Gazdasági világháborút forral a Nyugat Moszkva ellen: így döntenék be a teljes orosz gazdaságot

Dixon kiindulópontja az, hogy a jelenlegi szankciók nem működnek. Oroszország olajexportja márciusban 52 százalékkal, napi 836 millió dollárra ugrott meg a februári adatokhoz képest. Donald Trump elnök ráadásul feloldotta a világszerte veszteglő orosz olajra vonatkozó szankciók egy részét. Mindez azt jelenti, hogy Moszkva 2024-ben is 476 milliárd dollár értékben exportált. Ez az összeg alig marad el a 2022-es csúcstól.

A szerző szerint a büntetőintézkedések azért hatástalanok, mert négy dimenzióban is fragmentáltak. Kevés termékre vonatkoznak, gyengén szereznek érvényt nekik, kevés ország tartja be azokat, és a bankrendszernek is csupán egy részét érintik. A jogi kiskapuk így szinte több lehetőséget hagynak Oroszországnak, mint amennyit a korlátozások ténylegesen elvesznek tőle.

Dixon tízpontos terve az energiahordozókkal kezdődik. Az ársapka helyett valódi embargót javasol, amelyet másodlagos szankciókkal egészítene ki azon országok ellen, amelyek továbbra is vásárolnak orosz kőolajat. Az orosz "árnyékflottát" a biztosítók és a kikötők szankcionálásával, szükség esetén pedig tengeri blokáddal bénítaná meg. A cél az, hogy az orosz olaj a véres gyémántokhoz hasonlóan "páriatermékké" váljon, és csak jelentős árengedménnyel cserélhessen gazdát.

A terv további elemei között szerepel a teljes körű kereskedelmi és befektetési embargó kiterjesztése minden termékre. Ezt másodlagos szankciók révén tennék globálissá. Emellett maximálisan blokkolnák az orosz pénzügyi tranzakciókat, beleértve az alternatív fizetési rendszereket is. Dixon lényegében egy "egységes demokratikus piacot" vizionál. Ebben a rendszerben minden országnak választania kellene: vagy teljesen elszigeteli Oroszországot, vagy elveszíti a nyugati piacokhoz való hozzáférését.

Az offenzív gazdasági eszközök között a szerző megemlíti a célzott agyelszívás ösztönzését Oroszországból. Emellett kötelezné a szoftvercégeket arra, hogy távolról kapcsolják le az oroszországi szolgáltatásaikat, valamint kiszorítaná Ukrajnából az Oroszországgal üzletelő vállalatokat. Ukrajna szerepe a tervben az lenne, hogy nyugati ösztönzők révén vonzó befektetési célponttá váljon. A Belgiumban befagyasztott, mintegy 300 milliárd dollárnyi orosz jegybanki vagyont pedig egy speciális hitelkonstrukción keresztül Kijev javára fordítanák.

Dixon úgy véli, hogy egy ilyen átfogó gazdasági világháború, párosulva Ukrajna katonai ellenállásával, térdre kényszeríthetné Oroszországot. Ezzel a stratégiával véget lehetne vetni a háborúnak anélkül, hogy a Nyugat közvetlen katonai konfliktusba keveredne egy atomhatalommal.