Mennyi a névváltoztatás ára 2026-ban? A házasságkötési és válás utáni névváltoztatás menete, szabályai

A névváltoztatással kapcsolatos ügyintézésnél már az első lépésben érdemes tisztázni, pontosan milyen név módosításáról van szó, mert ettől függ, mi lesz a névváltoztatás menete, hol tudjuk elindítani az eljárást, milyen iratokra lesz szükség, és mennyibe kerülhet az eljárás. Amikor valaki a „saját” nevét szeretné módosítani vagy teljesen lecserélni, az a születési név megváltoztatásának számít: ez lehet az utónév cseréje, vezetéknév változtatás, vagy a kettő együttes megváltoztatása is. Emellett pedig létezik a házassági név is, a házasságkötéshez és a házasság felbontásához kapcsolódó névviselési forma.

Mennyi a névváltoztatás ára, és mikor kell fizetni?

Az esküvőhöz és váláshoz kapcsolódó névváltoztatások illetékmentesek, csak a születéskor kapott név megváltoztatása után kell fizetni. A névváltoztatás ára 2026-ban attól függ, hogy a születési név melyik részét szeretnénk megváltoztatni. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény rögzíti a születési név megváltoztatására vonatkozó díjakat, vagyis azokat az összegeket, amelyeket a családi név, az utónév vagy a kettő együttes módosításakor kell megfizetni..

2026-ban a névváltoztatásra vonatkozó igazgatási szolgáltatási díjak a következők:

• születési utónév megváltoztatása: 13 000 forint,
• születési családi név megváltoztatása: 18 000 forint,
• születési családi név és utónév együttes megváltoztatása: 18 000 forint.

Bár a kérelem valamennyi anyakönyvvezetőnél előterjeszthető, a születési név megváltoztatását országosan Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH) engedélyezi. A BFKH tájékoztatója szerint az igazgatási szolgáltatási díjat a névváltoztatási kérelem benyújtása előtt kell megfizetni, a befizetés igazolását pedig csatolni kell a kérelemhez. 

Mikor nem kell fizetni a névváltoztatásért?

A fenti 13 000 és 18 000 forintos összegek nem minden névhasználati ügyre vonatkoznak. Ha valaki házasságkötéskor választ nevet, vagy válás után módosítaná a házasságban viselt nevét, nem kell ezekkel a költségekkel számolnia, az erre vonatkozó ügyintézés illetékmentes.

A születési név megváltoztatásánál bizonyos esetekben teljes vagy részleges költségmentesség is kérhető a 469/2017. (XII. 28.) Kormányrendelet 3–6. § szerint – ennek oka lehet nehéz anyagi helyzet, illetve az, ha az érintett valamilyen rászorultsági vagy egészségi állapothoz kapcsolódó ellátásban részesül, például időskorúak járadékában, ápolási díjban vagy fogyatékossági támogatásban. A költségmentesség nem automatikus kedvezmény: külön kérelmet kell benyújtani, a hatóság pedig a megadott adatok és igazolások alapján dönt arról, hogy elengedi vagy csökkenti-e az eljárás díját.

A névváltoztatás ára mellett a névváltoztatás menete is attól függ, hogy milyen ügytípusról van szó. A születési név módosítása, a házasságkötéskor történő névválasztás, valamint a válás utáni névváltoztatás is külön-külön eljárást és menetrendet jelent. Az alábbiakban ezért külön vesszük végig a legfontosabb eseteket.

Névváltoztatás menete: születési név megváltoztatása

Amikor valaki a vezetéknév változtatás, esetleg új keresztnév felvétele mellett dönt, hivatalosan a születési nevének megváltoztatását kéri. Ez jelentheti csak az utónév cseréjét, a családi név módosítását, vagy akár a kettő együttes megváltoztatását is.

Magyarországon a születési név megváltoztatását magyar állampolgár kérvényezheti. A kérelmet bármely polgármesteri hivatal anyakönyvvezetőjénél be lehet nyújtani, külföldi tartózkodás esetén pedig magyar konzulátuson, az ehhez szükséges nyomtatványt mindkét esetben az illetékes ügyintéző biztosítja a helyszínen. A kérelem benyújtása után az ügyben nem az anyakönyvvezető dönt, az engedélyezés ugyanis országos szinten Budapest Főváros Kormányhivatalához tartozik. A BFKH tájékoztatója szerint az ügyintézési határidő 45 nap, amely a kérelem beérkezésének napján indul.

A kérelemben meg kell adni a jelenlegi születési nevet, a választott új nevet, valamint meg is kell indokolnunk, hogy miért szeretnénk névváltoztatást.

