Szigorú szabály mondja ki, mit ehetnek a konklávé bíborosai: azért éhezni nem fognak

A május 7-én kezdődő konklávé során 135 bíboros vonul teljes elzártságba, hogy megválasszák az új pápát. A titkos szavazás idején a bíborosok nemcsak a külvilágtól, hanem az esetleges befolyásolási kísérletektől is el vannak szigetelve - és ebben az étkezéseknek is fontos szerepük van. A konklávék titkosságát védő szabályok 1274-ig nyúlnak vissza, amikor X. Gergely pápa új előírásokat vezetett be a pápai választások lebonyolítására. Ezek között szerepelt a bíborosok teljes elszigetelése és étkezésük szigorú szabályozása is, ami kezdetben még az éheztetést is magában foglalta a döntés sürgetése érdekében.

A reneszánsz korban Bartolomeo Scappi, az első híresség-szakács részletesen dokumentálta a konklávék étkezési kultúráját. Leírása szerint a bíborosok ételeit közös konyhában készítették, majd szigorú ellenőrzés után egy falba épített forgóasztalon keresztül juttatták be hozzájuk. Minden ételt és italt alaposan átvizsgáltak, hogy ne rejtőzhessen bennük titkos üzenet.

Az ellenőrzés kiterjedt mindenre: tilos volt zárt pitéket vagy egész csirkét felszolgálni, a bort és vizet csak átlátszó üvegben lehetett bevinni, még a szalvétákat is gondosan átvizsgálták. Ezek az intézkedések részben a bíborosok teljes elszigetelését szolgálták, részben pedig a mérgezés veszélyét igyekeztek elhárítani.

A közelgő konklávén a Domus Sanctae Marthae apácái egyszerű, Lazio és Abruzzo régióra jellemző ételeket készítenek majd: minestronét, spagettit, bárányhúst és főtt zöldségeket. Bár a modern egyház egyszerűbb, szerényebb képet igyekszik közvetíteni, a szigorú ellenőrzés ma is megmaradt - csak most már nem annyira az ételekben rejtőző üzenetek, hanem inkább az elektronikus eszközök jelentik a fő kockázatot. A konklávé kezdete előtt a bíborosok még kihasználják a lehetőséget, hogy Róma éttermeiben élvezzék kedvenc ételeiket, mielőtt a Sixtus-kápolnában megkezdődik a titkos szavazás, ahol a fehér füst már az új pápa megválasztását jelzi majd.