Itt a vége, ledobja a bombát az oroszokra Brüsszel: ez nagyon fog fájni nekünk is

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen az ENSZ közgyűlésén tartott sajtótájékoztatón Donald Trump amerikai elnök társaságában jelentette be, hogy az EU új importvámokat tervez bevezetni az orosz energiahordozókra. A cél egyértelmű: teljesen megszüntetni az európai függőséget az orosz olaj- és gázszállításoktól, eltávolítva "az utolsó darabkákat" is az ellátási láncból.

A terv nem előzmény nélküli: az Európai Bizottság már 2024 májusában előterjesztett egy javaslatot, amely 2027 végére teljes leválást irányoz elő az orosz energiaforrásokról. A most bejelentett importvámok azonban a lehető leghamarabb életbe lépnének. Az uniós testület közlése szerint a konkrét tervezetet egy-két héten belül mutatják be, és elfogadásához elegendő a tagállamok minősített többsége, így azt egyetlen ország sem tudja megakadályozni.

Von der Leyen hangsúlyozta, hogy ez már csak az utolsó fázisa egy 2022 óta tartó folyamatnak, amelynek során az EU drasztikusan csökkentette az orosz fosszilis energiahordozók behozatalát. Jelenleg főként Magyarország és Szlovákia, valamint néhány vállalat vásárol még közvetlenül vagy közvetett módon orosz energiahordozókat.

Az európai energiapiac 2022-ben jelentős átalakuláson ment keresztül. Az EU az év végén betiltotta az orosz tengeri kőolaj és olajtermékek importját, valamint korábban embargót vezetett be a szénre is. Ennek hatására Oroszország fosszilis exportbevételei a felére csökkentek 2022 tavasza óta.

A földgáz esetében nem vezettek be teljes tiltást, de Oroszország maga kezdte fegyverként használni a szállításokat, miközben több tagállam önként leállt a vásárlással. Míg 2021-ben az orosz vezetékes gáz az EU gázfelhasználásának több mint 40 százalékát fedezte, 2024-re ez 10 százalék alá csökkent. 2025 elején az orosz gáz az EU teljes gázimportjának 14 százalékát tette ki.

Az olajimport terén még látványosabb a visszaesés: jelenleg az uniós olajimport mindössze 2 százaléka származik Oroszországból. Ez a mennyiség főként a Barátság kőolajvezeték déli ágán érkezik Magyarországra és Szlovákiába, napi mintegy 200 ezer hordónyi Ural típusú nyersolaj formájában.

Magyarország és Szlovákia 2022-ben kivételt kapott az embargó alól, ellátásbiztonsági kockázatokra és az alternatív szállítási útvonalak hiányára hivatkozva. Szijjártó Péter külügyminiszter érvelése szerint Magyarországot csak az Oroszországból érkező vezeték köti össze a nemzetközi olajhálózattal, és a horvát Adria-vezeték kapacitása nem elegendő az ország ellátására.

Szlovákia hasonló indokokkal kapott mentességet, és 2025 júniusáig exportálhatott orosz alapú üzemanyagot Csehországba. E határidő lejárta után részben alternatív forrásokra állt át, de belföldi felhasználásra továbbra is importál orosz olajat. Ezzel szemben Németország, Lengyelország és Csehország teljesen levált az orosz kőolajról.

A földgázpiacon az ukrajnai tranzitútvonal 2024 végén megszűnt, így egyedül a Török Áramlat maradt aktív, amely a Fekete-tengeren keresztül Törökországba, majd Bulgárián át juttat orosz gázt Délkelet-Európába, beleértve Magyarországot és Szlovákiát is.

Magyarország 2021-ben 15 évre szóló szerződést kötött a Gazprommal, amely évente 4,5 milliárd köbméter gáz szállítását garantálja 2036-ig. Hazánk az egyetlen EU-tagállam, amely a háború kitörése után növelte is az orosz gázimportját 2022–23-ban. A magyar fogyasztás döntő részét ma is orosz gáz fedezi.

Az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) importja egy másik problémás terület. Mivel erre eddig nem vonatkozott teljes tiltás, nyugat-európai energiacégek – főként Franciaországban, Hollandiában, Belgiumban és Spanyolországban – továbbra is vásároltak belőle. 2024-ben az EU volt az orosz LNG legnagyobb piaca, az export 50 százalékát itt értékesítették.

Az olaj esetében a tengeri szállításokra vonatkozó embargó ellenére jelentőssé vált a közvetett import. India, Törökország és más országok olcsón megveszik az orosz nyersolajat, majd finomított termékekként adják tovább az EU-nak. India például a háború előtt alig importált orosz olajat, 2024-re viszont az egyik legnagyobb vásárlóvá lépett elő, és rekordmennyiségű üzemanyagterméket exportált Európába.

Az Eurostat adatai alapján a török exporttöbblet a 2021-es évhez képest 3,1 millió tonna volt, míg az indiai 10 millió tonna tavaly egész évben. Ez alapján az uniós éves olajimportban valóban megjelenhetett az átmosott, újrafinomított orosz olaj, de az a teljes 450 millió tonnás behozatalban egyelőre még kis részesedéssel bír, nem éri el az 5 százalékot. A Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) augusztusi elemzése szerint Oroszország napi 564 millió euró bevételt szerzett fosszilis exportból, ami 2 százalékos havi csökkenést jelent. A tengeri olajbevételek 12 százalékkal estek vissza, napi 170 millió euróra, míg a vezetékes gázexport 8 százalékkal nőtt, napi 75 millió euróra.

Magyarország 2025 augusztusában 416 millió euró értékben importált orosz energiát, ennek fele olaj, fele gáz. Szlovákia 276 millió eurót költött, főként olajra, míg Franciaország 157 millió eurós LNG-importtal a harmadik helyen állt.

Az EU célja most az, hogy a megmaradt vásárlókat gazdaságilag is rákényszerítse az orosz energia feladására. Von der Leyen javaslata szerint közös uniós vámot vetnének ki a még beáramló orosz olajra, ami Magyarországot és Szlovákiát is arra ösztönözné, hogy alternatív forrásokat keressenek. A 19. szankciós csomag emellett előírná, hogy 2026-tól tilos legyen orosz LNG-t importálni.

Magyarország különösen nehéz helyzetben van. A Mol régiós finomítói az Ural típusú olajra vannak berendezkedve, és bár a horvát Adria-vezeték alternatívát kínál, annak kapacitása korlátozott az olajtársaság szerint – bár ezt a horvát partner, a Janaf határozottan cáfolja. A szállítási költségek mindenképpen magasabbak lehetnek, mint a vezetékes ellátásnál, akár 10-20 százalékos többletköltséget is jelenthetnek.

A földgázimport terén Magyarország 2023-ban 80 százalékban orosz forrásból fedezte szükségleteit. Bár történt némi diverzifikáció – például azeri gáz, horvát LNG, török megállapodás révén –, ezek volumene elenyésző a Gazprom-szerződéshez képest. Orbán Viktor miniszterelnök nem véletlenül beszélt Donald Trumppal is telefonon, hogy lebeszélje az orosz energiahordozók importálásával kapcsolatos retorziós álláspontjáról.

Az októberben a tagállamok által tárgyalandó 19. szankciós csomag az unió teljes leválását az orosz energiahordozókról már 2027-re előrébb hozná, valamint embargóval sújtaná az LNG-t is. Az átmosott olaj elleni fellépésként pedig az orosz árnyékflotta újabb 120 hajóját vennék tiltólistára. Az esetleges vámemelésekről ettől függetlenül tárgyalhatnak majd a tagállamok, mint kereskedelmi korlátozásokról.