Az ügyintézéshez csatolni kell a díj befizetésének igazolását, és szükség lehet azokra az anyakönyvi okiratokra is, amelyek a kérelem elbírálásához kellenek. Ha például házasság, válás vagy korábbi névváltoztatás is érinti az adatokat, ezek igazolása is előkerülhet az ügyintézés során.

Utónévnél nem kérhetünk akármilyen nevet, alapesetben olyan nevet érdemes megadni, amely szerepel a hivatalos magyar utónévjegyzékben. Ha valaki olyan utónevet szeretne, amely nincs a jegyzékben, annak engedélyezése külön vizsgálatot igényel.

Családi névnél sem teljesen szabad a választás: gondot jelenthet például a magyar hagyományoktól eltérő hangzású, magyartalanul képzett, történelmi vagy régies írásmódú név, illetve az is, ha a kért név más személy névviseléshez fűződő jogát sérti.

Kiskorú névváltoztatása

Ha 18 éven aluli gyermek nevét szeretnénk megváltoztatni, a kérelmet a törvényes képviselő nyújthatja be. Ez szülői felügyelet alatt álló gyermeknél általában a szülőt, gyámság alatt álló gyermeknél pedig a gyámot jelenti.

Szülői felügyelet alatt álló kiskorú esetében főszabály szerint mindkét szülő hozzájárulására szükség van. Ez alól akkor lehet kivétel, ha a névváltoztatás ügyében csak az egyik szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot. Ha a gyermek már betöltötte a 14. életévét, a névváltoztatáshoz az ő hozzájárulása is kell.

Mi a névváltoztatás menete házasságkötéskor?

Házasságkötéskor nem klasszikus névváltoztatási kérelmet adunk be, hanem a házasulók a házasságkötési eljárásban nyilatkoznak arról, milyen nevet szeretnének viselni az esküvő után. Ez azért fontos különbség, mert ilyenkor nem a születési név megváltoztatásának díjas eljárásáról van szó, hanem házassági névviselési formát választunk.

A házasságkötési szándékot személyesen kell bejelenteni az anyakönyvvezetőnél. Ekkor nemcsak az esküvőhöz szükséges adatokat rögzítik, hanem a névviselésről is nyilatkozni kell, vagyis arról, hogy a felek milyen nevet használnak majd házastársként. Az anyakönyvvezető már ekkor rögzíti a szándékot, a házassági név pedig külön névváltoztatási eljárás nélkül, a házasság megkötésével válik használhatóvá.

A házassági névviselés később is módosítható, tehát nem feltétlenül végleges döntésről van szó. Ha valaki az esküvő után más házassági névviselési formát szeretne, azt külön anyakönyvi ügyintézésben lehet rendezni. Külföldön kötött házasság esetén viszont előfordulhat, hogy a magyarországi névviselési ügyintézéshez előbb a házasság hazai anyakönyvezésére van szükség.

Esküvő és névválasztás: milyen nevet vehetünk fel házasságkötéskor?

A házastársak több névviselési forma közül választhatnak, melyeket a Polgári törvénykönyv szabályoz. Ha például a férj születési neve Kiss Péter, a feleségé pedig Nagy Anna, akkor a házasságkötés után az alábbi formák jöhetnek szóba:

• mindketten megtartják a saját nevüket: Kiss Péter és Nagy Anna;
• a feleség felveszi a férj teljes nevét „-né” toldással: Kiss Péterné;
• a feleség a férj családi nevét veszi fel, a saját utónevével: Kiss Anna;
• a feleség a férj teljes nevét „-né” toldással viseli, és mellette megtartja a saját teljes nevét: Kiss Péterné Nagy Anna;
• a feleség a férj családi nevét „-né” toldással viseli, és mellette megtartja a saját teljes nevét: Kissné Nagy Anna;
• a férj veszi fel a feleség családi nevét, a saját utónevével: Nagy Péter;
• közös házassági nevet választanak kötőjellel, és mindketten ezt viselik: Kiss-Nagy Péter és Kiss-Nagy Anna, vagy Nagy-Kiss Péter és Nagy-Kiss Anna.

A közös házassági névnél érdemes figyelni arra, hogy az összekapcsolt családi név legfeljebb kéttagú lehet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a házastársak családi nevei nem bővíthetők korlátlanul újabb és újabb névelemekkel. Ha a felek nem állapodnak meg másként, főszabály szerint mindketten a házasságkötés előtt viselt nevüket viselik tovább.

Névváltoztatás válás után: visszakapjuk automatikusan a régi nevünket?

Ha valaki házassági nevet visel, a névváltoztatás válás után nem történik meg automatikusan. Külön kell kérni, ha a házasság felbontása után más névviselési formát szeretnénk használni, vissza szeretnénk térni a születési nevünkhöz.

