2018. október 16. kedd Gál

Óriási lehúzás a boltokban, piacokon: lemértük, a mérleg nem hazudik


Gondoltad volna, hogy egy görögdinnyénél gyakran több pénzt fizetsz ki a kukába való héjra, mint magára a lédús gyümölcshúsra? Pedig így van. Ráadásul a dinnye nem az egyetlen gyümölcs, aminek a héjáért és/vagy a magjáért is mélyen a zsebünkbe kell nyúlnunk. 12 terméket vizsgáltunk meg abból a szempontból, hogy az 1 kilós árnak hány százalékát fordítjuk az ehető, illetve hány százalékát az ehetetlen részekre. Meglepő eredmények születtek.

Egy adott termék fogyasztói árát rengeteg dolog befolyásolja, és ezek között bizony ott található a csomagolás költsége is, ezt ugyanis a forgalmazók keményen bevasalják a vásárlókon. Ha például megvásárlunk egy márkás csokit, akkor abban biztosak lehetünk, hogy az összetéveszthetetlen színekkel és mintákkal rendelkező csomagolást ugyanúgy kifizetjük, mint magát az édességet.

Igen ám, de míg például egy csokoládé esetében a csomagoláson feltüntetett tömegmennyiség magára a színtiszta csokira vonatkozik - például 90 gramm -, addig egyes gyümölcsök/zöldségek/magvak esetében a boltokban vagy a piacokon feltüntetett egységnyi, kilós árba bizony sokszor ehetetlen héjak és magok is beleszámítanak. Ami azt jelenteni, hogy bizonyos esetekben a fogyasztásra nem alkalmas részekért is kemény pénzeket fizetünk ki. A kérdés csak az, hogy a különböző gyümölcsöket, zöldségeket, magvakat figyelembe véve mennyi az annyi.

Azért, hogy erre választ adhassunk 12 terméket hasonlítottunk össze abból a szempontból, hogy egy kilóra számolva mekkora az adott termékek ehető, illetve ehetetlen része, és hogy ez miként jelenik meg az árban. Példaszámításainknál mindenhol kerekített értékeket használtunk, és legtöbbször egyetlen darab - x grammos - termék vizsgálatából következtettünk vissza az egységnyi, 1 kilógrammos viszonyokra. Azt is fontos persze megjegyezni, hogy gyümölcsök/zöldségek/magvak esetében, lévén, hogy a természet által előállított "késztermékekről" van szó, a héjak és a magvak alapból részét képzik a teljes egésznek. Ezért van az, hogy - ellentétben például a már fentebb említett csokival - ezeknél a termékeknél éppen akkor magasabbak az árak, ha ezektől az ehetetlen részektől megfosztják őket még az értékesítés előtt.

Az általunk tesztelt termékek közül, egységáron messze a földimogyoró került a legtöbbe, amit a nektarin és az étkezési paprika követett. Legolcsóbbnak pedig a szilva, a sárga húsú görögdinnye és a piros újburgonya számított. De vajon a kifizetett árnak mekkora részét tudják valójában elfogyasztani a vásárlók, és mekkora rész kerül a pucolást követően a szemétbe? Lássuk a medvét!

1. Szőlő

Aki azt akarja, hogy a pénzéért a lehető legtöbb elfogyasztható csemegét kapja, annak a szőlőt kell választania. A szőlő esetében a parányi vagy egyáltalán nem létező magok miatt csak a szárral kell számolni, mint fogyasztásra nem alkalmas tényezővel, ennek a súlya azonban teljesen elenyésző. Számításaink szerint a fogyasztói ár 99 százaléka megy az ehető, míg csupán egyetlen 1 az ehetetlen részekre. 

2. Szilva

A szilvánál, akárcsak a szőlőnél rendkívül elenyésző az ehetetlen részek aránya, amik ebben az esetben csak a magot jelentik. Azok viszont parányiak, így a pénzünk 97 százaléka megy ehető és csupán 3 százaléka ehetetlen részekre. A szilva ráadásul az egész mezőny legolcsóbb tagja, így aki a legtöbb ínyencségre vágyik a pénzéért olcsón, annak érdemes ezt a gyümölcsöt választania. 

3. Őszibarack

A őszibarack is meglehetősen jól szerepelt a mezőnyben, hiszen ennél a gyümölcsnél is csak a mag az, ami nem ehető, az pedig nem túl nagy. Így a kifizetett pénzünknek csupán 6 százaléka megy a levesbe, a maradék 94 a hasunkban landol. 

