2020. június 2. kedd Kármen, Anita

Ezért kerül többe a magyar nyugdíjasoknak a heti bevásárlás: spórolás ide vagy oda


Rengeteg tényező befolyásolja azt, hogyan drágul egyes élelmiszerek ára a szezonális hatástól kezdve az infláción át a sertéspestisig. Mindebből az egyszeri vásárló viszont csak annyit érzékel, hogy amíg mondjuk egy évvel korábban 15 ezer forintból ki lehetett hozni egy nagyobb bevásárlást, addig most közelebb van a 18 ezer forinthoz ez az összeg - természetesen ez függ attól is, milyen termékeket pakolunk a kosárba. Egészen máshogy érzékeli az árváltozásokat például egy egyedül élő, felsőoktatásban részt vevő vagy pályakezdőként dolgozó vevő, mint egy házastársával élő nyugdíjas, vagy egy családanya. A Pénzcentrum most azt vizsgálta, hogy egy-egy ilyen vásárlói réteg tagjai között milyen különbségek tapasztalhatók, mennyire hat rájuk másként a boltos drágulás, attól függően, milyen termékeket vesznek és mennyit.

Azonnal pénzre van szükséged? Nézz szét a Pénzcentrum kalkulátorában (x)

A Pénzcentrum három tipikus vásárló "kosarát" hasonlította össze, hogy megtudja, az árváltozás mennyiben hat másként a pénztárcájukra. A 25 év alatti korosztály fogyasztási szokásaiból kiindulva - vagyis hogy a KSH adatai szerint melyik élelmiszercsoportokra mennyit költ - egy 24 éves pályakezdő, vagy még egyetemista, nevezzük Hunornak, nagybevásárláskor megpakolt kosarát vetettük össze egy családanyáéval, aki két gyermek és két felnőtt számára vásárol - nevezzük Juditnak, valamint egy nyugdíjaséval, aki szintén nyugdíjas házastársával két fős háztartást vezet - nevezzük most Marika néninek.

Fontos, hogy a kosarak összeállításánál nem azt vettük alapul, hogy Hunor, Judit vagy Marika néni hónapokra elég tartalékot halmozna fel, hanem egy vagy maximum két hét alatt kifogyó élelmiszereket, illetve éppen kifogyóban lévő termékeket vesznek (liszt, cukor, stb.). Természetesen Hunor kevesebb fajta, és mennyiségű terméket vesz, hiszen ritkábban és kevesebbet főz, tehát pl. ő Marika nénivel ellentétben nem vesz fejeskáposztát, és szárazkolbászt, vagy Judittal ellentétben kígyóuborkát. Az is jellemző, hogy míg Marika néni párizsit és olasz felvágottat visz haza, Judit olasz felvágottat és gépsonkát, Hunor viszont csak párizsit. Judit sokkal több gyümölcsöt vásárol - már csak a gyerekek miatt is - narancsot, almát és banánt, de Marika néni ugyanannyi hagymát elhasznál például, mint a családanya.


A kosarak összeállításában csak élelmiszerek szerepelnek, más háztartási cikkek, tartós áruk nem.

Hunor egy heti bevásárlást spórolósan 2020 februárjában számításaink szerint 7080 forintból ki tud hozni. Januárban 7020 forintból meg tudta venni ugyanazokat a termékeket a KSH átlagárai alapján. A tavalyi év azonos időszakában (február) még 6610 forintot költött volna ugyanerre a kosárra. Tehát a januárról februárra tapasztalható áremelkedést Hunor alig érezte, ez kevesebb, mint 0,8 százalék volt.

Viszont a tavaly februári árakhoz képest 7 százalékkal többet fizetett most a boltban.

