Durva krízis közeleg Donald Trump elnökségében: óriási pofonba szaladhat bele a Republikánus párt

Az amerikai félidős választásokon a Kongresszus összetételéről döntenek, nem az elnök személyéről. A november 3-i voksolás mégis komoly erőpróba lesz Trump számára, hiszen megmutatja, hogyan értékelik a választók a második elnöki ciklusának első felét.

A republikánusok jelenleg szűk többséggel rendelkeznek mindkét házban. A képviselőházban 218–214 az erőviszony, a szenátusban pedig 53–47 arányban vezetnek a republikánusok. A demokratáknak mindkét kamarában négy-négy mandátumot kellene nettó értelemben megszerezniük ahhoz, hogy átvegyék az irányítást.

A Reuters elemzése szerint a képviselőházban a demokraták győzelme tűnik valószínűbbnek, a szenátusi verseny viszont jóval szorosabb. Trump népszerűsége elnöksége eddigi legalacsonyabb szintjére süllyedt, ami a demokraták esélyeit javíthatja, de a választás kimenetele korántsem lefutott.

A demokraták már azzal is komoly politikai eszközökhöz jutnának, ha csak a képviselőházban szereznének többséget. Irányíthatnák a bizottságokat, idézéseket bocsáthatnának ki, és vizsgálatokat indíthatnának a Trump-adminisztráció tevékenységével kapcsolatban.

A nagyobb ellenőrzési jogkör azonban nem jelentene automatikus politikai fordulatot. Az elnök továbbra is élhetne vétójogával, a republikánus többségű szenátus pedig megakadályozhatná a demokraták számos törvényjavaslatának elfogadását. Trump emellett a vámok, a bevándorlás és a külpolitika területén is jelentős végrehajtói hatáskörökkel rendelkezik.

A képviselőházi többség nagysága sem lenne mellékes. Egy mindössze 5–20 mandátumos demokrata előny elsősorban a vizsgálatoknak és a politikai nyomásgyakorlásnak adna teret. Ha viszont 20–40 mandátummal győznének, könnyebben tudnák keresztülvinni saját kezdeményezéseiket, és a republikánusok közül is többen szembefordulhatnának az elnökkel olyan vitás kérdésekben, mint a vámok vagy az iráni háború.

A demokraták az egészségügy, az abortuszjogok, a lakhatás és a megélhetési költségek ügyében is törvényjavaslatokat terjeszthetnének elő. Ezek egy része azonban inkább politikai üzenetként szolgálna, mintsem ténylegesen megváltoztatná az amerikai jogszabályokat.

A szenátus megszerzése sokkal nagyobb fordulatot hozhatna

A demokraták számára a szenátus meghódítása lenne a másik nagy cél. A felsőházban ugyanis nemcsak a törvényhozás menete, hanem a bírói kinevezések és a kabinet egyes jelöltjeinek jóváhagyása is eldől. Ha a demokraták mindkét kamarában többségbe kerülnének, jelentősen megnehezíthetnék Trump jelöltjeinek kinevezését. A bírói posztok betöltése lelassulhatna, és a demokraták akár azzal is megpróbálkozhatnának, hogy egy esetleges legfelsőbb bírósági üresedés betöltését a 2028-as elnökválasztás utánra halasszák.

A törvényhozásban ugyanakkor továbbra is komoly akadályok maradnának. A szenátusban számos törvényjavaslat elfogadásához 60 szavazatra van szükség az obstrukciós eljárás, vagyis a filibuster leküzdéséhez. Az elnöki vétó felülírásához pedig mindkét házban kétharmados többség kellene.

Egy nagyobb demokrata szenátusi többség mégis növelné a párt alkupozícióját. Könnyebben vihetnének szavazásra olyan ügyeket, mint a vámok, az egészségügyi kiadások, a megélhetési költségek vagy az elnök háborús jogköreinek korlátozása. Ha Trump megvétózná ezeket a javaslatokat, a demokraták a 2028-as választási kampányban is felhasználhatnák a konfliktusokat.

Washingtonban a költségvetés miatt is kiéleződhet a helyzet

A választás egyik legfontosabb következménye a költségvetési politika lehet. A Reuters által megkérdezett elemzők, politikai stratégák és közgazdászok szerint 2027-ben a kormányzati finanszírozásról és az adósságplafon emeléséről szóló vitákra akkor is számítani kell, ha a republikánusok megőrzik a többségüket.

Ha a demokraták átveszik a képviselőházat, erősebb pozícióból tárgyalhatnak a költségvetésről és az államadósság finanszírozásáról. A republikánusokkal folytatott alkudozás azonban könnyen patthelyzethez vezethet, különösen akkor, ha egyik fél sem akar engedni a saját politikai követeléseiből.

Az adósságplafon körüli konfliktusok az amerikai állam finanszírozásával kapcsolatos bizonytalanságot is növelhetik. A Reutersnek nyilatkozó közgazdászok szerint a jövő év a befektetők számára is viharos lehet, a költségvetési viták pedig a pénzügyi piacokon is éreztethetik hatásukat.

Egy demokraták által irányított képviselőház tehát nem feltétlenül állítaná le Trump gazdaságpolitikáját, de megnehezíthetné annak végrehajtását, és újabb konfliktusokat nyithatna a kormányzat és a törvényhozás között.

Mi történik, ha a republikánusok mindent megtartanak?

Bár a jelenlegi politikai környezet a demokratáknak kedvezhet, a republikánusok győzelme sem zárható ki. Ha a párt mindkét kongresszusi kamarában megőrzi a többségét, Trump a választási eredményt saját politikája megerősítéseként mutathatná be.

Ebben az esetben az elnök lényegesen kevesebb kongresszusi akadállyal szembesülne a bírói és egyéb kinevezések során, valamint a törvényhozási programja végrehajtásakor. A költségvetési összecsapások és a kormányzati leállás veszélye is mérséklődhetne.

A novemberi választás így nem pusztán a republikánusok és a demokraták mandátumairól szól. Arról is dönt, mennyire lesz képes az amerikai politikai rendszer együttműködni a következő két évben, vagy éppen mennyire bénítják meg a washingtoni hatalmi harcok a döntéshozatalt.