Sokkoló számok az EU-ból: kétharmad érzi úgy, hogy veszély fenyegeti országát

A kutatás adatai alapján a fenyegetettségérzet Franciaországban (79%), Hollandiában (77%) és Dániában (76%) a legerősebb, míg Szlovéniában (50%), Horvátországban (52%) és Csehországban (52%) a legalacsonyabb. Az uniós polgárok ugyanakkor élesen különbséget tesznek az országukat és a személyüket érő kockázatok között: a megkérdezettek többsége (51%) nem érzi úgy, hogy személyes biztonsága közvetlen veszélyben lenne.

Az orosz–ukrán háború miatt felgyorsult védelmi törekvések – beleértve a közös beszerzések finanszírozását és az európai hadiipar megerősítését célzó programokat – többnyire kedvező fogadtatásra találtak. Az európaiak többsége (52%) bízik abban, hogy az EU képes garantálni a biztonságot és a védelmet; ez az arány Luxemburgban (76%), Portugáliában (74%), Cipruson (73%) és Litvániában (71%) a legmagasabb. Magyarország a középmezőnybe tartozik a maga 55 százalékával. Figyelemre méltó, hogy a 15–24 éves korosztály jobban bízik az unió védelmi képességeiben, mint az idősebb generációk, különösen az 55 év felettiek.

Ennek ellenére sokan elégedetlenek a ráfordítások mértékével: a válaszadók közel egyharmada szerint az Európai Unió keveset költ védelemre és biztonságra, míg 14 százalékuk túlzónak tartja a kiadásokat. A magasabb védelmi beruházások támogatottsága az életkor előrehaladtával nő: míg a 15–24 éveseknek csupán 27 százaléka, addig az 55 év felettieknek már 35 százaléka szeretne nagyobb költségvetést látni ezen a területen.

Az európai polgárok figyelme a földi kapacitások mellett a világűrre is kiterjed. A válaszadók 53 százaléka véli úgy, hogy az EU űrpolitikájában a biztonságnak és a védelemnek kell az elsődleges prioritást élveznie, megelőzve a környezetvédelmi és ipari szempontokat. Az unió legfontosabb fejlesztése e téren az IRIS², egy biztonságos, több pályasíkon működő műholdas konstelláció. A rendszer célja a kiberbiztonság és a kormányzati kommunikáció megerősítése, valamint a külső szolgáltatóktól való függőség csökkentése. A teljes üzembe helyezés várhatóan 2027 és 2030 között valósul meg.