Retail reset: végső visszaszámlálás, olyan jön 2026-ban, amire még nem volt példa a kiskereskedelemben

Elindult a végső visszaszámlálás, március 4-én ugyanis jön az év egyik legfontosabb kiskereskedelmi seregszemléje, a Portfolio RETAIL DAY 2026 konferencia. Az idei év rendkívüli, hiszen a kiskereskedelmi szektor számára 2026 újabb fordulópontot jelent: miközben a vásárlói szokások és elvárások folyamatosan átalakulnak, a makrogazdasági környezet, a szabályozási változások és a technológiai innovációk is alapjaiban formálják át az iparágat. Már nem az a kérdés, hogy alkalmazkodni kell-e, hanem az, hogyan és milyen gyorsan tudják a szereplők mindezt versenyelőnnyé kovácsolni.

Az elmúlt hetekben számos kiemelt előadóval (a konferencia részletes programja itt található) készített a Pénzcentrum és a Portfolio a szektort érintő leginkább aktuális témákban interjút. Beszélgetéseinkben igyekeztünk betekintést nyújtani az FMCG-szektor, azaz a gyorsan forgó fogyasztási cikkek piacát uraló szereplők kihívásaiba; továbbá elkalandoztunk az online és offline értékesítési modellek útvesztőiben; illetve szót ejtettünk a divatipar, vagy épp a retail-tech aktualitásairól is. Az alábbiakban ezen beszélgetéseket elevenítjük fel, kiemelve a legfontosabb gondolatokat. Ha többre is kíváncsi lennél, az ajánlókra (vagy épp textlinkekre) kattintva elolvashatod a teljes interjúkat. Ha ennél is több érdekel, gyere el a Portfolio RETAIL DAY 2026 konferenciára!

Retail reset: mi jön most?

A konferencia első szekciója a hazai és nemzetközi kiskereskedelmi piac aktuális helyzetét és meghatározó folyamatait helyezi fókuszba. Felkért szakértőink áttekintik azokat a kulcstrendeket, amelyek jelenleg formálják az ágazat működését, valamint bemutatják, milyen válaszok adhatók a szektort érintő legégetőbb kihívásokra. Amelyekből van bőven...

Olyannyira, hogy Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára úgy fogalmazott a Pénzcentrumnak adott interjújában, hogy 2025 a túlélés éve volt. "Az ágazat kevés, kifejezetten támogató jellegű intézkedést kapott. Sok hírt hallhattunk, olvashatunk az emberek megsegítéséről, a fogyasztók támogatásáról, amivel persze nem érdemes és nem is szabad vitatkozni, de az a kérdés jogosan merülhet fel egy piaci szereplőnél, hogy ennek közvetlen terhét miért neki kell közvetlenül viselnie" - vélekedett Kozák Tamás.

Igen, el tudom képzelni, hogy megszületnek ilyen döntések.

– felelte az OKSZ főtitkára azon kérdésünkre, számít-e arra, hogy lesznek nagyobb szereplők, amelyek kivonulnak Magyarországról.

EZ IS ÉRDEKELHET

OKSZ: Elképzelhető, hogy kiskereskedelmi láncok kivonulnak Magyarországról

Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkárával a kiskereskedelmi piac 2026-os várakozásairól, az árrésstop és a kiskereskedelmi különadó tovagyűrűző hatásairól beszélgettünk.

Ugyanakkor a jelenlegi, nehezített piaci helyzet lehetőséget is teremt. A magyar tulajdonú, extrém árpozícióra építő „brutál diszkont” hálózat – amely tudatosan minimalizált működési költséggel, koncentrált termékkörrel és agresszív beszerzési stratégiával dolgozik – példája azt mutatja, hogy megfelelő üzleti modellel a hazai vállalkozások is képesek piaci részesedést építeni még erős nemzetközi versenyben is.

A Brutál diszkontok ebben a környezetben egy nagyon éles árpozícióra építő, városi diszkont szerepet töltenek be. Olyan piaci rést célzunk, ahol a vásárló nem a hipermarket-jellegű élményt keresi, hanem azt az egyértelmű üzenetet, hogy amit itt megvesz, az árban versenyképes – akár a legnagyobb láncokkal szemben is. Ezt a pozíciót elsősorban a jó beszerzésre, a fókuszált kínálatra és a költségtudatos működésre tudjuk felépíteni

– fogalmazott a Pénzcentrumnak adott interjújában a tulajdonos, Justin Endre.

EZ IS ÉRDEKELHET

Városi túlélőbolt-lánc terjeszkedik itthon: brutál árakkal nyomják le az Aldit, Lidlt és még a kínait is

Jó beszerzésre épített, következetes diszkontkoncepcióval fel lehet venni a versenyt az ismert diszkontláncokkal, sőt még akár a legolcsóbb kínai vagy orosz szereplőkkel szemben is.

Mit akarnak a generációk?

