Megkongatták a vészharangot: hiába az iráni tűzszünet, erre a káoszra senki sem készült fel

Donald Trump amerikai elnök nemrég bejelentette, hogy kéthetes tűzszünetben állapodott meg Iránnal. A megegyezés fő feltétele a Hormuzi-szoros azonnali és biztonságos megnyitása volt, amely a globális olajkereskedelem ötödét bonyolítja le. Bár a megállapodás hírére a nyersolaj hordónkénti ára rögtön csökkenésnek indult, a légitársaságok problémái ezzel még nem oldódnak meg.

Willie Walsh, a Nemzetközi Légi Fuvarozási Egyesület (IATA) vezérigazgatója rámutatott, hogy a közel-keleti finomítók a globális üzemanyag-ellátás kritikus bázisai. Mivel ezek a létesítmények jelentős károkat szenvedtek a konfliktus során, a kerozin és a többi finomított olajipari termék ára várhatóan még hosszú ideig magas marad.

A megduplázódott üzemanyagárak már most is súlyosan érintik az ázsiai légitársaságokat, amelyek sorra törlik járataikat. A vállalatok kénytelenek többletüzemanyagot tankolni a kiindulási repülőtereken, vagy technikai leszállásokat beiktatni az útjaik során. A kialakult helyzet különösen az olyan nettó importőr, alacsonyabb jövedelmű országokat hozta nehéz helyzetbe, mint Vietnám, Mianmar és Pakisztán. A válságot tovább mélyíti, hogy Kína és Thaiföld ideiglenesen teljesen leállította a kerozinexportot, Dél-Korea pedig a tavalyi szintre korlátozta a kivitelt.

Az IATA vezetője szerint amint a nyersolaj újra zavartalanul áramlik a tengerszoroson, a szabad kapacitások és a vonzó finomítói árrések arra ösztönözhetik az ázsiai országokat, hogy felpörgessék a termelést. Ezután újraindíthatják az exportot is. Az ellátási lánc teljes normalizálódása azonban még a legkedvezőbb forgatókönyv esetén is hosszabb időt vesz majd igénybe.