs tesztekre van szükség, ami növeli a gyártási és fejlesztési költségeket. Bár a legtöbb új autóban már ma is találhatók hasonló vezetéstámogató technológiák, az uniós kötelezővé tétel miatt az olcsóbb modellekben sem lehet majd ezeket elhagyni.

A gyártók ugyanakkor várhatóan igyekeznek majd szétteríteni a pluszköltségeket a teljes modellpalettán, így nem feltétlenül jelenik meg látványos egyszeri áremelkedés kizárólag az ADDW miatt. Az elmúlt évek tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy az egyre szigorúbb biztonsági és kibervédelmi előírások összességében folyamatosan növelik az új autók árát Európában. Emiatt különösen a belépőszintű, olcsóbb modellek kerülhetnek nehezebb helyzetbe, mivel ezeknél minden új kötelező technológia arányaiban nagyobb költségnövekedést jelent.