Nem várt csapás érte a magyarok kedvenc alapanyagát: katasztrofális év vár a hazai hagymára, ezt hozhatja a bolti árakban

„Nagy bajban a hazai hagymatermés: az biztos, hogy a 2026-os év katasztrofális lesz” – nyilatkozta a Pénzcentrumnak Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője. A fő ok a rendkívüli aszály, a hőség és a tartós vízhiány, ami nagyon megviseli a hagymát. A klímaváltozás egyre nagyobb kihívás elé állítja az egész hazai mezőgazdaságot, és ez alól a hagymatermesztők sem kivételek: egyre szárazabbak az évek, egyre kevesebb a nyári csapadék, és már jó pár éve a téli aszály is jellemző. Ez pedig a hagymatermő terület alakulásán is meglátszik.

Míg a 2010-es évek első felében még 2300 hektár körül volt Magyarországon a vöröshagyma termőterülete, addig a 2020-as évek elejére mintegy 1300 hektárra csökkent, azóta pedig tovább zsugorodik, valamivel 1000 hektár fölött van. A hazai vöröshagyma-termesztés így szűk másfél évtized alatt több mint 40 százalékát elveszítette a termőterületének.

Ezzel együtt a termésmennyiség viszont növekedni tudott, mert intenzívebbé váltak ezek a gazdaságok. Javult a tápanyag-utánpótlás, az öntözés, általában a fajtaválasztás is, tehát egyre profibbak a hazai hagymatermesztők. Csakhogy egyre kevesebben vannak, és egyre kisebb területen dolgoznak. Tehát egy kicsit összetett a kép, de ezzel együtt is jelentős problémák vannak

– tette hozzá Braunmüller Lajos.

Lassan elfogy a magyar hagymának szánt föld

Hagyományosan az Alföld volt a vöröshagyma fő termőterülete: Bács-Kiskun, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye számított a legfontosabb szabadföldi hagymatermesztő térségnek. A mezőgazdasági szerkezet átalakulása, az egyre intenzívebb gazdálkodás, illetve az éghajlat szárazabbá válása azonban ezt is átírta:

Ma már azt lehet mondani, hogy a Dunántúlon kedvezőbbek a feltételek a vöröshagyma termesztéséhez, de a termelés természetesen nem tevődött át teljesen erre a térségre. Ennek egyik oka, hogy ott más vetésszerkezeti hagyomány alakult ki, más vetésszerkezetből indultak ki a gazdálkodók. Akik viszont a Dunántúlon termelnek vöröshagymát – és ők a termelők kisebb részét jelentik –, azok feltehetően jobban járnak ezzel az átalakulással

– közölte a főszerkesztő.

Pest vármegye déli részén, a Vecsés környéki térségben is működőképes termesztési irány a hagyma. Itt többféle zöldséget termesztenek, például szabadföldi káposztát, illetve különböző növényeket hideghajtatásban is.

Összességében azt lehet mondani, hogy a termőterület csökken, a termésmennyiség viszont így is tudott nőni. De az olyan aszályos évek, mint a 2026-os, nagyon megviselik a termelőket. Az idei termésmennyiségről még nincs pontos adat, de sokkal-sokkal rosszabb lesz, mint azt bárki várta volna az év elején

– tette hozzá.

Öntözés nélkül ma már nem lehet hagymát termelni

Braunmüller Lajos szerint öntözés nélkül ma már szinte egyetlen térségben sem érdemes hagymatermesztésbe kezdeni. A magyar hagyma jellemzően öntözött területeken terem, az öntözött területeket azonban akkor is egyre nehezebb fenntartani, amikor egyszerűen nincs elegendő víz:

A kiépített öntözőrendszer akkor működik, ha nincs ugyan eső, de az aszály nem olyan borzasztó mértékű, vagyis a csatornákban, folyókban, víznyerőhelyeken van víz. Ilyenkor az öntözőrendszerrel el tudod juttatni a vizet a területre. De egy olyan évben, mint a mostani, amikor konkrétan halastavak száradnak ki, nagyon-nagyon sok helyen ez is probléma

– magyarázta.