A válás utáni eljárás hivatalosan nem névváltoztatás, hanem a házassági névviselési forma módosítása.

Vagyis ha valaki a válás után elhagyná a volt házastárs nevét, visszatérne a korábbi névviselési formájához, vagy más, jogszabály szerint megengedett házassági névviselési formát választana, azt ebben a külön anyakönyvi ügyintézésben lehet rendezni. Ez az eljárás illetékmentes, tehát nem kell érte megfizetni a születési névváltoztatásnál említett 13 000 vagy 18 000 forintos díjat.

A kérelmet bármely anyakönyvvezetőnél lehet benyújtani, de csak személyesen. A módosításhoz igazolni kell a házasság megszűnését, vagyis a válás tényét, ezért az ügyintézésnél szükség lehet a jogerős bírósági döntésre vagy olyan anyakönyvi adatra, amelyből a házasság megszűnése megállapítható.

Mi intézhető online névváltoztatás során?

A névváltoztatás legfontosabb, anyakönyvi részei nem online intézhető ügyek. A kérelmet személyesen kell előterjeszteni az anyakönyvvezetőnél, és a házassági névviselésről vagy annak módosításáról is az anyakönyvvezető előtt kell nyilatkozni.

Online ügyintézésre inkább a névváltozás utáni adatátvezetéseknél és okmányügyeknél lehet példa. A főbb okmányok közül a társadalombiztosítási kártyát igényelhetjük teljesen elektronikus úton, a többi ügyintézéshez pedig az időpontfoglalást tehetjük meg online.

Az egyes szolgáltatóknál és intézményeknél nagyon eltérő folyamatokkal találkozhatunk, ezért névváltozás során mindig érdemes külön ellenőrizni, hogy az adott ügy intézhető-e online, vagy személyes megjelenést kérnek hozzá.

Milyen okmányokat kell lecserélni névváltoztatás után?

Ha a névváltoztatást engedélyezik, vagy a házassági névviselés módosul, az új névnek az okmányokban és a fontos nyilvántartásokban is meg kell jelennie. Ilyenkor nem elég, hogy az anyakönyvi ügyintézés lezárult: a mindennapi ügyintézéshez használt iratokon is át kell vezetni az új nevet.

Elsőként a személyazonosításra használt okmányokat érdemes rendezni.

Névváltoztatás után új személyi igazolványra lesz szükség, és ha van, cserélni kell az útlevelet és a vezetői engedélyt is. Ezek azok az iratok, amelyeket banki, munkahelyi, utazási vagy hatósági ügyeknél rendszeresen kérhetnek, ezért érdemes nem halogatni az okmánycserét.

A névváltozás érinti az adóigazolványt, közismertebb nevén az adókártyát is. Új adókártyát a NAV-nál lehet kérni, személyesen az ügyfélszolgálatokon, postai úton, illetve elektronikusan az ONYA felületén. Ha névváltoztatás miatt kérvényezzük az új adóigazolvány kiállítását, az eljárás ingyenes.

A TAJ-kártyát is fontos mihamarabb lecserélni, mert az egészségügyi ellátásnál a nyilvántartott személyes adatoknak egyezniük kell valamennyi okmányon és a rendszerben is. Az új TAJ-kártyát a lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti kormányhivatalnál lehet kérni a hivatalos igénylőlap kitöltésével, és ha csak személyes adat módosítása vagy pontosítása miatt kérünk új kártyát, a kiállítás ingyenes. A házasulni készülőknek arra is van lehetőségük, hogy már a házassági szándék bejelentésekor nyilatkozzanak a TAJ-kártya cseréjéről. Ha az esküvő után a születési nevüktől vagy a házasságkötés előtt viselt nevüktől eltérő házassági nevet viselnek, a TAJ-kártya cseréje ez alapján hivatalból elindulhat.

A hivatalos iratok mellett a névváltozást külön jelezni kell azoknál a szolgáltatóknál és intézményeknél is, ahol a régi néven tartanak nyilván minket. Ilyen lehet például a bank, a biztosító, a munkáltató, az iskola, a közműszolgáltató, a telefonszolgáltató, valamint minden olyan szerződés vagy előfizetés, ahol a név az azonosításhoz szükséges.

Gyakorlati sorrendben érdemes először a személyi igazolványt és a többi alapokmányt rendezni, majd ezek birtokában intézni a banki, munkahelyi, biztosítási és szolgáltatói adatváltozásokat. Így kisebb az esélye annak, hogy egy későbbi ügyintézésnél eltérő név szerepeljen a szerződésekben, igazolásokon vagy nyilvántartásokban.