Bizonytalanná vált a befagyasztott orosz vagyon sorsa: mennyi juthat Ukrajnának az elkobzott pénzből?

Az Európai Unió vezetői december 18-án döntenek arról, hogyan finanszírozzák Ukrajna költségvetési és katonai szükségleteit a következő két évben, legalább 90 milliárd eurós támogatással. A fő terv szerint az orosz központi bank befagyasztott eszközeiből nyújtanának kamatmentes hitelt Ukrajnának, amit csak akkor kellene visszafizetni, ha Moszkva hajlandó lenne megtéríteni a háború okozta károkat.

Belgium, ahol az orosz eszközök nagy része, mintegy 185 milliárd euró található az Euroclear értéktárnál, határozottan ellenzi a tervet. Bart De Wever belga miniszterelnök szerint a javaslat "alapvetően hibás", és milliárdos veszteségeket okozhat országának, amely kétoldalú befektetési szerződéssel kötődik Oroszországhoz.

Az Európai Bizottság jelentős garanciákat ajánlott Belgiumnak az orosz eszközök értékének fedezésére és jogi akadályok beépítésére, hogy minimalizálja Moszkva esetleges megtorlásának kockázatát, de a belga kormányfő nem változtatta meg álláspontját. Friedrich Merz német kancellár pénteken Brüsszelbe utazott, hogy személyesen tárgyaljon De Weverrel és Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel, de látszólag nem történt áttörés.

EZ IS ÉRDEKELHET

Így használná Európa a befagyasztott orosz pénzeket Ukrajna megsegítésére: ezt nem mindenki nézi jó szemmel

Az európai vezetők összefognak Ukrajna támogatása érdekében az amerikai segítség csökkenése közepette.

Közben az Euroclear is figyelmeztetést adott ki, miszerint a kísérleti jellegű javaslat elriaszthatja a befektetőket, pénzügyi instabilitást okozhat és növelheti a tagállamok hitelfelvételi költségeit. "A javaslat jelenlegi formájában sok jogi újítást tartalmaz, ami számos kérdést vet fel. Úgy érezzük, hogy a konstrukció jelenleg nagyon törékeny" - nyilatkozta az Euroclear szóvivője.

Ha az "A terv" meghiúsul, az EU közös hitelfelvételhez folyamodhat, de ehhez egyhangú jóváhagyás szükséges, és Magyarország már jelezte, hogy nem járulna hozzá. A közös hitelfelvétel emellett közvetlen hatással lenne a nemzeti kincstárakra, amit a legtöbb főváros szeretne elkerülni az adófizetők esetleges ellenállása miatt.

Észtország, Finnország, Írország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Svédország vezetői közös levélben sürgették a jóvátételi hitel gyors jóváhagyását, hangsúlyozva, hogy ez "a pénzügyileg legmegvalósíthatóbb és politikailag legreálisabb megoldás", amely egyben elismeri "Ukrajna kártérítéshez való alapvető jogát". Németország, Franciaország, Hollandia és Dánia szintén támogatja a tervet.