Saját sírját áshatja meg a kontinens autóipara: ezzel a húzással végleg lemaradhatnak a keleti riválisok mögött

Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) egy kiszivárgott állásfoglalásában a károsanyag-kibocsátási célkitűzések lazítását javasolja az uniós döntéshozóknak. A szervezet a módosításokat a stratégiai rugalmasság szükségességével indokolja. A Transport & Environment (T&E) európai környezetvédelmi civil szervezet és más NGO-k szerint azonban a szabályozás felpuhítása éppen az európai iparág jövőjét veszélyeztetné. A szigorítások elhalasztása ugyanis lelassítaná a megfizethető elektromos modellek európai piacra lépését. Mindez ráadásul egy olyan időszakban történne, amikor az ázsiai konkurencia eleve lépéselőnyben van.

A lobbicsoport több ponton is átírná a jelenlegi előírásokat. Egyrészt az 55 százalékos kibocsátáscsökkentési cél elérésének értékelési időszakát háromról öt évre nyújtanák el. Másrészt eltörölnék a külső áramforrásról tölthető hibrid (PHEV) járművekre vonatkozó új számítási módszert. Ez az eljárás a valós fogyasztást és az elektromos hatótávot tükrözi, így a korábbi papírformához képest jóval reálisabb és szigorúbb képet ad a modellek valódi szennyezéséről. Továbbá a 2035-re kitűzött flottaszintű kibocsátáscsökkentési célt is megváltoztatnák. Ezt az iparág nyomására korábban már 100-ról 90 százalékra mérsékeltek, de egy alternatív, üzemanyag-krediteken alapuló rendszer bevezetésével gyakorlatilag 80 százalékra vinnék le.

EZ IS ÉRDEKELHET

Váratlan megegyezés körvonalazódik: fegyvergyárakká alakulhatnak a népszerű járműipari üzemek?

A Mercedes-Benz továbbra is elsősorban személyautókra és teherautókra koncentrálna.

A T&E számításai szerint a követelések teljesítése drasztikus következményekkel járna. Az engedmények révén az autógyártók a szükségesnél jóval több belső égésű motoros járművet értékesíthetnének. Ennek hatására az évtized végére a tisztán elektromos autók (BEV) piaci részesedése a megcélzott 57 százalék helyett a jelenlegi, 21 százalékos szinten rekedne meg. Emellett 2035-re a teljes átállás helyett a villanyautók aránya alig haladná meg az 50 százalékot.

Az átállás késedelme hatalmas gazdasági és környezetvédelmi áldozatokkal járna. A kevesebb eladott villanyautó miatt az EU olajimportjának költsége a 2026 és 2035 közötti időszakban mintegy 74 milliárd euróval emelkedne, ami energiabiztonsági szempontból is komoly kockázatot jelent. Emellett 2050-ig az unió autóflottájának szén-dioxid-kibocsátása akár 2,4 milliárd tonnával is meghaladhatná a jelenleg várható értéket. Ez a mennyiség a mai európai autóállomány több mint ötévnyi teljes szennyezésének felel meg.

A környezetvédelmi szervezetek éppen ezért arra kérik az uniós törvényhozókat, hogy tartsák fenn a jelenlegi, szigorú célértékeket, mivel azok egyértelműen formálják a piaci kínálatot. A szabályozás hatékonyságát jól mutatja a 2025-től életbe lépő szigorítások esete is. Ennek teljesítése érdekében a gyártók már idén számos új, megfizethetőbb elektromos modellt dobtak piacra. Ennek köszönhetően pedig hosszú idő után először kezdett el csökkeni az új villanyautók átlagára Európában.