4. Nektarin

Nem elég, hogy a nektarin a verseny második legdrágább indulója volt, de a magja még többet is nyom az őszibarackénál, ezzel együtt a különbsége egyáltalán nem számottevő, mégis látható. Aki nektarint vesz, az az összeg 9 százalékát költi a fogyaszthatatlan részekre, míg 91 százalék mehet a gyomorba. Feltéve, ha a héj nem zavar bennünket.

5. Piros újburgonya

A krumplinál már meglepően sokat elvisz a zöldség héja, az ár 16 százaléka megy a kukába, a maradék 84-ből viszont megannyi közönség kedvenc köret készíthető el.

6. Golden alma

A Golden alma mind az árában, mind a mag,héj/hús arányban a középmezőnyben helyezkedik el. Az árának ugyanis csupán 76 százaléka fogyasztható, míg a csutkára elmegy a pénzünk 24 százaléka. 

7. Földimogyoró

A földimogyoró a mezőny legdrágább versenyzőjeként indult neki a tesztnek, amit tovább tetézett, hogy a héja a teljes fogyasztási ár több mint 30 százalékát teszi ki (és ezzel még mindig a középmezőnyben végzett). Ami azt jelenti, hogy a 990 forintból számításaink szerint 317 forintot csak a héjra fizettünk ki.

8. Fehér grapefruit

A citrusfélék közül a fehér grapefruit árának 66 százaléka a fogyasztható rész, míg 34 százaléka, azaz több mint egyharmada a héj.

9. Étkezési paprika

Az étkezési paprika árának hajszálpontosan ugyanakkora része megy a kukába, mint a fehér grapefruit esetében, így a pénzünk 34 százalékának az "elvesztésével" kell számolnunk. 

10. Banán

Képzeletbeli dobogónk harmadik (hátulról!) fokán a banán végzett. Az egzotikus gyümölcs esetében ugyanis a kifizetett ár 35 százaléka maga a héj. A gyümölcs viszont elég olcsó volt, de még így is több mint 100 forintunk fog megrohadni a kukában. 

11. Narancs

Az általunk vizsgált gyümölcsök közül a narancs szerepelt a mások legrosszabbul, ami az ehetetlen/ehető részek arányát illeti. Ennél a citrusfélénél ugyanis egyetlen százalékkal több a héj aránya, mint a banánnál. Azaz a vásárló a kifizetett összeg 36 százalékát hagyja felhasználatlanul. Mondjuk a narancs héjából (akárcsak a grapefruitéból) nyerhetünk ki illóolajat, amit akár hasznosíthatunk is.

12. Sárga húsú magszegény görögdinnye

Tesztünk abszolút "lehúzós" győztese minden kétséget kizáróan a görögdinnye. Igaz, bolti látogatásunkkor sajnos "rendes" görögdinnye nem volt a polcon, de szemléltetés céljából a sárga húsú párja is megtette. Ez volt az egyetlen olyan gyümölcs, aminek a megvásárlásakor több pénzt fizettünk magáért az ehetetlen héjért, mint az ehető belsejéért. Egészen pontosan (sajnos pontosan 1 000 grammos szeletet nem sikerült vágnunk, ezért egy 1 024 grammossal számoltunk) pénzünk 54 százaléka ment a kemény és súlyos héjra, és csupán az ár 46 százalékát élvezhettük ki. Mondjuk ez utóbbi igen finom volt. 

Összegzés


JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?

Padlón vannak a kamatok, most fillérekért vehetsz fel személyi kölcsönt. Nem hiszed? Nos, a Pénzcentrum kalkulátora szerint a Cofidisnél 1 millió forintot, 3 éves futamidőre már havi 30 788 forintos törlesztővel hazavihetsz. De nem jársz sokkal rosszabbul a K&H Banknál sem, ahol havi 31 102 forintos törlesztővel kalkulálhatsz, míg a CIB Banknál 31 280 forintos, míg az MKB Banknál 31 292 forintos törlesztőt ígér ugyanez a konstrukció. Érdemes persze megnézni a többi bank ajánlatát is – ehhez keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát!

Hozzászólások száma: 5 - Hozzászólok a fórumhoz
Ezt olvastad már?
11
22
33
 Kedvelem az oldalt

A címlapról ajánljuk

Pörögnek a pesti bérletautomaták: kaszálnak az ügyeskedők is
Nagyon pörög az automatás jegyvásárlás, és ezzel együtt a bűnözés is megjelent a gépek környékén.


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

  Ajánlatunk