Váratlan bejelentés von der Leyentől: új állam csatlakozhat az Európai Unióhoz - rájuk aztán kevesen számítottak

Ursula von der Leyen az e heti strasbourgi évértékelő beszédében a folyamatos válságkezelés helyett már az új világrend alakítójaként szeretné feltüntetni az uniót - írja a Financial Times. Ehhez olyan hasonlóan gondolkodó középhatalmakra támaszkodna, mint Kanada.

Az Európai Bizottság elnöke a hagyományos helyzetértékelésre meg is hívta Mark Carney kanadai miniszterelnököt, akivel a sajtóértesülések szerint egy eddig nem létező, kvázi uniós tagsági státusz kialakításáról egyeztet.

Kanada EU-s csatlakozása Donald Trump elnöksége alatt a hagyományos amerikai-kanadai kapcsolatok megromlása után már korábban is felmerült.

A formálódó megállapodás értelmében a kanadai áruk és szolgáltatások, valamint a stratégiai ágazatokban – például az energetikában, a mesterséges intelligencia fejlesztésében, a védelmi iparban és a kritikus fontosságú nyersanyagok piacán – dolgozó szakemberek szabadon mozoghatnának Kanada és az EU között.

Carney egyik kiemelt célja, hogy a kanadai állampolgárok vízummentesen élhessenek és dolgozhassanak az unióban. Erről a szeptember 20-i, a francia tengerentúli Saint-Pierre és Miquelon szigetcsoporton tartandó találkozójukon Emmanuel Macron francia elnökkel is tárgyalni fog. A tervek között szerepelnek továbbá közös infrastrukturális beruházások, köztük tenger alatti kábelek, adatközpontok és műholdas hálózatok kiépítése, valamint a kanadai energiahordozók európai szállításának megkönnyítése.

Mint fentebb írtuk, a történelmi közeledés legfőbb mozgatórugója Kanada és az Egyesült Államok viszonyának drasztikus megromlása. Donald Trump visszatérése óta a két észak-amerikai ország között teljesen elmérgesedett a kereskedelmi vita. Az amerikai elnök a napokban a legrosszabb tárgyalópartnernek nevezte Kanadát, és egyértelművé tette, hogy jövő január 1-jétől újabb súlyos vámokat vet ki a kanadai járműiparra és az autóalkatrészekre.

A szorosabb uniós integrációnak azonban gátat szabhat, hogy a két fél közötti szabadkereskedelmi megállapodást (CETA) több tagállam még egy évtized után sem ratifikálta. Az uniós országok egy része óvatosságra inti a Bizottságot, mert attól tartanak, hogy a túlzott nyitás elidegenítheti az Egyesült Királyságot és Norvégiát, illetve tovább ronthatja a viszonyt a Trump-adminisztrációval. Ennek ellenére a héten várhatóan hivatalosan is bejelentik, hogy Ottawa csatlakozik az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós hitelprogramhoz.

Kanada bevonása mellett von der Leyen évértékelőjének másik fajsúlyos témája a migrációs politika szigorítása lesz. A nyári tömeges illegális határátlépések – különösen a júliusi ceutai válság –, valamint a németországi belpolitikai nyomás lépéskényszerbe hozta Brüsszelt a határvédelem terén.

A beszéd további pontjai között szerepel a kollektív védelmi képességek erősítése, a nyári erdőtüzek és aszályok nyomán sürgetőbbé váló klímavédelmi fellépés, valamint a fiatalok közösségimédia-használatát korlátozó, régóta várt szabályozás bevezetése is. Carney jelenléte a strasbourgi eseményen ugyanakkor kihívás is lehet von der Leyen számára, hiszen a kanadai kormányfő maga is beszédet mond az Európai Parlamentben.

Címlapfotó: Bodnár Boglárka, MTI/MTVA