Ez lenne a túlélés záloga? Elképesztő akciókkal bombázzák a nyugdíjasokat a magyar wellnesshotelek

Pénzcentrum: Ön hogyan látja, hogyan változott a turizmus az utóbbi években Magyarországon?

Klemm Balázs: Az utazás értéke jelentősen felértékelődött, és ez jól látszik a belföldi turizmus növekedésén. A 2022–2023-as időszaktól kezdve folyamatos emelkedés figyelhető meg. A foglalások nagy része ma már az utolsó pillanatban történik, ami ugyan kihívást jelent a szolgáltatóknak, de egyben izgalmas is: folyamatos árazást, figyelmet és rugalmasságot követel. A vidéki turizmus tovább erősödött, miközben a fővárosban a magyar vendégek száma továbbra is alacsony. A háború okozta visszaesés után a külföldi beutazás mára stabilizálódott: új amerikai járatok indultak, a kínai turisták visszatértek, Budapest népszerűsége pedig tovább nő.

Sok helyről hallani, hogy a magyarok egy része, ha wellness utazásról van szó, inkább választja már a szomszédos országokat, ott olcsóbb a szálloda.

Én nem ezt tapasztalom. Magyarországon ár-érték arányban többet kapnak a vendégek, ráadásul saját nyelvi és kulturális környezetben pihenhetnek. Egyre többen fedezik fel aktívan a magyar tájakat: bár sokan wellness-szolgáltatás miatt érkeznek, hosszabb tartózkodás esetén szívesen kimozdulnak. Szlovákia és Csehország valóban vonzó alternatíva, de itthon is rengeteg akció és kedvezmény érhető el.

Klemm Balázs, a Hotel & More Group tulajdonos‑vezérigazgatója

Milyen hatással van az infláció és a reáljövedelmek alakulása a turisztikai keresletre?

Az infláció és a reáljövedelmek változása érzékenyen érinti a turizmust. A vendégek egyre árérzékenyebbek, gyakran kuponos oldalakon keresnek ajánlatokat, és csalódhatnak, ha a valóság nem felel meg a reklámnak. A szolgáltatóknak ezért nem az árversenyre, hanem a minőségre kell építeniük. A SZÉP kártya hatalmas lökést adott a belföldi turizmusnak: volt olyan Balaton-parti szálloda, ahol a bevétel 42%-át SZÉP kártyás költés adta. Ez jól mutatja, hogy a reáljövedelmek alakulása közvetlenül befolyásolja a keresletet.

Van-e olyan nemzetközi példa, amit érdemes lenne Magyarországon is követni?

Ausztriában és Olaszországban erős a belföldi turizmus és a szolgáltatók összefogása. A szállodák és a helyi kistermelők szorosan együttműködnek: a reggelinél helyi sajtok és felvágottak kerülnek az asztalra, amit büszkén kommunikálnak. Ez egyszerre erősíti a helyi gazdaságot és a vendégélményt. Magyarországon is vannak hasonló kezdeményezések, de még nem elég hangsúlyosak. Olaszországban a kis családi vállalkozások erős támogatást kapnak, és kiváló a promóciójuk. Spanyolországból pedig a pozitív, energikus szemléletet lenne érdemes átvenni: ott a dolgozók lelkesedése önmagában is javítja a vendégélményt.

Milyen gazdasági lehetőségeket nyit meg az idősebb korosztály turisztikai aktivitása?

Európa öregszik, és Magyarországon is a lakosság mintegy harmada nyugdíjas. Ők nemcsak hétvégén, hanem hétköznap is utaznak, így kitöltik a szállodák kapacitását. Sokuknak stabil nyugdíja van, és évente többször is útnak indulnak. Az aktív idősek kerékpároznak, kirándulnak, kulturális programokra járnak, és gyakran az unokákat is magukkal viszik. Ez óriási lehetőség a szolgáltatóknak: addicionális fogyasztást generálnak, és könnyen válhatnak hűséges vendégekké.

Miért tartja lényegesnek, hogy az idősek igényeiről külön beszéljünk?

Mert gyakran alulértékelt szegmensről van szó. Pedig a statisztikák szerint a szállodai foglalások 20–30%-át nyugdíjas vendégek adják, és ez az arány várhatóan tovább nő. Ha a szolgáltatók tudatosan építenek rájuk, stabil bevételi forrást nyerhetnek. Az időseknek idejük van, sokszor pénzük is, és igénylik a társasági életet. Ha megfelelő programokat kínálunk nekik, szívesen visszatérnek.

Miért nem elég már önmagában a wellness az idősebb vendégek számára?

A wellness továbbra is vonzó, de hosszabb tartózkodás alatt önmagában kevés. Bár a vendégek 60%-a sok időt tölt a medencében, hamar igénylik az aktívabb programokat: kulturális eseményeket, színházat, koncerteket, kirándulásokat. Az egészségturizmus is kiemelt szerepet kap, hiszen sokan mozgásszervi vagy reumás panaszokkal küzdenek, és gyógyvizekhez, terápiákhoz fordulnak.

Milyen új trendek figyelhetők meg az idősek utazási szokásaiban?

Egyre inkább komplex élményre vágynak. Nemcsak pihenni szeretnének, hanem tanulni, felfedezni, közösségi programokon részt venni. Nyitottak a kulturális és gasztronómiai élményekre, a helyi termékek megismerésére. Sokan kirándulnak, túráznak, kerékpároznak, vagy akár bridzsversenyeken vesznek részt. A családi utazások is fontosak: a nagyszülők gyakran ők finanszírozzák a közös nyaralást.

Milyen programok felelnek meg leginkább az idősebb korosztály igényeinek?

A kulturális programok – színházi előadások, koncertek, irodalmi estek, borkóstolók, pálinkakóstolók, kézműves bemutatók – különösen népszerűek. Emellett fontosak az aktív lehetőségek: kirándulások, Balaton-parti hajózások, könnyű túrák a Zemplénben. A programoknak igazodniuk kell az egészségi állapothoz: könnyű séta, gyógytorna, kerékpározás. A gasztronómiában pedig az egészségesebb, könnyebb fogások mellett helye van a hagyományos magyar ételeknek is.

Hogyan kell ehhez igazítani a szolgáltatók üzleti modelljét?

Rugalmasabb működésre van szükség. A standard wellness csomagok már nem elegendők: személyre szabott programokat kell kínálni. A nyugdíjasok hétköznap utaznak, így segítenek kiegyenlíteni a szezonális ingadozásokat. Az üzleti modellben nagyobb hangsúlyt kell kapnia a törzsvendégprogramoknak, kluboknak, hírleveleknek. Az idősek szeretik a közösséget, ezért a szállodák közösségi tereinek és programjainak fejlesztése kulcsfontosságú.

Miért nélkülözhetetlenek az idősek a turizmus fenntarthatósága szempontjából?

Mert gazdasági szempontból meghatározó szereplők. Aktív utazásaikkal és költéseikkel fenntartják a gazdasági körforgást, ami nemcsak a turizmusnak, hanem a teljes gazdaságnak előnyös. Stabil keresletet biztosítanak, és ha megfelelő kínálatot kapnak, hosszú távon is hűséges vendégek maradnak.

Képek: Gosztola Judit