Judit, a családanya két kiskorú gyermek, és két felnőtt számára vásárol, ő 2020 februárjában 20200 forintot költ számításaink szerint alapvető élelmiszerekre a boltban. Azonban, mivel ő több olyan terméket is vásárol rendszeresen - Hunorral szemben - amelyek jobban függenek a szezonalitástól vagy más hatásoktól (pl. az uborka, citrusfélék, tej, tojás, stb.), a januári kosárérték nála így érezhetően alacsonyabb volt: 19920 forint. Ez körülbelül 1,4 százalékos áremelkedés. Tavaly februárban ugyanazokat a termékeket 1425 forinttal kevesebbért tudta megvenni: 18775 forintért. Ez 7,6 százalékos emelkedés. Judit tehát 0,6 százalékponttal jobban volt kitéve az éves árváltozásnak, mint Hunor.

Marika néni nyugdíjas, két fős háztartás szükségletei szerint intézi a bevásárlást. 2020 februárjában 16650 forintot fizetett volna a kasszánál egy l megpakolt kosárért, míg januárban ugyanazokért az árukért 16465 forint lett volna a végösszeg, tehát 185 forinttal kevesebb maradt múlt hónapba a tárcájában. Még drasztikusabb az árváltozás, ha a múlt év februárjához viszonyítjuk a bevásárlás értékét: akkor 15180 forintot fizetet volna ugyanazokért a termékekért. 

A megelőző hónaphoz viszonyítva tehát a fiktív nyugdíjas 1,1 százalékos áremelkedést tapasztalt, míg múlt évhez viszonyítva közel 9,7 százalékos drágulással kellett szembenéznie.

Ez még úgy is több, mint a 24 éves Hunor, vagy a középkorú, kétgyermekes Judit kosara alapján számolt áremelkedés, hogy voltak olyan termékek is, amelyeknek az ára csökkent a tavaly februári árakhoz képest, mint a tejes margarin, étolaj, fejes káposzta, vöröshagyma vagy a 100%-os dobozos narancslé (1l). 

Kinek mi került a kosarába?

A kosarak összeállításához a KSH adatait használtuk fel, aszerint a statisztika szerint súlyozva a benne lévő termékeket, hogy az adott vásárlói perszónának (Hunornak, Juditnak, vagy Marika néninek) megfelelő korosztály (25 év alatti, 25-54 éves korcsoport és 65 felletiek), illetve háztartási leosztás (egyszemélyes felnőtt, két felnőtt két gyermekkel, ill. két felnőtt, akik közül legalább az egyikük 65 feletti) mennyit költ az adott élelmiszercsoportokra éves szinten átlagosan - ehhez 2018-as a legfrissebb kimutatás.

Így Hunor kosarába minden heti/kétheti bevásárlás során kerül 1 kiló kenyér, 3 db zsemle, negyed kg karaj, negyed kg sertéscomb, fél kg csirkecomb és szárny, fél kg csirkemell, 20 dkg párizsi, 2 liter tej, 20 dkg sajt, 6 tojás, 1 db (200-250 grammos) margarin, étolaj (1l), egy citrom, egy narancs, 2 banán, 2 alma, 20 dkg paradicsom, 3 fej vöröshagyma, 1 kg burgonya, 1-1 kg cukor és liszt, 6 palack szánsavas ásványvíz (1,5l) és 1 doboz 100%-os narancslé. Ebben a számításban csak élelmiszerek árát vizsgáltuk, így az olyan nagybevásárlás során jellemzően kosárba kerülő termékek, mint a tisztítószerek, toalettpapír, szappan, stb. árváltozásai nem mutatkoznak meg ebben a számításban.

Judit már többféle terméket és más mennyiségben helyez fiktív vásárlói kosarába: 1,5 kg kenyeret, 10 db zsemlét, fél-fél kg karajt és sertéscombot, 1 kg csirkemellet, fél kg csirkeszárnyat és combot, de ő vásárol fél kiló szárazkolbászt is, 20-20 dkg olaszfelvágottat és gépsonkát, valamint 30 dkg pontyszeletet. 2,8%-os tejből 5 litert, trappista sajtból 40 dkg-ot vesz és 12 darab tojást is. Egy doboz margarin az ő kosarába is kerül, ezen felül még két liter étolaj vagy olívaolaj, 1 kg cukor és 2 kg liszt, 24 palack ásványvíz és 3 doboz narancslé. Egy citromot, 5 narancsot, 5 banánt, 6 almát is vesz és fél fej káposztát, 2 kígyóuborkát, 60 dkg paradicsomot, 4 fej vöröshagymát és 4 kg burgonyát. 

