Életveszélyes manőverek a hazai autópályákon: a tragédiát kockáztatják az Unix és Bárdi Autó sofőrjei

Életveszély, amit az ismert autóalkatrész-disztribútorok területi képviselői művelnek a hazai autópályákon. Évek óta tapasztalom, jellemzően az M7-es és M1-es autópályákon - de családtagokkal, barátokkal, kollégákkal beszélgetve ugyanez a jellemző az egész országban -, hogy különösen (de nem kizárólag) az Unix Autó és a Bárdi Autó felmatricázott furgonjai sok esetben balesetveszélyes manőverekkel verekedik át magukat a forgalmon, kockázatos közlekedési szituációkat, és nem utolsó sorban komoly stresszhelyzetet teremtve a szabályosan közlekedő tömegben. Itt hívom fel az érintett cégek figyelmét, hogy ez egy véleménycikk, kifogásolni/kommentálni lehet, de helyreigazítani nem!

Ezen sofőrök tárházában sok esetben a leggyakoribb és legveszélyesebb manőverek szinte kivétel nélkül jelen vannak: így jellemző náluk a gyorshajtás (abszolút és relatív), az előzés szabályainak megsértése (cikázás, szabálytalan előzés), a követési távolság be nem tartása, illetve a provokatív agresszió (pl.: levillogás) is. Az, hogy ezen gyakorlatnak mi az oka, például időnyomás és teljesítménykényszer; az ún. céges autó „pszichológiája”; a folyamatos kapcsolattartás (vezetés közbeni telefonálás) a partnerekkel/központtal; a stressz; vagy "csak" annyi, hogy esetükben csúcsosodik ki a hazai közlekedési kultúra hiánya, nem tudom, és nem is érdekel, de

ezúton hívom fel az említett, és minden, hasonló munkaköröket biztosító cég felsővezetését, hogy dolgozzanak ki olyan belső szabályrendszert (és a munkát is ehhez igazítva szervezzék), amiben a járműhasználat és a közlekedési magatartás is hangsúlyosan minőségbiztosítási elvárásként jelenik meg.

Az életveszély lett a közlekedési kultúra az autópályákon!

A hazai autópályákon folytatott közlekedési magatartások elemzése egyértelműen rámutat arra, hogy az autópályás forgalomban előforduló leggyakoribb szabálytalanságok jelentős baleseti kockázattal járnak. Az Országos Rendőr‑főkapitányság (ORFK) 2024-es adatai szerint a személyi sérüléssel járó közúti balesetek 32 %-át a sofőrök figyelmetlensége, elsősorban az elsőbbség meg nem adása, míg 27 %-át a gyorshajtás okozta. Ezzel a gyorshajtás immár nem a leggyakoribb kiváltó ok, bár továbbra is kiemelkedő jelentőségű.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2019-es összefoglalója alapján a gyorsforgalmi úthálózaton (autópályák és autóutak) történt összes baleset csupán 4,1 %‑a esett autópályára – ennek ellenére ezek a szakaszok a halálos kimenetelű balesetek arányát tekintve kiemelkedően veszélyesek voltak, hiszen a halálos balesetek az országos úthálózat 4,7 %-án történtek, mégis 9,7 %-ukat itt regisztrálták.

Statisztikailag az autópályás balesetek leggyakoribb kiváltó okai a következők:

• Gyorshajtás (abszolút és relatív): az összes baleset 27–28 %-a erről volt visszavezethető.
• Elsőbbségadás elmulasztása és figyelmetlenség: 32 %-ban felelős ezekért a balesetekért.
• Kanyarodási szabályok megsértése: 15–18 %-ban jelentkezett okként.
• Követési távolság be nem tartása: az összes baleset mintegy 8 %-áért felelős, gyakran más hibákkal kombinálódva.
• Szabálytalan előzés, cikázás: a balesetek körülbelül 3–5 %-ában játszott szerepet.

Emellett a közlekedési kultúra egyre növekvő veszélye a tudatos provokatív magatartások, így a büntetőfékezés vagy a levillogás. Bár az ilyen viselkedés nem jelenik meg rendszeresen önálló statisztikai kategóriaként, gyakran vezet konfliktushelyzetekhez, amelyek könnyen balesethez – akár súlyos vagy halálos kimenetelűhöz – vezethetnek. Ezek elsősorban a vezetők között jelentkező impulzív reakciókból, türelmetlenségből fakadnak, és

különösen veszélyesek gyorsforgalmi utakon, ahol a sebesség miatt a tévedés következményei sokkal súlyosabbak .

Az autópályákon elkövetett szabálytalanságok – különösen a gyorshajtás, elsőbbség meg nem adása, kanyarodási hibák és követési távolság megsértése – különösen nagy baleseti kockázatot hordoznak, mivel itt a magasabb sebesség miatt a reakcióidő csökken, és a féktávolság megnövekszik. Ennek következtében például egy rövid követési távolság miatti kis mértékű fékezés láncreakcióhoz, tömeges sérülésekhez vezethet.