Kövér pápa után sovány jön? Így választhatják ki az új pápát a bírosokat: őket jelölték ki a feladatra

Ferenc pápa 88 éves korában bekövetkezett halála után legfeljebb 135 választásra jogosult bíboros dönt majd utódjáról. Közülük 108-at – vagyis 80%-ukat – maga Ferenc nevezett ki pápasága alatt. Ez a tény sokakban felvetette a kérdést: vajon a néhai pápa lényegében "feltöltötte-e a testületet", hogy garantálja örökségének folytatását? Miles Pattenden, az Oxfordi Egyetem katolikus egyháztörténésze szerint azonban a történelem azt mutatja, hogy egy pápának nagyon nehéz befolyásolni a halála utáni választást. A bíborosok önálló emberek önálló gondolatokkal, a Ferenc által kinevezetteknek is lehet saját véleményük.

"Túlzott leegyszerűsítés azt mondani, hogy a bíborosok ideológiai vonalak mentén szavaznak, mintha politikai pártok tagjai lennének. A Vatikán nem így működik" – magyarázza Pattenden, aki egy olasz közmondásra is hivatkozik: "Kövér pápa után sovány jön." Ez arra utal, hogy a bíborosok gyakran az előző pápa hibáira koncentrálnak, és olyan utódot keresnek, aki orvosolja azokat.

A mostani konklávé több szempontból is különbözik a korábbiaktól. Egyrészt ez a legnagyobb létszámú választói testület – először haladja meg a hagyományos 120 fős határt. Másrészt a bíborosok földrajzilag sokkal változatosabb háttérrel rendelkeznek, mint valaha. Míg 2013-ban a választásra jogosult bíborosok 51%-a európai volt, most ez az arány 39%. Emellett körülbelül 18% származik az ázsiai-csendes-óceáni térségből, 18% Latin-Amerikából és a Karib-térségből, 12% a szubszaharai Afrikából, 10% Észak-Amerikából, és 3% a Közel-Keletről és Észak-Afrikából.

Ferenc jelentős szerepet játszott ebben a változásban. Az általa kinevezett 108 bíboros közül 38% európai, 19% latin-amerikai és karibi, 19% ázsiai-csendes-óceáni, 12% szubszaharai afrikai, 7% észak-amerikai, és 4% közel-keleti és észak-afrikai származású. A pápa 25 olyan országból nevezett ki bíborosokat, amelyeknek korábban soha nem volt bíborosuk. Kinevezései között szerepel Chibly Langlois, Haiti első bíborosa, Charles Maung Bo, Mianmar első bíborosa, és Hyderabad Anthony Poola, India első dalit kasztból származó bíborosa.

Carlos Eire, a Yale Egyetem történelem és vallástudományi professzora szerint valószínű, hogy a Ferenc által kinevezett bíborosok ideológiailag balra hajlanak, megjegyezve, hogy Ferenc nem nevezett ki sok konzervatív püspököt a bíborosi testületbe, és míg a földrajzi sokszínűség prioritás volt számára, a teológiai sokszínűség nem.

Pattenden szerint azonban a választás inkább a karizmán, kompetencián és jámborságon múlhat, mint az ideológián. A bíborosi testület földrajzi sokszínűsége különösen kiszámíthatatlanná teheti ezt a konklávét, mivel a bíborosok nem ismerik egymást olyan jól, mint a korábbi csoportok. Ha ez a jól ismert bíborosoknak kedvez, Pattenden szerint a Fülöp-szigeteki Luis Antonio Tagle, aki a testület egyik legkarizmatikusabb alakjaként ismert, vagy Pietro Parolin, aki a választó konklávé legmagasabb rangú bíborosa, lehetnek az esélyesek.