Kifejezetten izgalmasnak ígérkezik a konferencia "Divat: a generációk igényei formálta kiskereskedelmi szektor állatorvosi lova" címmel meghirdetett panelbeszélgetése is, amelyben ott lesz a beszégetőpartnerek között Sebó Krisztián, az Answear magyarországi country managere is. Kettősség figyelhető meg ugyanis a szektorban, hiszen a fizetőképes keresletet egyelőre az idősebb generációk jelentik, miközben a divatipar már kezdi "behálózni" a fiatalabb generációkat is, amelyek merőben más igényekkel jelenek meg a piacon.

Nyílván a nagyvárosban élők, illetve a fiatalabb generációk hajlamosabbak a trendeket követni, de ha a népszerű termékkategóriákból indulunk ki vagy, ha a legkedveltebb márkákat nézzük, abból egyértelműen érezhető, hogy legtöbben a biztosra mennek

– vázolta Sebó Krisztián, aki persze azt is hozzátette, hogy mindeközben ezt a szektort is ugyanazok a hatások érik, mint a kiskereskedelem megannyi területét. "Az elmúlt pár évben az infláció jelentősen átalakította a fogyasztói magatartást, magasabb kosárértékkel vásárolnak a fogyasztók, viszont sokkal tudatosabban" - fűzte hozzá az Answear országigazgatója.

EZ IS ÉRDEKELHET

Megszólalt az Answear magyarországi country managere: teljesen átalakult a magyar vásárlók gondolkodása a divatpiacon - ez csábít most a legtöbb vásárlásra

Az inflációs sokk után a magyar vásárlók nem tűntek el, csak óvatosabbak és sokkal tudatosabbak lettek.

Ráadásul a fiatal vásárlók igényei gyorsan változnak, és ez új megoldásokat követel a kereskedelemben. Az élményalapú, többcsatornás vásárlási modellek, a gyors átvételi pontok és a quick commerce, avagy a fast retail mind kulcsfontosságúak, hogy a márkák relevánsak maradjanak, gyorsan reagáljanak, és új, aktív vásárlói csoportokat vonzanak a digitális és fizikai tér határán.

Ez a fiatal generáció erősen individualista. Nem homogén tömegként szeretnének megszólítva lenni. A személyre szabott, releváns üzenetek működnek náluk, nem az általános generációs címkék. A figyelem átalakulása ebben is megjelenik, gyors, vizuális, tömör kommunikációra reagálnak, de közben hitelességet és valódi értéket keresnek

– fogalmazott a Pénzcentrumnak adott interjújában Guld Ádám médiakutató, aki szerint a következő években azok a márkák és intézmények lesznek versenyben, amelyek nem pusztán figyelmet akarnak vásárolni, hanem bizalmat tudnak építeni egy alapvetően bizonytalan világban.

EZ IS ÉRDEKELHET

Egyre mélyül a digitális válság Magyarországon: a fiatalok fizethetik meg a mobilfüggőség árát, sokak szülei teljesen tehetetlenek

A mobiltelefonok iskolai kitiltása csak a kezdet, a valódi probléma a digitális szocializáció mélyrétegeiben húzódik.

Trunk Tamás DABLTY, újgenerációs márkaszakértő és Gen Z tanácsadó szerint a generációs különbségek mindig is léteztek, de a közösségi média és a trendek korában ezek talán látványosabban jelennek meg, mint korábban. "Látható, hogy a hype-hullámok, hypebuborékok korát éljük: amikor valami benne van egy fiatal látókörében, a közösségi médiában, a mikrobuborékában, akkor az egy felkapott, első számú téma, utána viszont, ha kiesik a buborékból, a fiatalok elfordulnak tőle" - fogalmazott a Pénzcentrumnak adott interjújában Trunk Tamás. Azon kérdésünkre, hogy ezen a kommunikációs labirintusban mégis hol van az értékalapú üzleti kommunikáció és hol válik hiteltelenné, úgy felelt: "Sajnos sok esetben a fiatal fogyasztó nem feltétlenül ismeri ezt fel, vagy nem kellően edukált."

Sokáig azt hitték, hogy egy szuper okos generáció nő fel a Z és az alfa generációval. Viszont azt gondolom, hogy a mai világban, ahol minden sokáig tökéletes volt, egy kicsit a közösségi médiában trend lett az, hogy egy márka ne legyen feltétlenül tökéletes

– emelte ki Trunk Tamás.

EZ IS ÉRDEKELHET

Megszólalt Trunk DABLTY Tamás: sokan gondolták, de nem a Z generáció fogja megváltani a világot

Trunk Tamás szerint ezekkel a döntésekkel és eszközökkel lehet hatékonyan megszólítani a Z generációt.

