Fontos döntés született Németországban: kimaradnak a katonai misszióból

A miniszter hangsúlyozta, hogy Berlin kész konstruktív szerepet betölteni az ENSZ Biztonsági Tanácsa által meghatározott keretekben, például egy békétanács munkájában. Hozzátette ugyanakkor, hogy Németország eddig nem kapott hivatalos felkérést az ilyen struktúrákban való részvételre.

Donald Trump amerikai elnök húsz pontos béketervének második szakasza a Hamász lefegyverzését és az ISF felállítását irányozza elő. A fegyverszünet életbe lépése után két hónappal a Hamász elutasította a fegyverek letételét.

Wadephul szerint a csapatokat küldeni hajlandó országokkal folytatott egyeztetések után világos politikai keretre van szükség, amely egyszerre határozza meg az ISF és a palesztin biztonsági erők szerepét. Kiemelte, hogy ezt a folyamatot mielőbb el kell indítani, mert nem válhat véglegessé a Gázai övezet jelenlegi megosztottsága, ahol egyes területeket az izraeli hadsereg, más részeket pedig a Hamász ellenőriz.

A külügyminiszter támogatja, hogy Németország közvetítő szerepet vállaljon Izrael biztonságának figyelembevételével, tekintettel a két ország kapcsolatára és Berlin történelmi felelősségére. Jelezte azt is, hogy Németország kulcsszerepet szán magának a Gázai övezet újjáépítésében. Reményei szerint az Egyiptom, Németország és más államok által tervezett nemzetközi újjáépítési konferenciát 2026 elején tarthatják meg. Berlin támogatná a folyamatot, ugyanakkor felszólította a gazdag öböl menti országokat, hogy érdemi pénzügyi hozzájárulást nyújtsanak.

A humanitárius segélyek mennyisége nőtt a térségben, de Wadephul szerint ez továbbra sem elegendő. Bár több határátkelőt megnyitottak, és javult a Jordániából érkező szállítmányok bejutása, a helyzetet továbbra is elégtelennek nevezte.