Vagyis önmagában a kiépített öntözőrendszer sem jelent garanciát az aszály ellen. Akkor tud valódi segítséget nyújtani, ha van honnan pótolni a vizet: például a csatornákban, folyókban vagy más víznyerőhelyeken rendelkezésre áll a szükséges mennyiség. Az ideihez hasonló, szélsőséges aszályban azonban éppen ez a víz hiányzik sok helyen.

A klímaváltozás gyökeresen átírhatja a hagymatermesztést

Magyarország éghajlata ma még alkalmas a hagymatermesztésre, de egyre rosszabb feltételekkel lehet termelni. Az Agrárszektor főszerkesztője szerint azok az ideális körülmények, amelyek a 60-as, 70-es, 80-as években megvoltak a magyarországi hagymatermesztés számára, mára megszűntek. A termelőknek teljesen más éghajlati körülményekhez kell alkalmazkodniuk.

„Ezen az éghajlaton még lehet hagymát termelni, de már nem biztos, hogy annyira megéri. Sokkal nagyobb termelési kockázatokkal kell számolni. Úgy tűnik, a meteorológusok és éghajlatkutatók is azt mondják, hogy ez a folyamat egyre inkább megy előre: a kiszáradás, a szélsőségek, az egyre forróbb nyarak miatt a hagymatermelők egyre rosszabb feltételekkel fognak szembenézni.”

A szakember szerint valószínűleg ez már eddig is látszott, ezért is csökken a termőterület. Intenzifikációval és öntözéssel ezen egy pontig lehet segíteni, egy pont után viszont már nem, mert ha nincs víz, akkor öntözni sem lehet.

Magyarország már korántsem önellátó hagymából

A vöröshagyma legfontosabb küldő országai Hollandia, Ausztria és Németország, de Szlovákiából és Lengyelországból is érkezik hozzánk. Az uniós piacon azok az országok kerülhetnek előnybe, ahol kedvezőbbek a termesztési feltételek: csapadékosabb és kevésbé forró a klíma. Braunmüller Lajos szerint ezt a magyar termelők helyzetének megítélésekor is figyelembe kell venni.

Az idei év azonban Hollandiát sem kímélte: ott is forró volt az időjárás, kevesebb eső esett, és különösen az ország déli részein alakult ki nehéz helyzet. Hollandia ennek ellenére továbbra is erős hagymatermő vidéknek számít. A holland termelők technológiában és szaktudásban is nagyon erősek, így a kedvezőtlenebb időjárási körülményekhez is jobban tudnak alkalmazkodni.

A szakember szerint közben Magyarországon egyre kevésbé jellemző az a korábbi nyári időjárás, amely megfelelő mennyiségű csapadékkal kísérve kedvezett a növények fejlődésének és érésének. Ha ez a tendencia folytatódik, a hagymánál is északabbra tolódhat az ideális termőterület.

Mi lesz a makói hagymával?

A magyar hagymatermesztés problémái talán sehol nem látszanak olyan élesen, mint Makón. Braunmüller Lajos szerint ugyanakkor fontos különbséget tenni a Makó térségében termesztett hagyma és a hagyományos makói hagyma között. Míg a térségben ma is termesztenek hagymát, a hagyományos makói hagyma termesztése rettenetesen visszaszorult, és mára szinte kuriózumnak számít.

A makói hagyma híresen magas szárazanyag-tartalmát és kiváló eltarthatóságát egykor éppen a forró, száraz nyarak is segítették. A hagyományos termesztés azonban rendkívül kézimunka-igényes és drága a modern hibridekhez képest.

Már csak néhány gazda tartja életben a hagyományt

A makói hagyma termesztésével ma már mindössze néhány gazda foglalkozik. Fekete János, az Országos Hagyma Terméktanács elnöke a Makó TV-nek is arról beszélt, hogy jelenleg 4-5 gazda termel még kifejezetten a hungarikumként jegyzett makói hagymát, összesen mintegy 15 hektáron, a termés pedig nagyjából 3000 mázsa lehet. Fekete János az 1980-as évek óta foglalkozik a makói hagymával.

