„Ez tüdőlövés a költségvetésnek”: a Tisza győzelme hozhatja vissza a valódi akciókat a magyar boltokba

Szabályozási fordulat jöhet a kiskereskedelemben a kormányváltás után - tettük fel az általános kérdést Kozák Tamásnak, aki szerint a kérdés nem csupán a sokat vitatott plázastop sorsa, hanem egy teljes szabályozási csomagé: az árrésstop, a kiskereskedelmi különadók és a beruházásokat korlátozó egyéb előírások együttes hatása ma már látványosan fékezi az ágazat teljesítményét.

„Nagyon szép és nagyon jó a fogyasztás felfuttatása, de azt látjuk, hogy ebben nagyon sok fék van” – fogalmazott Kozák Tamás. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint a jelenlegi gazdaságpolitika egyik alapfeltevése – hogy a béremelkedés automatikusan fogyasztásnövekedést hoz – a gyakorlatban nem működik.

A probléma egyik gyökere a jövedelmek egyenlőtlen eloszlása. „Tízből három embernek csökkent a reálkeresete, és ha tágítjuk a kört, tízből öt ember nem érte el az átlagos növekedést” – mondta Kozák. A többletjövedelem így nem a napi fogyasztásban jelenik meg: „a magasabb jövedelműek nem feltétlenül a kiskereskedelemben költenek többet, hanem utazásra, szolgáltatásokra vagy megtakarításra.” Ez különösen érzékenyen érinti a szektort, amely a fogyasztáson belül kiemelt súlyt képvisel:

Tíz forintból öt a kereskedelemben költődik el – hatalmas potenciál lenne benne, ami nincs kihasználva.

Beruházási mélyrepülés

Miközben a kereslet nem húz, a kínálati oldal is gyengül - vélekedik az OKSZ, amit szerintük jól példáz, hogy a beruházások három éve csökkennek. „Gyakorlatilag 12 negyedéve minden negyedévben visszaesést látunk” – emelte ki Kozák. A legnagyobb visszaesés épp azoknál a szereplőknél történt, amelyek a beruházások gerincét adják: „a nagy üzletláncoknál kétszámjegyű csökkenés volt, miközben ők adják a beruházások több mint felét.” Kozák szerint a háttérben kettős nyomás áll: romló jövedelmezőség és növekvő bizonytalanság. „Nincs saját erő” – utalt a különadók hatására, majd hozzátette:

a kiszámíthatatlan szabályozási környezet miatt olyan kockázatokkal kell számolni, ami ellehetetleníti a megtérülési számításokat.

Árrésstop: rövid távú eszköz, hosszú távú károkkal

Kozák szerint a jelenlegi szabályozási mix egyik legvitatottabb eleme az árrésstop. Mint mondja, ennek hatása túlmutat a boltokon. „Az árrésstop szétzilálja az ellátási láncot” – fogalmazott, hozzátéve: a kereskedők mozgástere ilyenkor minimális. „Egy dolgot tudnak tenni: csökkentik a beszerzési költségeiket.” Hozzátette azt is, hogy ez azonban lefelé gyűrűzik: a termelők és feldolgozók kerülnek nyomás alá, miközben nő az import szerepe. Sőt,

a költségvetés sem nyer: „ez egy tüdőlövés a költségvetésnek, mert az áfabevételeket is visszafogja.”

Plázastop és szabályozási korlátok

A plázastop kérdése ugyan kiemelt téma, de Kozák szerint a szakma szerint nem önmagában problémás. "Nem csak a plázastopról van szó. A plázastop, az árrésstop és a különadók együtt riasztják el a befektetőket” – mondta Kozák.

A rendszer működését ráadásul komoly kritikák érik: „a döntések nem transzparensek, a szereplők nem tudják, milyen alapon utasítják el őket.” A településrendezési szabályok tovább szűkítik a lehetőségeket: „van olyan előírás, amely szerint falusias területen 400 négyzetméter a plafon – miközben ez alatt nem gazdaságos egy bolt működtetése” - vélekedett Kozák Tamás.

Mindezek ellenére a beruházási szándék nem tűnt el. „Sok kereskedő fiókjában ott vannak a tervek” – mondta Kozák. Kedvezőbb környezetben szerinte gyors élénkülés jöhetne: „egy 10 százalékos éves beruházásnövekedés reális.” Hozzátette: ez nemcsak a szektort pörgetné fel, hanem a gazdaság egészét is: a kereskedelmi beruházások jelentős építőipari és beszállítói hatással járnak.

Kozák Tamás szerint Magyarországon mintegy 400 olyan település van, ahol jelenleg egyáltalán nincs kiskereskedelmi egység. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezeknek a településeknek az ellátása nem feltétlenül csak klasszikus szupermarketekkel oldható meg. „Nem szűkíteném le a kérdést szupermarketekre” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a kisebb településeken alternatív modellek lehetnek életképesek, például: konténerboltok; mozgóboltok; csomagátvételi (pickup) pontok.

Arra a kérdésre, hogy hány új bolt nyílhatna, nem adott konkrét számot, de utalt rá, hogy egyes láncoknál több tucat előkészített telek is lehet, ami országos szinten akár száz körüli új üzlet lehetőségét is jelzi – bár ezt ő óvatosan kezelte, a Pénzcentrum iparági forrásai ezt megerősítették.

Új kormány, új kereskedelempolitika?

A szektor szereplői szerint a legnagyobb hiány ma nem egy konkrét szabály, hanem a koordináció. „A kereskedelmet érintő szabályozások szinte minden minisztériumban megjelennek, de nincs egységes kereskedelempolitika” – fogalmazott Kozák. A kormányváltás után ez lehet az egyik első feladat. A főtitkár szerint ennek intézményi feltétele is van:

Szükség lenne egy olyan államigazgatási szereplőre – akár államtitkárságra –, amely koordinálja az ágazatot. Én ennek a gazdasági minisztériumban látnám a helyét.

Fogyasztók és piac: valóban ellentét?

A szabályozási viták egyik visszatérő kérdése, hogy a piaci szereplők (profit)érdekei mennyiben esnek egybe a fogyasztók érdekeivel. Kozák szerint a kettő nem ellentétes – sőt: „amikor politikai döntések gazdasági nyelvezetbe vannak csomagolva, de nem a fogyasztókat szolgálják, annak látjuk a káros hatását.” A jelenlegi helyzet egyik kézzelfogható következménye:

alig vannak akciók. Ebben a környezetben a kereskedő nem tud úgy működni, mint egy normál piacon.”

A magyar kiskereskedelem tehát egyszerre küzd keresleti, kínálati és szabályozási problémákkal. A választások utáni politikai fordulat most lehetőséget adhat ezek újragondolására – de a szakma szerint ehhez nem elég egy-egy intézkedés módosítása. Röviden: átfogó szemléletváltásra van szükség.

Ha azt akarjuk, hogy a kereskedelem versenyképessége javuljon, akkor koordinált, kiszámítható és piaci logikára épülő szabályozási környezet kell

– foglalta össze Kozák. Hozzátette: "a kérdés már csak az: lesz-e politikai akarat ennek megteremtésére."