Vészesen közeleg az utolsó utáni pillanat: elképesztő üzemanyaghiány jöhet, ezt Magyarország sem ússza meg?

Dan Jørgensen uniós energiaügyi biztos a tagállami miniszterek rendkívüli ülése után egyértelművé tette, hogy Európa tartós krízishelyzetbe került. Ebből a belátható jövőben még egy esetleges holnapi békekötés esetén sem lenne azonnali visszatérés a normalitásba. A biztos a Nemzetközi Energiaügynökség iránymutatásait követve az olajfogyasztás csökkentését sürgeti. Különösen a gázolaj és a kerozin megtakarítására hívta fel a figyelmet. Ezzel párhuzamosan kiemelte, hogy a kontinens energiafüggőségének felszámolása érdekében elengedhetetlen a megújuló energiaforrások fejlesztésének felgyorsítása.

A helyzet súlyosságát jól jelzi, hogy hamarosan befutnak az európai kikötőkbe a Perzsa-öbölből érkező utolsó fosszilis energiahordozó-szállítmányok. A kibontakozó hiány drasztikus következményekkel járhat. A termelés visszaesése és a légi közlekedés akadozása mellett az élelmiszerek drágulásával, növekvő hitelköltségekkel és megugró inflációval kell számolni.

Az európai vezetők is egyre borúlátóbbak a kilátásokkal kapcsolatban. Friedrich Merz német kancellár szerint egy elhúzódó konfliktus a pandémia idején tapasztaltakhoz hasonló, súlyos terhet ró a gazdaságra. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke arra figyelmeztetett, hogy a háború akár évekig is elhúzódhat. Ennek hosszú távú következményeit jelenleg még felbecsülni is nehéz.

A válságot kiváltó, Izraellel közösen elrendelt, Irán elleni csapások kapcsán Donald Trump eközben azt ígérte, hogy két-három héten belül leállítja a bombázásokat. Az olajszállítások biztosítását azonban a NATO többi tagállamára hárítaná.