Így alakulhat az olaj ára 2026-ban: erre mindenkinek figyelnie kell, durva hatással lehet Magyarországra is

A lap 2025-ös olajpiaci előrejelzése 72,5 dolláros Brent-árral számolt, ám a valóság ettől eltért: az év első tizenegy hónapjában az átlagár 68,8 dollár volt. Az eltérés fő oka Donald Trump váratlanul kiterjedt és intenzív vámcsomagja, amely különösen Ázsiában vetette vissza az energiakeresletet. Emellett az OPEC+ a vártnál gyorsabban növelte termelését a piaci részesedés visszaszerzése érdekében, ami szintén árcsökkentő hatással járt.

Bár az Irán és Izrael közötti nyári konfliktus, illetve az Oroszországra kivetett szankciók árfelhajtó tényezőként hatottak, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) által hangoztatott jelentős túlkínálat-narratívát a fizikai piac adatai nem támasztották alá. Sem érdemi készletnövekedés, sem a határidős piacok nem mutatták a túlkínálat klasszikus jeleit.

2026-ban az olajárak alakulását várhatóan négy fő tényező befolyásolja: a nem OPEC+ országok termelésének növekedése, az OPEC+ termeléscsökkentési intézkedéseinek fokozatos kivezetése, a világkereskedelmet érintő vámintézkedések gazdasági hatásai, valamint a geopolitikai fejlemények, különös tekintettel az Oroszország elleni szankciókra, illetve Venezuela és Irán helyzetére - írják.

Az IEA és az OPEC előrejelzései között továbbra is jelentős különbség mutatkozik. Míg az IEA 2026-ra is jelentős túlkínálatot jósol, az OPEC csak enyhe többletet lát, főként az év első negyedévében. Az eltérések fő forrásai a nem OPEC+ termelésnövekedés eltérő becslése, a különböző ütemű elektrifikáció feltételezése a fogyasztásnövekedésnél, valamint a szankcionált olajszállítmányok elszámolásának bizonytalanságai.

Az OPEC+ 2025-ben a vártnál jóval gyorsabban kezdte növelni termelését, hogy visszaszerezze piaci részesedését. A harmadik önkéntes termeléscsökkentési programban szereplő napi 2,2 millió hordós mennyiséget az eredetileg tervezett 16 hónap helyett mindössze hat hónap alatt vezették vissza a piacra. Várakozásaink szerint a kartell 2026-ban is folytatja a termeléskorlátozások fokozatos kivezetését, de csak olyan ütemben, hogy az ne nyomja az árakat 60 dollár/hordó alá.

Az Oroszországgal szembeni szankciók hatása 2026-ban is kulcskérdés marad. Legvalószínűbbnek azt tartjuk, hogy 2026 közepe előtt létrejön egy legalább részleges békemegállapodás Oroszország, az Egyesült Államok és Ukrajna között, miközben a kereskedelmi kapcsolatok normalizálódása Európával csak lassan, évek alatt mehet végbe. A Trump-kormányzattól nem várhatók olyan új szankciók, amelyek drasztikusan csökkentenék az orosz exportot és emelnék a világpiaci árakat, különösen a félidős választások előtt.

Az amerikai vámpolitika a kezdeti feszültségek után várhatóan csillapodik, és ahogy közeledünk a 2026-os félidős választásokhoz, csökken az esélye újabb drasztikus vámintézkedéseknek. Az Egyesült Államok palaolaj-termelésének növekedése eközben megtorpanni látszik az alacsonyabb árkörnyezet, a szigorúbb pénzügyi fegyelem és a geopolitikai bizonytalanság miatt.

Összességében 2026 elején nyomott maradhat az olajár, valamivel 60 dollár/hordó fölött. Extrém esetben időlegesen akár 55 dollár/hordóra is beeshet, de ennek tartós fennmaradása valószínűtlen. Az év második felére, különösen a harmadik negyedéves főszezonban, az árfolyam ismét közelíthet a 70 dollár/hordó körüli szinthez, majd az év végi forgalomcsökkenéssel inkább oldalazásra lehet számítani.

2027-től a piac fokozatos normalizálódása várható, és az olajár visszatérhet a 70–90 dollár/hordó közötti, hosszabb távon fenntartható ársávba, amelyet továbbra is elsősorban az Egyesült Államok költségszintje határozhat meg. Egy esetleges békemegállapodás az orosz–ukrán háborúban, illetve az amerikai szankciók enyhítése 3–5 dollár/hordóval csökkentheti az olajárat a korábbi példák alapján.