Félelmetes csapdába léptek a nyugati nagyhatalmak: egyetlen ázsiai ország tartja markában a jövő technológiáját

A kritikus nyersanyagok, például a ritkaföldfémek, nélkülözhetetlenek a modern gazdaságban. Ezekre épül az elektromos autóipar, a megújuló energia, a chipgyártás és a hadiipar is. Éppen ezért ezek feletti kontroll ma már nemcsak gazdasági, hanem geopolitikai kérdés is.

Kína az elmúlt évtizedekben tudatos stratégiával épített ki domináns pozíciót ezen a piacon. Nemcsak a kitermelésben erős, hanem a feldolgozásban és az ipari felhasználásban is. Több kulcsfontosságú nyersanyag esetében a globális termelés döntő része kínai kézben van, ami komoly befolyást ad Pekingnek.

A G7 szerint ez a helyzet kiszolgáltatottá teszi a nyugati gazdaságokat. Az Európai Unió például egyes ritkaföldfémek esetében szinte teljes mértékben importra szorul, és ennek jelentős része Kínából érkezik.

A nyugati országok ezért egyre több lépést tesznek a függőség csökkentésére. Új bányászati projektek indulnak, alternatív beszállítókat keresnek, és igyekeznek fejleszteni a feldolgozóipart is. Emellett egyre nagyobb hangsúlyt kap az újrahasznosítás és a stratégiai készletezés.

A G7 elemzése szerint azonban ezek az erőfeszítések lassan haladnak. A kritikus nyersanyagok kitermelése és feldolgozása rendkívül tőkeigényes és időigényes, miközben Kína már kiépített, jól működő infrastruktúrával rendelkezik. Emiatt a nyugati próbálkozások rövid távon nem tudják érdemben megtörni a kínai dominanciát.

A teljes kép alapján az látszik, hogy a kritikus nyersanyagok körüli verseny a következő évek egyik legfontosabb geopolitikai frontja lesz. A technológiai és ipari verseny kimenetele nagyban attól függ, ki tud stabil hozzáférést biztosítani ezekhez az erőforrásokhoz, ebben pedig Kína jelenleg egyértelmű előnyben van.