Ezt a magyar autósok is megérezhetik? Amerika súlyos szankciókat vetett ki az olajszállítóra

A NIS ellen bevezetett szankciók csütörtökön reggel 6 órakor léptek életbe. Az amerikai hatóságok azért sújtották büntetőintézkedésekkel az olajvállalatot, mert azt Moszkva irányítja. A cég, amely 5000 embert foglalkoztat, egy finomítót és 330 benzinkutat üzemeltet Szerbiában - írja az Euronews.

A NIS fő részvényese 45%-kal az orosz Gazpromneft, míg a Gazprom Capital kapcsolt vállalkozása, a JSC Intelligence körülbelül 11%-ot birtokol. A szerb állam 30%-os részesedéssel rendelkezik, a fennmaradó részvények (13-15%) pedig kisebb befektetők kezében vannak.

Az orosz többségi tulajdon problémáját csak kivásárlással vagy államosítással lehetne megoldani. Aleksandar Vučić szerb elnök csütörtökön kijelentette: "Az államosítás lehet az egyetlen kiút a szankciókból, de ez lenne az utolsó, amit megtennék." Az orosz tulajdonosok nem hajlandók önként kivonulni a piacról, mivel "megvetették a lábukat" a régióban.

EZ IS ÉRDEKELHET

Trump harapófogójában Magyarország: tényleg katasztrófa lenne leválni az orosz energiáról jővőre?

A Pénzcentrumnak nyilatkozó szakértők szerint a politikai mozgástér mostanra gyakorlatilag elfogyott, és az USA egyértelmű nyomás alá helyezte a régió országait.

A szankciókat 45 napos értesítési időszakkal jelentették be, és Belgrád kérésére már hatszor elhalasztották, de most már a szerb elnök sem reménykedik újabb haladékban Washingtontól.

A szankciók életbe lépésével azonnal megszűnnek a horvát tulajdonú JANAF vezetéken keresztüli szállítások, amely Szerbia egyetlen, pančevói finomítóját látja el nyersolajjal. Ez a vezeték nem orosz, hanem iraki és Öböl-menti országokból származó olajat szállít.

A szerb autósok azonnal érzékelni fogják a szankciók hatásait. Csütörtök reggel 6 órától a NIS benzinkútjain megszűnik a bankkártyás fizetési lehetőség. A terminálok nem fogadják el többé a MasterCard vagy Visa kártyákat, amelyek az amerikai fizetési rendszeren működnek. Az előrejelzések szerint a NIS töltőállomásain csak készpénzzel lehet majd fizetni.

Azonnali üzemanyaghiányra nem számítanak. Dušan Bajatović, a Srbijagas igazgatója az állami televízióban nyugtatta a közvéleményt, hogy Szerbiában "hat-nyolc hónapra elegendő" üzemanyagkészlet van, és "nincs ársokkra vagy üzemanyaghiányra vonatkozó fenyegetés". Szerinte egy-két hónapig senki sem fogja érezni a szankciók következményeit.

Miloš Zdravković szakértő azonban úgy véli, hogy Szerbiának "jelentéktelen tartalékai" vannak, amelyek "nem tartanak sokáig" a szankciók bevezetése után. Szerinte ezek a tartalékok "néhány hónapra elegendőek", és a szerb olajipar le fog állni, mert "lehetetlen a szükséges mennyiségű nyersolajat dunai uszályokkal szállítani".

A NIS közleményben jelezte, hogy "elegendő nyersolajat tárol a feldolgozáshoz, valamint elegendő olajszármazékot a jelenlegi piaci kereslet kielégítésére", és töltőállomásai "készen állnak a fogyasztói igények kielégítésére".

A szankciók következtében a NIS valószínűleg kénytelen lesz elbocsátani munkavállalóinak egy részét. "Remélem, hogy a vállalat nem fog nagy számban elbocsátani alkalmazottakat" – mondta Vučić. A vállalat külföldi bankszámláit várhatóan befagyasztják, ami kérdéseket vet fel például a munkavállalói fizetések kifizetésével kapcsolatban.

Ljubodrag Savić, a Belgrádi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának professzora szerint a szankciók súlyos következményekkel járnak, mert gyakorlatilag megbénítják a NIS működését. A NIS az állami költségvetés 11,9%-át adja, termelése és működése pedig a GDP 6,9%-át teszi ki. Savić rámutatott, hogy a nagyvállalat 5000 embert foglalkoztat, akiknek sorsa 20 000 családtag életét érinti.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a bankok több mint félmilliárd eurónyi hitel visszafizetését várják a NIS-től, amelyből 180 millió euró idén esedékes. Veroljub Dugalić, a Szerb Bankok Szövetségének korábbi főtitkára szerint fennáll annak a lehetősége, hogy a külföldi bankok megpróbálják azonnal behajtani követeléseiket.