Szigorítás jöhet a hazai jogosítványoknál: ha meglépik, ilyen autókat többé nem lehet majd vezetni

Az elmúlt időszakban egyre gyakrabban lehetett találkozni a híradóban illetve az online hírportálokon olyan esetekkel, amikor pillanatok alatt elfajult egy látszólag ártalmatlan közlekedési manőver. Sőt: a veszélyes vezetési kultúra nemcsak a hétköznapi autósokra, hanem a nagyobb vállalatok furgonjaira is jellemző lett. Ez utóbbiról a Pénzcentrum főszerkesztője egy véleménycikkben hosszabban is értekezett korábban.

Mindezek fényében felmerült bennünk a kérdés: vajon csak érzetre romlik Magyarországon a közlekedési kultúra, vagy valóban negatív tendenciáról beszélhetünk? A feltevésnek különös aktualitást adnak az elmúlt időszakban több fázisban bevezetett KRESZ-változtatások. A tisztánlátás érdekében az ország egyik legismertebb közlekedési szakértőjének, a "Kreszprofesszor" becenéven is elhíresült Pető Attilának a véleményét kértük ki.

A szakértő egyébként a KRESZ-változások témájában nemrég CashTag címmel futó műsorunkban már megszólalt:

Elsőként tehát afelől érdeklődtünk Pető Attilánál, hogy valóban megállapítható-e növekvő tendencia a szélsőségesen elfajuló közlekedési viták esetében Magyarországon. A szakértő rögtön árnyalta a helyzetet. Mint mondta: „az, hogy ennyi közlekedési téma jelenik meg a médiában, nem feltétlenül azt jelenti, hogy rosszabb lett a helyzet az utakon. Egyszerűen ez egy olyan terület, ami mindenkit érint.” 

A Kreszprofesszor szerint az online térben külön iparág épült arra, hogy vitás közlekedési helyzeteket mutassanak be. Ezek a tartalmak egyszerre szórakoztatóak és megosztóak, az emberek pedig szívesen mondanak véleményt róluk. Mint fogalmazott, szinte naponta találkozik olyan véleményekkel, amelyek azt sugallják, hogy a KRESZ egy megoldhatatlan rejtvény. Erre pedig csak rátesz egy lapáttal, hogy bejelentették az új KRESZ tervezetét, ami tovább növeli az érdeklődést.

Pető Attila elismerte: kívülről valóban úgy tűnhet, mintha egyre rosszabb lenne a közlekedési morál, de a valóság ennél árnyaltabb. 

A baleseti statisztikák nem romlanak látványosan, a halálos balesetek száma hosszabb ideje nagyjából 300–400 között stagnál évente. Ez önmagában nem megnyugtató, de nem is romló tendencia.

– magyarázta.

A közlekedési szakértő egyben saját tapasztalataira is hivatkozott, hiszen oktatóként is napi szinten van jelen a forgalomban. Úgy látja, hogy aki szabályosan közlekedik, az bármilyen helyzetben tud nyugodtan haladni, és nem lesz vele gond. Szerinte a többség alapvetően betartja a szabályokat, összességében pedig azt a megállapítást tette, hogy

Magyarországon a közlekedési kultúra kis mértékben még javult is az előző évekhez képest.

Konkrét példát is hozott, a gyalogátkelőhelyeknél tapasztalható viselkedést említve. Mint elmondta, ma már sokkal természetesebb, hogy az autósok megállnak a zebránál, és átengedik a gyalogosokat, mint mondjuk 5–10 évvel ezelőtt. Ezek a pozitív változások azonban kevésbé látványosak, így ritkábban is kerülnek be a hírekbe. Ezzel szemben a kirívó esetek annál inkább.

Egy agresszív sofőr, egy szabálytalan előzés vagy egy baleset sokkal jobban megragad az emberek fejében. Hajlamosak vagyunk ezek alapján általánosítani, és azt gondolni, hogy mindenki így vezet. Ez egy természetes, de félrevezető reakció.

A beszélgetés során ezúttal sem akartunk elmenni szó nélkül az új KRESZ mellett, hiszen aligha lehet róla eleget beszélni – ráadásul az autósok között a mai napig sok találgatás kering vele kapcsolatban. A szakértő fontosnak tartotta tisztázni, hogy egyelőre nem egy hatályba lépett szabályról, hanem egy tervezetről van szó.

A jelenlegi KRESZ alapjai még 1975-ből származnak, és bár azóta többször módosították, a szerkezete nagyrészt változatlan maradt, a 75 százaléka még mindig ugyanúgy néz ki, ahogy azt annak idején megfogalmazták.

Pető Attila hozzátette ugyanakkor: tagadhatatlan, hogy a közlekedési környezet azóta teljesen átalakult: megjelentek új járműtípusok, átalakultak az úthálózatok, sokkal gyakoribbak lettek a többsávos utak és a körforgalmak. „Ezeket a változásokat a régi szabályozás már csak részben tudja kezelni, ezért volt szükség egy átfogó újragondolásra.” – ecsetelte a közlekedési szakértő, majd így folytatta: az új szabályozás egyik fontos újítása az úgynevezett alapelvek megjelenése. Ezek között szerepel az emberi élet védelme, a „gyengébb közlekedők”, például a gyalogosok vagy kerékpárosok védelme, valamint a környezetvédelem is. Emellett hangsúlyt kap a szabálykövetés és az egymásba vetett bizalom elve is.

Ugyanakkor fontos, hogy nem egy teljesen felforgató változásról van szó. A szakértő hangsúlyozta, hogy „alapváltozások nincsenek”. Nem változik például az, hogy melyik oldalon közlekedünk, vagy az alapvető elsőbbségi szabályok. Inkább kisebb pontosítások, kiegészítések jelennek meg, amelyekhez viszont alkalmazkodni kell majd.

