Sosemlátott autótámogatást tervez a Tisza-kormány: rengeteg magyar juthatna olcsóbban új kocsihoz?

Felfokozott várakozások övezik a 2026-os választáson kétharmados többséget szerző Tisza Párt kormányalakítását, és azt, hogy a kampányban meghirdetett programból mi valósulhat meg ténylegesen. A párt által összeállított, több mint 200 oldalas komplex dokumentum az élet szinte minden részletére kiterjed.

Ebben szerepel többek között az is, hogy 

Roncsprémiumot adunk, ha valaki lecseréli régi, környezetszennyező autóját korszerű, elektromos autóra.

A roncsprémium olyan állami támogatási forma, amelynek célja, hogy ösztönözze a régi, nagy károsanyag-kibocsátású járművek kivonását és korszerűbb autók vásárlását. A konstrukció lényege, hogy az állam pénzügyi hozzájárulást ad azoknak, akik leadják elöregedett autójukat és helyette új vagy fiatalabb, jellemzően alacsonyabb kibocsátású modellt vásárolnak.

Az ilyen programok egyszerre szolgálnak gazdaságélénkítő és környezetvédelmi célokat: rövid távon növelik az autóeladásokat, hosszabb távon pedig hozzájárulnak a járműállomány megújulásához és a légszennyezés csökkentéséhez. A 2020-as évekre a roncsprémiumok egyre inkább az elektromos és hibrid autók terjedését támogató rendszerek részévé váltak.

Borzasztó öreg autókkal járnak a magyarok

Arról egyelőre nem tudni, hogy az új kormány mikor, és milyen részletszabályokkal vezetné be az intézkedést, de a hazai autópark állapotát elnézve nagy szükség lenne hasonló támogatásokra. Ugyanis, bár a magyarországi személygépkocsi-állomány az elmúlt években folyamatosan bővült, ugyanakkor ezzel párhuzamosan egyértelműen öregedett is.

A KSH adatai szerint 2018 közepén még 3,58 millió autó volt forgalomban, 2025 végére viszont már 4,37 millióra nőtt ez a szám. Ez közel 800 ezres növekedés, ami mintegy 22 százalékos bővülésnek felel meg. Vagyis a hazai autópiac volumene látványosan nőtt, egyre több jármű van az utakon.

A darabszám növekedése azonban nem jár együtt megújulással: az autók átlagéletkora ugyanebben az időszakban 14,2 évről 16,5 évre emelkedett. Ez 2,3 éves növekedés, ami nagyjából 16 százalékos öregedést jelent hét év alatt. A tendencia ráadásul folyamatos és egyenletes: gyakorlatilag minden félévben nő az átlagéletkor, nincs megtorpanás vagy javulás.

Az adatokból az is látszik, hogy az állomány bővülésének jelentős része nem új autók forgalomba állásából származik, hanem használt járművek - gyakran külföldről importált, idősebb autók - belépéséből. Ez magyarázza, hogy miközben a darabszám több mint ötödével nőtt, az átlagéletkor is számottevően emelkedett. Különösen 2020 után gyorsult fel ez a folyamat, amikor az öregedés üteme még markánsabbá vált.

A szakma már régóta mondja, lépni kell

A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete sok éven keresztül szorgalmazta, hogy vezessenek be hazánkban valamilyen roncsprémium-programot - mondta korábbi interjúnkban Nagy Norbert, a Kia Magyarország elnöke. 

Ennek lényege az lenne, hogy behozod a régi, használt autódat, kapsz helyette állami támogatásként egy bónt, kedvezményt az új autód megvásárlásához. Ennek az autópark frissítése lett volna a célja, főként biztonsági és környezetvédelmi szempontokból lett volna jó, valamint természetesen áfabevétel is generálódhatott volna a költségvetésbe

- magyarázta.

Bár központi, állami program nem indult el, az egyes importőrök "saját hatáskörben" is rendelkeznek beszámítási kedvezményekkel - ugyanakkor ezek célja nem feltétlenül az autópark zöldítése, sokkal inkább marketingcélokat szolgálnak. A Suzuki Magyarország tapasztalatai szerint még egy viszonylag mérsékelt, 250 ezer forintos autóbeszámítási kedvezmény is képes érdemben befolyásolni a vásárlói döntéseket, különösen akkor, ha azt megfelelően kommunikálják - mondta a Pénzcentrumnak Horváth Attila belföldi értékesítési vezető és Varga András marketingvezető. Bár egy 9-10 millió forintos új autó esetében ez az összeg első ránézésre nem tűnik jelentősnek, kifejezetten jól működik, és láthatóan megmozgatja az ügyfeleket.

