Egy csomag száraztészta, egy doboz vaj vagy egy liter narancslé – a mindennapi bevásárlás apró tételei gyorsan összeadódnak.
Végveszélyben a hazai élelmiszeripar: kilátástalan a helyzet, ha nem történik csoda, mindent elnyel az olcsó import
A hazai élelmiszeripari beszállítók és kiskereskedelmi láncok működését egyszerre nehezítik az elmúlt évek piaci torzulásai. A helyzetet tovább rontják a folyamatosan növekvő költségek és a fokozódó importnyomás is. A Portfolio Agrofood 2026 konferencián elhangzottak szerint az árstop és az egyéb adminisztratív szabályozások mintegy 500 milliárd forintos veszteséget okoztak a szektornak. Ezek az intézkedések szétzilálták a kereskedők és a gyártók közötti együttműködést, valamint súlyosan rontották a magyar termékek versenyképességét.
A kereskedelmi szektor képviselői rámutattak, hogy az élelmiszerláncok és a kisebb boltok egyaránt megszenvedték az utóbbi időszak intézkedéseit. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára kiemelte, hogy az árstop több mint 500 milliárd forintos kárt okozott a kiskereskedelemnek. A szabályozás a megszokott versenyárazás helyett veszteségminimalizálásra kényszerítette a boltokat. Emiatt drasztikusan csökkent az akciók száma, és lelassultak a termékfejlesztések. Horváth Ferenc, a SPAR Magyarország cégvezetője hozzátette, hogy az intézkedések teljesen átalakították a vásárlói szokásokat. A hatósági áras termékek megjelenése például szinte teljesen eltüntette a hagyományos hazai felvágottakat a piacról. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a magyar termelési költségek a munkaerőt leszámítva jelenleg magasabbak a külföldieknél.
A beszállítói és gyártói oldal is kilátástalan helyzetről számolt be. Ruck János, a Gallicoop Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a magyar élelmiszeripar nagyjából két éve változatlan árszinten kénytelen működni. Ezzel párhuzamosan a termelési költségeik jelentősen emelkedtek. A csökkenő vásárlóerő miatt a kereslet az olcsóbb, sok esetben importból származó termékek felé tolódott. Ez a folyamat tovább szűkíti a hazai gyártók lehetőségeit. Ráadásul ma már szinte lehetetlen piacra kerülni a szigorodó, ám rendkívül költséges fenntarthatósági és környezetvédelmi elvárások teljesítése nélkül.
Vörös Attila, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy a piacba való mesterséges beavatkozás szinte teljesen ellehetetlenítette a kereskedők és a beszállítók közötti egészséges üzleti kapcsolatot. A folyamatos árcsökkentési kényszer miatt a hazai kis- és középvállalkozások felélték a tartalékaikat. Így gyakorlatilag nem maradt forrásuk a hosszú távú túléléshez elengedhetetlen technológiai beruházásokra.
A szakemberek egyetértettek abban, hogy a magyar élelmiszeripar megmentéséhez a piaci viszonyok mielőbbi normalizálására van szükség. Emellett kulcsfontosságú a piactorzító intézkedések kivezetése, valamint a termelőtől a polcig tartó szorosabb összefogás megteremtése is. Máskülönben a hazai vállalatok végleg lemaradnak a nemzetközi versenyben.
-
Jelentős átrendeződés a lakossági megtakarításoknál: egyre nyitottabbak a magyarok a részvényekre
Az MBH Befektetési Bank vezérigazgató-helyettese szerint nő a kockázatvállalási hajlandóság.
-
Új női-férfi ügyvezető párossal és történelmi beruházással erősít a Rossmann Magyarország (x)
2026. július 1-től Szimeiszter Éva és Váradi István közösen vezetik a Rossmann Magyarországot.
-
A folyamatosan fejlődő Audax megújítja vállalati arculatát (x)
Több mint energia – intelligens menedzsment, hogy ügyfeleik arra fókuszálhassanak, ami igazán számít
AI in Energy 2026
AgroFood 2026
Portfolio Investment Day 2026
Hitelezés 2026
Women's Money & Mindset Day 2026