Mi okozza a legtöbb feszültséget a közlekedésben?

Pető Attila szerint ennek egyik oka az a jelenség, amelynek során valaki nem a közlekedés valódi céljára használja a járművét. Az új KRESZ tervezetében ezért külön ki is mondják majd, hogy a járművet csak rendeltetésszerűen szabad használni. Ez azt jelenti, hogy például driftelni személyautóval vagy egykerekezni motorral tilos lesz.

Mindig vannak olyan vagány sofőrök, akik úgy gondolják, hogy majd ők megmutatják

– fogalmazott. Ezek a helyzetek sokszor nem is a közlekedésről szólnak, hanem arról, hogy valaki bizonyítani akar.

A Kreszprofesszor szerint az is egy fontos ok lehet az egyre hevesebb közlekedési viták hátterében, hogy az utakra gyakran „kivisszük” a saját hangulatunkat, problémáinkat. Sőt, néha éppen azt próbáljuk kompenzálni vezetés közben, ami a magánéletben nem sikerül. Ez a fajta hozzáállás viszont komoly veszélyeket rejt.

Egy másik fontos megállapítás, hogy a balesetek jelentős része nem abból fakad, hogy az emberek ne ismernék a szabályokat. „Ha valaki nem ismeri a szabályokat, akkor megbüntetik. De pusztán ebból valójában ritkán szoktak balesetek lenni” – mondta Pető Attila, hozzátéve, hogy a probléma sokkal inkább az, hogy

sokan tudják a szabályt, mégsem tartják be.

Ez történhet figyelmetlenségből, de akár tudatos döntésből is. Ide tartozik például a gyorshajtás, a kockázatos előzés, vagy az ittas vezetés. A szakértő emlékeztetett arra is, hogy még mindig több ezer embert küldenek évente utánképzésre alkoholos vezetés miatt, és a kábítószer-használat is jelen van, csak nehezebben szűrhető. Érdekes jelenségként említette azt is, hogy sokan teljesen másképp viselkednek attól függően, milyen járművön ülnek. Előfordul, hogy valaki autóval még betartja a szabályokat, de amikor biciklire vagy elektromos rollerre ül, hirtelen „elfelejti” őket: átmegy a piroson, a járdán halad, vagy veszélyezteti a gyalogosokat.

A jogosítvány nélküli vezetés kérdése is felmerült. Bár pontos statisztikák nincsenek nyilvánosságra hozva, a közlekedési oktató szerint évente ezres nagyságrendben kapnak el ilyen sofőröket. Két fő csoportról beszélhetünk: azokról, akik soha nem szereztek jogosítványt, és azokról, akiknek elvették, de ennek ellenére tovább vezetnek.

Utóbbi csoport a jelentősebb. Ők gyakran azért ülnek vissza a volán mögé, mert nem teljesítik az utánképzési kötelezettséget, vagy egyszerűen megkockáztatják a lebukást. Ebben szerepet játszhat az is, hogy a klasszikus rendőri ellenőrzések ritkábbak lettek, így kisebb az esélye annak, hogy valakit azonnal kiszűrnek.

– magyarázta a Kreszprofesszor.

A beszélgetés végén szóba került az is, hogy szükség lenne-e szigorítani a jogosítványszerzés feltételeit. Pető Attila szerint ez a kérdés rendszeresen felmerül, de nem feltétlenül itt van a probléma gyökere.

Elmondása szerint a jelenlegi képzés és vizsgáztatás már most is elég szigorú. Jó példa erre, hogy az első forgalmi vizsgán a tanulók körülbelül fele megy át. Ez azt jelenti, hogy aki megszerzi a jogosítványt, az valóban képes biztonságosan vezetni.

A gond inkább az, ami ezután történik. Ahogy a közlekedési szakértő felhívta a figyelmet: a forgalmi vizsgán gyakran elhangzik vicces megjegyzésként a vizsgázók felé, hogy „ez az utolsó 50 perc az életében, amikor végig szabályosan fog közlekedni”. Bár ezen sokan nevetnek, de Pető Attila szerint van benne igazság.

Felmerült már a kétlépcsős jogosítványszerzés ötlete is, amely szerint a kezdő vezetők egy idő után visszatérnének egy további képzésre vagy ellenőrzésre. Itt például csúszós pályán gyakorolhatnának, vagy speciális helyzeteket próbálhatnának ki. Ez segíthetne abban, hogy a megszerzett tudás hosszabb távon is megmaradjon. Ugyanakkor ennek is vannak gyakorlati nehézségei. Nem mindenki vezet rendszeresen a jogosítvány megszerzése után, így kérdéses, mennyire lenne hatékony egy ilyen rendszer.

– állítja a szakértő.

Szóba került egy másik lehetséges szigorítás is: a B kategóriás jogosítvány jelenlegi formájában nagyon széles járműkört enged vezetni, akár 3,5 tonnáig. 

Ez azt jelenti, hogy egy friss jogosítványos ugyanúgy vezethet egy kisautót, mint egy nagy teljesítményű, akár több száz lóerős járművet. A jövőben elképzelhető lenne, hogy ezt valamilyen módon korlátozzák, például tapasztalathoz kötik.

Összességében azonban úgy tűnik, hogy a jelenlegi rendszer alapvetően működik.

A legnagyobb kihívás nem a szabályok hiánya vagy a képzés gyengesége, hanem az emberi tényező, vagyis az, hogy ki mennyire tartja be azt, amit már egyszer megtanult.

Címlapfotó forrása: Pénzcentrum, CashTag