Marika néni kosarába, úgy képzeljük, nagyobb bevásárlás alkalmával 1,5 kg kenyér, 8 zsemle, fél-fél kg karaj és sertéscomb kerül, valamint 1 kg csirkecomb és szárny. 20-20 dkg olaszfelvágott és párizsi mellé 1 kg szárazkolbászt is vesz, és 20 dkg pontyszeletet. Egy doboz margarint, 3 liter tejet, 30 dkg trappistát és 10 db tojást, 1 liter étolajat vásárol, ezenfelül pedig 2 citromot, 3 narancsot, 4 banánt, 4 almát, egy fej káposztát, 1 kígyóuborkát, 40 dkg paradicsomot, 4 fej hagymát, 3 kg burgonyát vesz. Judithoz hasonlóan 1 kg cukrot és 2 kg lisztet vásárol, de ásványvízből csak 12 palackkal, és narancsléből is csak 2 dobozzal. 

A nyugdíjasok járnak a legrosszabbul

Mindezek alapján az állapítható meg, hogy a kisebb mennyiségeket, és kevesebb féle terméket vásároló, spórolósabb (pl. csak párizsit vevő) Hunor van kevésbé kitéve a drágulásnak. A már szélesebb termékskálán mozgó, viszont hármuk közül legnagyobb mennyiségben vásárló Judit kosara alapján a drágulást Hunorhoz hasonló mértékben érezheti. Míg a legtöbbféle terméket vásároló, de itt-ott spóroló (csirkemell helyett szárnyat-combot vesz, párizsit sonka helyett, stb.), közepes mennyiséget vevő Marika néni érzi leginkább a drágulást. Néhány csak erre a korosztályra jellemző olcsóbb termék, mint pl. a belsőség, amelyet a 65 év felettiek vásárolnak nagyobb mennyiségben éves szinten, kimaradtak az összesítésből, de olyanok is, amelyek pedig jelentősen drágíthatnák Marika néni kosarát, mint pl. a bor, melyre ugyanaz igaz, mint a belsőségekre. Így kiegyensúlyozottabb a viszonyítás Hunor és Judit kosarához.

Viszont azt sem szabad elfelejteni, hogy jellemzően a 65 év felettieknek más természetű kiadásai is jelentősen nagyobbak mint a két másik vizsgált korosztályé, mint pl. a gyógyszerköltségek, tehát ez a 2-2,5 százalékponttal nagyobb tapasztalható drágulás csak az élelmiszerek esetén áll fent, hozzászámítva más természetű költségeket feltehetően magasabb lenne az arány.

Címlapkép: Getty Images

KIHÚZNA A BAJBÓL 1 MILLIÓ FORINT?

Fontos! 2020. december 31-ig minden hazai banknál igényelhetőek az akciós fogyasztási hitelek, melyek kamata egységesen 5,9%. A kedvezményes személyi kölcsön kamata viszont a legtöbb banknál 2021-től megváltozik, és így magasabb lehet a törlesztőrészlet is. Amennyiben 1 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidővel, akkor 2021-től így kalkulálhatsz: A törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 20 093 forintos törlesztőrészlettel a Raiffeisen Bank nyújtja (THM 7,96%), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 20 126 forintos törlesztőt (THM 7,64%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Hozzászólások száma: 3 - Hozzászólok a fórumhoz
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk

Rengeteg sofőrt keresnek: 600 ezres fizetés, 8 általános is elég
Ahhoz képest is sok pénz ez, milyenek a körülmények?


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

Auchan

05.28-06.03
Országos

Tesco

05.28-06.03
Országos

Aldi

05.28-06.03
Országos

Lidl

05.28-06.03
Országos

Praktiker

04.02-07.31
Országos