Hamarosan csatlakozhat az EU-hoz a világ egyik leggazdagabb országa: felgyorsulnak az események

Az izlandi kormánykoalíció eredetileg 2027-ig ígért népszavazást a csatlakozási tárgyalások újraindításáról, amelyeket egy korábbi kormány 2013-ban függesztett fel. Az ütemtervet azonban jelentősen előrehozhatják: a Politico értesülései szerint az izlandi parlament várhatóan heteken belül bejelenti a szavazás időpontját. Ha az izlandiak igennel szavaznak, az ország akár az összes jelenlegi tagjelöltet megelőzve csatlakozhatna az EU-hoz.

Az időzítés nem véletlen. Washington vámokat vetett ki Izlandra, Donald Trump pedig többször is fenyegetőzött Grönland annektálásával – a davosi Világgazdasági Fórumon tartott beszédében négyszer is megemlítette Izlandot. Billy Long, Trump izlandi nagykövetjelöltje pedig azzal viccelődött, hogy az ország az Egyesült Államok 52. tagállama lesz, ő pedig a kormányzója. Mindez komoly aggodalomra ad okot egy olyan kis ország számára, amely nem rendelkezik saját hadsereggel, és biztonsága tekintetében a NATO-ra, valamint egy 1951-es amerikai védelmi megállapodásra támaszkodik.

Az elmúlt hónapokban élénk diplomáciai forgalom alakult ki Reykjavík és Brüsszel között. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke januárban fogadta Kristrún Frostadóttir izlandi miniszterelnököt, Marta Kos bővítési biztos pedig Thorgerdur Katrín Gunnarsdóttir izlandi külügyminiszterrel tárgyalt. Kos a Politicónak hangsúlyozta, hogy a bővítésről szóló párbeszéd egyre inkább a biztonságról, az összetartozásról és a cselekvőképesség megőrzéséről szól a versengő érdekszférák világában.

A csatlakozási tárgyalások gyorsan haladhatnának, mivel Izland az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagja és a schengeni övezet része, így jogrendszerébe már számos uniós jogszabályt átültetett. A tárgyalások 2013-as felfüggesztése előtt a 33 tárgyalási fejezetből 11-et sikerült lezárni; ezt a szintet a legelőrébb tartó tagjelölt, Montenegró csak az elmúlt hónapokban érte el. Egy uniós tisztviselő szerint elméletben akár egy év alatt le lehetne zárni az összes fejezetet, bár izlandi részről ezt túlságosan ambiciózusnak tartják.

A legnagyobb akadály változatlanul a halászati jogok kérdése, amely Izland számára kulcsfontosságú gazdasági ágazat, és már a korábbi tárgyalások során is komoly vitákat okozott. A helyzetet ugyanakkor megkönnyítheti a Brexit. Az Egyesült Királyság – amellyel Izland az 1950-es évektől a "tőkehalháborúk" során többször is összetűzésbe került, majd a csatlakozási tárgyalások idején a "makrélaháború" miatt feszült viszonyba – már nem tagja az EU-nak. Ezáltal a halászati jogok kérdése kevésbé lehet akadályozó tényező.

A tényleges csatlakozáshoz a tárgyalások lezárása után egy újabb népszavazásra is szükség lenne. Mivel az egy főre jutó GDP tekintetében Izland a világ ötödik leggazdagabb országa, az uniós tagság gazdasági vonzereje kevésbé meghatározó, mint más tagjelöltek esetében. A fő motivációt sokkal inkább a biztonságpolitikai megfontolások jelentik.