Ha egyszerűen csak azt mondanánk, hogy előveszünk a fiókból még 250 ezer forint kedvezményt, az önmagában kevésbé mozgatná meg az ügyfeleket. Viszont amikor ez a „negyedmisi” üzenetként jelenik meg Csuja úr tolmácsolásában, akkor ugyanaz az összeg sokkal erősebben hat. Ezzel a formával kifejezetten jól működik a kampány, és a mai napig érezhető a hatása

-mondta Varga András. A program másfél éve fut, és a kezdeti várakozásokkal szemben nem veszített lendületéből. Az autóbeszámításos ügyletek aránya stabilan 60 százalék körül alakul, ami tartósan magas szintnek számít, ráadásul ezeknek körülbelül fele más márkákból érkező ügyfelekhez köthető. Ez azt jelzi, hogy a konstrukció nemcsak a meglévő vásárlói bázist aktivizálja, hanem új ügyfeleket is képes bevonzani.

Így megy ez máshol

Az európai példák alapján a roncsprémium ma már nem egy egyszeri, válságkezelő intézkedés, hanem tudatosan felépített gazdaság- és klímapolitikai eszköz, amelyet több ország is alkalmaz a járműállomány gyors megújítására és a kibocsátások csökkentésére. A programjában szereplő vállalás ebbe a trendbe illeszkedik: a modern rendszerek szinte mindenhol úgy működnek, hogy az állam magasabb támogatást ad, ha a vásárló egy régi, környezetszennyező autót is kivon a forgalomból.

A 2020-as években Olaszország az egyik legaktívabb példa. Az Ecobonus programban elektromos autó vásárlásakor akár 11 000 euró, azaz nagyjából 4 millió forint támogatás is elérhető, ha a vevő lead egy régi járművet; roncs nélkül ennek csak egy része jár. Hasonló logika működik Franciaországban is, ahol a „prime à la conversion” keretében a támogatás jellemzően 1500-5000 euró (kb. 550 ezer-1,8 millió forint), és erősen jövedelemfüggő, vagyis a kisebb keresetű háztartások nagyobb támogatást kapnak. Spanyolországban a MOVES program az elektromos autók támogatását kapcsolja össze a roncsprémium elemmel: itt 4500-7000 euró (kb. 1,6-2,6 millió forint) jár, ha a vásárló egy régi autót is kivon a forgalomból.

Közép- és Kelet-Európában is találunk működő példát: Romániában a „Rabla” program régóta épít a kötelező roncsleadásra, és elektromos autó esetén összesen akár 5000 euró, vagyis mintegy 1,8 millió forint támogatás érhető el. Kisebb piacokon, például Cipruson vagy Litvániában szintén megjelenik ez a modell, ahol jellemzően 1500-5000 euró (kb. 550 ezer-1,8 millió forint) közötti extra támogatást adnak a régi autók kivonásáért, sok esetben szociális feltételekkel kombinálva.

Az európai gyakorlatból jól látszik, hogy a roncsprémiumok három irányba fejlődtek az elmúlt évtizedben. Egyrészt szorosan összekapcsolódtak a környezetvédelmi célokkal, vagyis a támogatásokat ma már szinte mindenhol elektromos vagy alacsony kibocsátású autókhoz kötik. Másrészt a támogatási összeg kulcseleme lett a régi autó leadása: a különbség sok országban több ezer euró, ami erős ösztönzőt jelent a járműpark gyors lecserélésére. Harmadrészt egyre több helyen jelennek meg szociális szempontok, vagyis a kisebb jövedelmű háztartások nagyobb támogatást kapnak.

Tehát a Tisza Párt által felvetett roncsprémium nem egy rendhagyó vagy kísérleti eszköz, hanem egy bevett európai gyakorlat, amely megfelelő kialakítás esetén egyszerre képes élénkíteni az autópiacot, csökkenteni a károsanyag-kibocsátást, és felgyorsítani a technológiai megújulást. A nemzetközi példák ugyanakkor azt is mutatják, hogy a hatékonyság kulcsa a részletszabályokban rejlik: a támogatás mértéke, a jogosultsági feltételek és az, hogy mennyire sikerül a programot valóban a legszennyezőbb járművek kivonására és a leginkább rászoruló csoportok elérésére fókuszálni.

Címlapkép: Illyés Tibor, MTI/MTVA