Mi történik Franciaországban? Macron visszadobta a miniszter lemondását: nem csitul a tüntetés hullám

Laurent Nuñez a szombati zavargások után ajánlotta fel lemondását, de a francia elnök nem fogadta el azt. Az Élysée-palota hétfő reggeli közleménye szerint a döntés hátterében az áll, hogy a jelenlegi helyzetben biztosítani kell a rendvédelmi szervek folyamatos irányítását.

Macron ugyanakkor egyértelmű feladatot szabott a belügyminiszternek: a lehető leghamarabb új módszereket kell kidolgoznia a barikádok, a fosztogatások és az erőszakos cselekmények felszámolására. Az elnöki hivatal emellett hangsúlyozta, hogy átláthatóan fel kell tárni azokat az előrejelzési és hírszerzési hibákat, amelyek hozzájárulhattak a zavargások kialakulásához. 

A történtek miatt a kormány működésével kapcsolatos politikai feszültségek is erősödhetnek. Franciaországban jövő tavasszal elnökválasztást tartanak, miközben a kormánynak a gazdaság gyenge teljesítményével, a növekvő államadóssággal és a költségvetés elfogadásával is meg kell küzdenie. 

Több nagyvárosban is fosztogatások történtek

A zavargások október 17-én, szombaton törtek ki, a megélhetési költségek emelkedése és az iskolák állapota miatt szervezett országos tiltakozások idején. A megmozdulásokon több százezren vettek részt: a hatóságok mintegy 550 ezerre, a szervezők 800 ezerre becsülték a tüntetők számát.

Párizsban, Marseille-ben és Lyonban békés demonstrációkba vegyültek erőszakos csoportok, amelyek üzleteket fosztogattak, épületeket rongáltak meg, és összecsaptak a rendőrökkel. Limoges-ban egy történelmi városháza is kigyulladt, miután rendbontók behatoltak az épületbe és tüzet gyújtottak. Lyonban egy turisztikai iroda épületében keletkezett tűz, Marseille-ben pedig a városháza előterébe is behatoltak tiltakozók.

Az Associated Press beszámolója szerint legalább 2400 embert vettek őrizetbe. A történtek után Emmanuel Macron nyilvánosan is elítélte az erőszakot, és kijelentette, hogy a fosztogatások elkövetőinek felelniük kell a károkért, a köztársaság megdöntésére törekvőket pedig felelősségre kell vonni. 

Hatvanezer rendvédelmi dolgozót vezényeltek ki

Laurent Nuñez a France Inter rádiónak azt mondta, hogy szombaton mintegy 60 ezer rendőrt és más biztonsági dolgozót mozgósítottak. A tárcavezető ugyanakkor elismerte, hogy egyes városokban ez sem volt elegendő az erőszakos tömegek megfékezésére.

Gérald Darmanin igazságügyi miniszter szintén a felkészülés hiányosságairól beszélt. Szerinte a hatóságok alábecsülhették a szélsőbaloldali csoportok jelentette veszélyt. Ez a megállapítás a kormányzati szereplők értékelése; a zavargások egészének hátterét a megélhetési problémák, az oktatási rendszer állapota és a kormányzattal szembeni elégedetlenség is alakította. 

A hétvégi események így nemcsak közbiztonsági, hanem politikai kihívást is jelentenek Macron kormányának. A belügyminiszter hivatalban maradása egyelőre folytonosságot biztosít a rendvédelmi szervek irányításában, a kormányra azonban továbbra is nyomás nehezedik, hogy megakadályozza az újabb erőszakos megmozdulásokat.

Macron a zavargások közepette is folytatja közel-keleti útját

A francia elnök hétfőn megkezdte öböl menti diplomáciai körútját, amelynek során Kuvaitba, az Egyesült Arab Emírségekbe, Bahreinbe és Katarba látogat. A tárgyalások egyik fontos célja az olaj- és dízelüzemanyag-ellátás biztosítása, valamint az üzemanyagárak mérséklésének elősegítése.

Az időzítés különösen érzékeny, mivel a francia tiltakozások egyik fő kiváltó oka a megélhetési költségek emelkedése, ezen belül a magas üzemanyagárak miatti elégedetlenség. Macronnak így egyszerre kell foglalkoznia a közbiztonsági válsággal, a lakosság gazdasági nehézségeivel és az ország pénzügyi helyzetével. A következő napok egyik kulcskérdése az lesz, hogy a kormány milyen konkrét intézkedésekkel tudja visszaszorítani az erőszakos cselekményeket, és sikerül-e visszaszereznie a közbizalmat a történtek után.

Címlapkép: Koszticsák Szilárd, MTI/MTVA