A jelenség már globális méreteket ölt.
Végveszélyben a hazai élelmiszeripar: kilátástalan a helyzet, ha nem történik csoda, mindent elnyel az olcsó import
A hazai élelmiszeripari beszállítók és kiskereskedelmi láncok működését egyszerre nehezítik az elmúlt évek piaci torzulásai. A helyzetet tovább rontják a folyamatosan növekvő költségek és a fokozódó importnyomás is. A Portfolio Agrofood 2026 konferencián elhangzottak szerint az árstop és az egyéb adminisztratív szabályozások mintegy 500 milliárd forintos veszteséget okoztak a szektornak. Ezek az intézkedések szétzilálták a kereskedők és a gyártók közötti együttműködést, valamint súlyosan rontották a magyar termékek versenyképességét.
A kereskedelmi szektor képviselői rámutattak, hogy az élelmiszerláncok és a kisebb boltok egyaránt megszenvedték az utóbbi időszak intézkedéseit. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára kiemelte, hogy az árstop több mint 500 milliárd forintos kárt okozott a kiskereskedelemnek. A szabályozás a megszokott versenyárazás helyett veszteségminimalizálásra kényszerítette a boltokat. Emiatt drasztikusan csökkent az akciók száma, és lelassultak a termékfejlesztések. Horváth Ferenc, a SPAR Magyarország cégvezetője hozzátette, hogy az intézkedések teljesen átalakították a vásárlói szokásokat. A hatósági áras termékek megjelenése például szinte teljesen eltüntette a hagyományos hazai felvágottakat a piacról. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a magyar termelési költségek a munkaerőt leszámítva jelenleg magasabbak a külföldieknél.
A beszállítói és gyártói oldal is kilátástalan helyzetről számolt be. Ruck János, a Gallicoop Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a magyar élelmiszeripar nagyjából két éve változatlan árszinten kénytelen működni. Ezzel párhuzamosan a termelési költségeik jelentősen emelkedtek. A csökkenő vásárlóerő miatt a kereslet az olcsóbb, sok esetben importból származó termékek felé tolódott. Ez a folyamat tovább szűkíti a hazai gyártók lehetőségeit. Ráadásul ma már szinte lehetetlen piacra kerülni a szigorodó, ám rendkívül költséges fenntarthatósági és környezetvédelmi elvárások teljesítése nélkül.
Vörös Attila, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy a piacba való mesterséges beavatkozás szinte teljesen ellehetetlenítette a kereskedők és a beszállítók közötti egészséges üzleti kapcsolatot. A folyamatos árcsökkentési kényszer miatt a hazai kis- és középvállalkozások felélték a tartalékaikat. Így gyakorlatilag nem maradt forrásuk a hosszú távú túléléshez elengedhetetlen technológiai beruházásokra.
A szakemberek egyetértettek abban, hogy a magyar élelmiszeripar megmentéséhez a piaci viszonyok mielőbbi normalizálására van szükség. Emellett kulcsfontosságú a piactorzító intézkedések kivezetése, valamint a termelőtől a polcig tartó szorosabb összefogás megteremtése is. Máskülönben a hazai vállalatok végleg lemaradnak a nemzetközi versenyben.
Keményen lecsaphat az európai hatóság a magyaroknál is népszerű webshopra: milliárdos büntetés jöhet
Az Európai Bizottság előzetes megállapítása szerint a Temu megsérti az uniós digitális szolgáltatásokról szóló rendeletet.
-
Három dolog, amit minden autósnak észben kell tartani: így spórolhatsz tízezreket a kötelező biztosításon
Szobonya Lászlót, a Groupama Biztosító lakossági nem-életbiztosítás termékmenedzsment vezetőjét kérdeztük.
-
A pénz, a stressz vagy a félelem tart vissza? Megnéztük, kik miért halogatnak
Az egyes élethelyzetek felől vizsgáltuk meg, hogy kiderüljön, hol milyen akadályokkal lehet találkozni.
-
A bögrék kora lejárt? Így újulhat meg a céges karácsony (x)
Céges ajándék, aminek mindenki a maga módján örülhet.
AI & Digital Transformation 2026
Deep Tech 2026
Vállalkozói Klub 2026
HR (R)EVOLUTION 2026







