Most jöhet az igazi feketeleves a háborúban: Putyin nem nyugszik, ameddig fel nem számolja Ukrajnát?

A nemzetközi nyugati sajtó részéről egyre többször támadják Donald Trump amerikai elnököt, hogy nem tett érdemi lépéseket, miután lejárt az általa szabott határidő, amely szerint Vlagyimir Putyinnak tárgyalóasztalhoz kellett volna ülnie Volodimir Zelenszkijjel. Trump egy rádióinterjúban mindössze annyit mondott: „nagyon csalódott” az orosz vezetőben, és „tervez valamit tenni, hogy segítsen az embereknek élni”, ám részleteket azóta sem árult el.

Zelenszkij ukrán elnök kedden este arról számolt be, hogy Oroszország újabb csapatösszevonásokat hajt végre a frontvonal egyes szakaszain, és folytatja a támadásokat ukrán célpontok ellen.

„Putyin elutasítja, hogy békére kényszerítsék... Oroszország folytatja a csapásokat. Természetesen válaszolni fogunk erre”

– fogalmazott.

Mindeközben Brüsszel álláspontját erősítve Emmanuel Macron francia elnök hivatala közölte: az európai szövetségesek készek hozzájárulni Ukrajna háború utáni biztonsági garanciáihoz, ugyanakkor várják a kézzelfogható amerikai támogatást is. Macron és Keir Starmer brit miniszterelnök csütörtökön közösen elnökölnek egy találkozót az „együttműködésre hajlandók koalíciójának” részvételével.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megismételte Moszkva álláspontját: bármilyen békemegállapodásnak el kell ismernie az „új területi realitásokat” – utalva az oroszok által megszállt ukrán területekre. Lavrov szerint Oroszország elvárja a tárgyalások folytatását, miközben Putyin visszautasította a Trump által ígért kétoldalú egyeztetéseket Ukrajnával.

Az ukrán külügyminisztérium leszögezte: Kijev soha nem fogja elfogadni a zaporizzsjai atomerőmű orosz megszállásának legalizálását, a biztonságot csak az orosz csapatok azonnali kivonása garantálhatja. Putyin ezzel szemben Pekingben arról beszélt, hogy Moszkva kész együttműködni az Egyesült Államokkal az erőmű ügyében.

Putyin nem csillapodik

Közben Oroszország átfogó légitámadást indított Ukrajna ellen: a központi Kirovohradi régióban legalább négy vasúti dolgozó megsérült, Lengyelország pedig védelmi repülőgépeket riasztott. A támadások nyomán kilenc ukrán régióban riasztották a lakosságot, Znamiankában öt ember sérült meg és 28 ház rongálódott meg.

A dél-koreai hírszerzés becslése szerint eddig mintegy kétezer észak-koreai katona vesztette életét, miközben Oroszország oldalán harcolt Ukrajnában. Phenjan további hatezer katonát és mérnököt készül bevetni, közülük körülbelül ezren már meg is érkeztek.

Szerda délután aztán egy különös ajánlattal állt elő az orosz elnök: Pekingben, a Kremlhez akkreditált újságíróknak nyilatkozva kijelentette: ha az ukrán vezetés kész kétoldalú találkozóra, akkor Volodimir Zelenszkijnek Moszkvába kell utaznia.

„Ha Zelenszkij kész találkozni, jöjjön el Moszkvába”

– fogalmazott Putyin, aki ismételten kétségbe vonta az ukrán államfő legitimitását. Arra hivatkozott, hogy az ukrán alkotmány szerint kérdéses, van-e még mandátuma Zelenszkijnek. Hangsúlyozta: jelenlegi státusában tárgyalni vele „a semmibe vezető út”.

A kijevi vezetés azonnal reagált, és egyértelműen elfogadhatatlannak nevezte a javaslatot. Mint azt jelezték: „Putyin továbbra is a bolondját járatja mindenkivel, szándékosan elfogadhatatlan javaslatokkal.”

Elhúzódás sem mint béke

A Portfolio elemzője, Huszák Dániel szerint az orosz–ukrán háború 2025 szeptemberére továbbra is feszült, és az események inkább az elhúzódás jeleit mutatják, mintsem a gyors lezárás lehetőségét. Huszák Dániel kiemelte:

Jelenleg Oroszország lassú, de biztos előretörését láthatjuk, elsősorban a keleti fronton. Az offenzíva fókusza most Donyeck megyére összpontosul, ahol az orosz csapatok a megye teljes ellenőrzésére törekednek. Jelenleg a terület mintegy 80%-át, Ukrajna egészének durván 20%-át ellenőrzik az oroszok.

Kisebb műveletek zajlanak még Zaporizzsja, Dnyipropetrovszk, Harkiv és Szumi megyékben, miközben az orosz hadvezetés mérlegeli az offenzíva kiterjesztését Herszon, Mikolaiv és Odessza térségére is.

„Az orosz–ukrán konfliktus lezárása 2014 óta sikertelen. Ezer problémát kellene feloldani ahhoz, hogy kompromisszum szülessen” – magyarázta az elemző. Bár Trump hatalomra kerülésével rövid időre felcsillant a remény, hogy 2025-ben véget érhet a háború, Huszák szerint a mostani diplomáciai köröket már nem lehet optimistán értékelni.

Nagyon úgy fest, Putyin addig folytatja a háborút, amíg teljesen fel nem számolja Ukrajna államiságát

– tette hozzá.

Trump és a diplomáciai kísérletek

A szakértő szerint Donald Trump az elmúlt hónapokban több sikertelen próbálkozást tett a háború lezárására. „A legutóbbi, kéthetes ultimátum Vlagyimir Putyin orosz elnöknek múlt pénteken járt le. A világ tűkön ülve várja, hogy az amerikai vezető döntsön: szigorú szankciókkal próbálja-e kikényszeríteni a tárgyalások folytatását, vagy hagyja, hogy a háború lassan őrlő medrében folytatódjon” – mondta Huszák.

Huszák szerint az indiai és kínai mozgások inkább jelzésértékűek, és nem alapvetően befolyásolják az orosz–amerikai kapcsolatokat. „India Oroszországhoz való közeledése inkább a kereskedelmi érdekekről szól, Trump fő problémája Putyinnal kapcsolatosan nem az, hogy üzletel Kínával vagy Indiával, hanem hogy pusztító háborút visel egy európai ország területén, miközben az USA rengeteg erőforrást fordít Ukrajna védelmére” – magyarázta.

Európai katonai jelenlét és a béke esélyei

Az európai csapatok Ukrajnában történő állomásoztatása hosszú távon nem garantálná a békét. „Oroszország nem fog olyan feltételeket elfogadni, amelyek hosszú távon NATO-katonákat hagynának az országban. Az invázió egyik fő oka éppen az volt, hogy ne legyenek nyugati katonák a szomszédos területeken” – mondta Huszák Dániel. A szakértő hangsúlyozta: Moszkva célja, hogy Ukrajna gyenge maradjon, és ha lehetősége adódik, ismét megtámadhassa szomszédját, amíg el nem éri „végső győzelmét”.

„Oroszország nem akarja, hogy az egykori szovjet tagállam virágzó, nyugatbarát ország legyen. Ha a háború úgy ér véget, hogy Ukrajna továbbra is létezik, Moszkva minden diplomáciai és gazdasági eszközt be fog vetni, hogy fejlődését akadályozza”

– zárta elemzését Huszák Dániel.