Nyomás alatt a retail: technológiai válaszok a strukturális kihívásokra

A növekvő költségnyomás, a fogyasztói elvárások átalakulása és a verseny intenzitásának erősödése olyan komplex helyzetet teremt, amelyben a technológiai fejlesztések meghatározó versenytényezővé váltak. Központi szerepet kap a retail-tech ökoszisztéma fejlődése, különös tekintettel a mesterséges intelligencia által vezérelt megoldásokra. Ennek egyik eklatáns példája a boltokban rohamosan terjedő digitális polccímke is, amely mára a hatékonyság egyik kulcseleme lett. A beruházások mögött ráadásul egyre inkább strukturális okok állnak.

Amikor bizonyos feladatokat le tudsz venni a dolgozók válláról, azt valószínűleg a következő 5–10 évben is le kell majd venni

– mondta a Portfolionak adott interjújában Kolonics Attila. Az ART MATCH Hungária Kft. tulajdonos-ügyvezetője ezzel arra utalt, hogy a munkaerőhiány tartós jelenség a szektorban. A digitális címkék így nemcsak költségcsökkentési, hanem működésbiztonsági eszközzé is válnak.

És, ha már működésbiztonság, akkor mindenképp ki kell emelni, hogy szintén a strukturális átalakulás miatt kerültek előtérbe a digitális átállás egyik legnagyobb vívmánya a kiskereskedelmi szektorban: a nap huszonnégy órájában elérhető, jelentős forgalomnövekedést generáló hibrid üzletek. Bessenyei Attila, a Laurel Kft. ügyvezetője a Portfolio-nak elmondta, hogy a kezdeti számok kifejezetten ígéretesek: "féléves távlatban ezek az egységek havonta már több mint kétezer tranzakciót generálnak, ami a bruttó forgalomban húsz százalék feletti növekedést jelent."

Ugyanakkor szerinte az iparágban tapasztalható egyik legjelentősebb áttörés most mégis inkább a mesterséges intelligencia és a valós üzleti adatok összekapcsolása. "Nem csupán nyelvi modellekről van szó, hanem olyan döntéstámogató rendszerekről, amelyek képesek a háttérfolyamatok – például a rendelés vagy a számlaellenőrzés – radikális felgyorsítására" - fogalmazott.

A technológia demokratizálódása figyelhető meg: azok az eszközök, amelyek korábban csak a globális nagyvállalatok számára voltak elérhetők, több száz milliós beruházási igénnyel, ma már a hazai kis- és középvállalkozások számára is hozzáférhetővé válnak

– mutatott rá Bessenyei Attila, hozzátéve, hogy a készletoptimalizálás, az automatikus rendelés és az előrejelzés olyan területek, ahol a kisebb kereskedők is versenyelőnyhöz juthatnak, ha rendelkeznek a megfelelő adatokkal.

Ezen az állásponton van az MI térhódítása kapcsán Papp Gábor, a The Pitch ügyvezetője is. Meglátása szerint a mesterséges intelligencia alapjaiban alakítja át a digitális vásárlói utat és a keresőoptimalizálást: a klasszikus keresést egyre inkább az AI által generált válaszok váltják fel, ami új versenyhelyzetet teremt a kereskedők számára. A szakértő kiemelte, hogy az AI-alapú rendszerek kockázatkerülő működése miatt felértékelődnek az értékelések és a felhasználói visszajelzések.

A pozitív reputáció márkaépítési és egyben forgalmi kérdéssé is válik. Nem elég online létezni, jónak is kell lenni és jónak is kell látszani

– fogalmazott a Portfolio-nak Papp Gábor, aki szerint ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az elégedett ügyfelek visszajelzéseinek ösztönzése és a negatív vélemények professzionális kezelése közvetlen hatással lehet a láthatóságra, mivel az AI ezeket is elemzi.

Közel 40 előadóval jön az év kiskereskedelmi csúcsrendezvénye!

Ahogy a fenti interjúkból készített öszefoglalónk is mutatja, akad bőven téma most, ami vezeti a diskurzust a kiskereskedelmi szektorban. És ez még nem minden, hiszen a Portfolio március 4-i csúcsrendezvényén a kiskereskedelem teljes spektruma képviselteti magát. Négy szekcióban, közel 40 előadó, köztük megannyi csúcsvezető (részletes program ITT) várja az iparágban érdekelt vállalkozásokat, legyen szó nagy kereskedelmi láncokról vagy épp a legkissebb webshopok tulajdonosairól.

Arról nem is beszélve, hogy a Portfolio Retail Day 2026-ban is többet nyújt, mint egy konferencia: páratlan lehetőséget kínál a kapcsolatépítésre, inspirációra és az iparági tudás megosztására. Legyen szó fizikai üzlethálózatról, e-commerce-ről vagy hibrid modellről, ez az esemény azoknak szól, akik nemcsak túlélni, hanem fejlődni és vezetni szeretnék a retail világának következő korszakát. Találkozzunk 2026. március 4-én, és formáljuk együtt a kiskereskedelem jövőjét!