Durva forgatókönyv rajzolódik ki a közel-keleti válság nyomán: a magyar gazdaságot kemény csapás érheti

A háttérben a közel-keleti feszültség áll. Az amerikai és izraeli katonai akciók az energiaellátás szempontjából kulcsfontosságú térséget érintettek, ami azonnal felverte az árakat és növelte a bizonytalanságot a piacokon. Az elmúlt napok eseményei tovább erősítették ezt a hatást. Katarban például találat érte a világ egyik legnagyobb LNG-központját, ami újabb lökést adott az olaj- és gázárak emelkedésének.

A Portfolio szerint az olajár-emelkedés nem minden országot érint egyformán. A magas energiaárak a kitermelő országoknak kedveznek, miközben az importfüggő gazdaságok jelentős hátrányba kerülnek. Magyarország ebbe az utóbbi csoportba tartozik. Az ország energiaimportja magas, így az árrobbanás közvetlenül jelenik meg a gazdaságban. Az energia drágulása növeli a vállalatok költségeit, visszafogja a fogyasztást és inflációs nyomást okoz.

A folyamat nem új. A történelemben már többször látszott, hogy az olajválságok láncreakciót indítanak el. Emelkednek az árak, romlik a gazdasági hangulat, a jegybankok pedig szigorítanak. A Portfolio elemzése több kockázati tényezőt is kiemel:

• magas energiaimport-függőség
• sérülékeny költségvetési helyzet
• korlátozott alkalmazkodóképesség

Ezek együtt azt jelentik, hogy egy külső sokk hatása erősebben jelenik meg a magyar gazdaságban, mint sok más országban. A helyzetet tovább nehezíti, hogy az alternatív beszerzési útvonalak gyakran drágábbak. Az Adria-vezeték például növeli az ellátás biztonságát, de költségesebb megoldás lehet, ami szintén felfelé hajtja az árakat.

A globális piacok már reagáltak a feszültségekre. A Nemzetközi Energiaügynökség példátlan lépésként 400 millió hordó olajat szabadítana fel a tartalékokból, hogy stabilizálja a piacot.

Ez jól mutatja, hogy a helyzet súlyos. A kínálati zavarok akár napi több millió hordó olaj kiesését is jelenthetik, amit rövid távon nehéz pótolni.

Mi következhet?

Ha a konfliktus elhúzódik, az energiaárak tartósan magas szinten ragadhatnak. Ez a magyar gazdaságban több csatornán keresztül jelenhet meg:

• magasabb üzemanyagárak
• növekvő infláció
• lassuló gazdasági növekedés

A jelenlegi folyamatok alapján az olajársokk nemcsak egy átmeneti piaci kilengés lehet, hanem egy szélesebb gazdasági átrendeződés kezdete, ahol Magyarország mozgástere szűk marad.

Címlapkép: Hegedüs Róbert, MTI/MTVA