Tényleg összeomolhat a világkereskedelem? Trumpnak mérlegelnie kell

Az iráni–amerikai viszony kiéleződése nyomán Teherán ismét kilátásba helyezte a Hormuzi-szoros forgalmának korlátozását. A legutóbbi lépésként hadgyakorlatra hivatkozva jelentettek be részleges lezárást. A mindössze 33 kilométer széles tengeri átjáró globális jelentőségét jól mutatja, hogy a világ tengeri kőolaj- és cseppfolyósított földgáz (LNG) kereskedelmének mintegy egyötöde halad át rajta. A Perzsa-öböl menti államok – köztük Kuvait, az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Irak, Bahrein és részben Szaúd-Arábia – energiahordozói ezen a kritikus ponton keresztül jutnak ki a világpiacra.

Az elmúlt öt évtizedben rendszeresen felmerülő aggodalom a szoros esetleges lezárásával kapcsolatban nem alaptalan. Egy ilyen esemény drasztikus áremelkedést okozna az energiahordozók piacán, valamint súlyos fennakadásokat idézne elő a nemzetközi áruszállításban és logisztikában. A valós helyzet azonban árnyaltabb: Irán gyakorlati lehetőségei a tengeri útvonal teljes blokádjára meglehetősen korlátozottak.

A történelmi tapasztalatok alapján az iráni akciók eddig főként kisebb hajókkal végrehajtott zavaró műveletekre, valamint egyes kereskedelmi hajók időleges feltartóztatására vagy elfoglalására szorítkoztak. A jelenlegi, hadgyakorlat címén bejelentett részleges zárlat is ebbe a kategóriába sorolható. Elméleti síkon Teheránnak három fő eszköze van a forgalom akadályozására: tengeri aknák telepítése, hadihajókkal végrehajtott műveletek, valamint szélsőséges esetben hajók elsüllyesztése fizikai akadályok létrehozása céljából.

EZ IS ÉRDEKELHET

Újabb háborúra készülhet Donald Trump: már napokon belül elindulhat az akció

Az Egyesült Államok és Izrael közös katonai akcióra készülhet Irán ellen, amely az Axios információi szerint akár napokon vagy heteken belül megkezdődhet.

Fontos tisztázni egy elterjedt tévhitet: a Hormuzi-szoros viszonylag mély hajózási útvonalnak számít, így néhány elsüllyesztett hajó nem tenné teljesen járhatatlanná. A teljes blokádhoz olyan mennyiségű roncsra lenne szükség, amelynek előállítása a gyakorlatban kivitelezhetetlen.

Az iráni képességek korlátai mellett számos stratégiai megfontolás is a blokád ellen szól. Egy ilyen lépés azonnali és erőteljes nemzetközi reakciót váltana ki. A nyugati hatalmak szinte bizonyosan katonai válaszcsapással felelnének, a gazdasági szankciók pedig tovább súlyosbítanák az amúgy is nehéz helyzetben lévő iráni gazdaság problémáit.

Gazdasági szempontból különösen fontos, hogy Irán költségvetési bevételeinek jelentős része származik az energiahordozók exportjából, amelyek szintén a Hormuzi-szoroson keresztül jutnak a világpiacra. A szoros lezárása így közvetlenül veszélyeztetné Teherán saját exportbevételeit is.

A nemzetközi dimenzió ugyancsak megkerülhetetlen, hiszen a tengeri útvonalon nem csupán Irán regionális riválisainak, hanem stratégiai partnereinek – mindenekelőtt Kínának – az energiaimportja is keresztülhalad. Peking minden bizonnyal határozottan ellenezne egy olyan lépést, amely veszélyeztetné az ország energiaellátásának biztonságát.

Összességében megállapítható: bár Irán átmenetileg – néhány napig vagy legfeljebb hetekig – képes lehet zavarni a Hormuzi-szoros forgalmát, a tartós blokád a technikai és gazdasági realitásoktól távol áll. Egy ilyen akció következményei ráadásul Teherán számára jóval súlyosabbak lennének, mint amit jelenlegi gazdasági helyzete elviselni képes. Emellett az Egyesült Államok vezette nyugati koalíció válaszcsapása nagy valószínűséggel megsemmisítené az iráni hadiflotta és a rakétarendszerek jelentős részét.