Fekete Jánosnak több hűséges vásárlója is van az ország különböző részeiről, Budapestről, Győrből, Miskolcról és Debrecenből is. Tapasztalata szerint egyre többen ismerik fel, hogy a makói hagymából a magasabb szárazanyag-tartalom miatt kevesebb is elég főzéskor. Amíg ebből két hagyma is elegendő lehet, más, alacsonyabb szárazanyag-tartalmú fajtákból akár három-négy, esetleg öt darabra is szükség lehet. Emellett az ízvilágát, karakterét és zamatát is különlegesnek tartják a vásárlók. Éppen ezért szerinte a vásárlóknak is megérheti egy kicsivel többet fizetni érte.

A makói hagymát nem lehet egyszerűen máshová átvinni

Fekete János szerint a makói hagyma jellegzetességéhez a helyi klíma és a talaj is hozzájárul. Az elmúlt években azonban egyre nehezebbé teszi a termelést az éghajlatváltozás: nincs elegendő csapadék, alig győzik öntözni a növényeket, a nagy meleg miatt pedig sokszor túlérnek vagy napégést kapnak a hagymák. Hiába próbálnák azonban máshol termeszteni, szerinte nem lenne ugyanaz az eredmény. A helyi adottságok ugyanis a hagyma jellegzetes minőségéhez és ízéhez is hozzájárulnak. A termelő szerint jó lenne, ha a makói hagyma termesztésének hagyománya a következő generációkra is továbböröklődne, de úgy érzi, gazdatársaival együtt már szinte az utolsó mohikánok közé tartoznak.

Jóslatokba nem akart bocsátkozni, de szerinte már az is sokat jelentene, ha 5-10 év múlva is lennének olyan gazdák, akik foglalkoznak a makói hagymával, annak ellenére, hogy a termesztése sok kézimunkát igényel. Ebben a klímaváltozásnak is nagy szerepe lehet: ha több csapadék lenne, valamivel könnyebb lenne a termelés.

Fekete János szerint a hagyomány fennmaradásához minisztériumi támogatásra és olyan ösztönzőkre is szükség lenne, amelyek arra bátorítják a makói gazdákat, hogy akár kisebb területen, de továbbra is termesszék a hagymát.

Mi lehet a kiút a magyar hagymatermelők számára?

Braunmüller Lajos szerint a magyar hagymatermelők helyzetén több tényező együttes kezelésével lehetne javítani. Az öntözés mellett egyre nagyobb hangsúlyt kellene kapnia a vízmegtartásnak is, hiszen ha nincs megtartva a víz, a legforróbb időszakban nincs honnan öntözni. A téli és tavaszi csapadék ráadásul egyre kevesebb, ami az egész magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb problémája. Télen egyre gyakrabban nincs sem eső, sem hó, így egyre fontosabbá válik, hogy a lehulló csapadékból minél többet megőrizzünk. A vízmegtartásnak több formája is lehet, az eső- és csapadékvíz gyűjtésétől kezdve a talajhasználati módszerek megváltoztatásáig. A lényeg, hogy a rendelkezésre álló egyre kevesebb vizet minél jobban megőrizzük. Ha pedig van víz, a kiépített öntözőrendszerek továbbra is nélkülözhetetlenek a termesztésben.

A technológiai fejlesztés és a megfelelő tápanyag-utánpótlás szintén segíthet. Utóbbi nemcsak a hagyma növekedését és fejlődését támogatja, hanem bizonyos mértékig a vízhiánnyal és az aszállyal szembeni ellenálló képességet is javíthatja. A biostimulátorok alkalmazása szintén hozzájárulhat ahhoz, hogy a növények jobban viseljék a stresszhatásokat.

A fajtaválasztásnál is egyre fontosabb lehet, hogy ellenállóbb, ugyanakkor a kereskedelem számára is megfelelő fajtákat válasszanak a termelők. A piac ugyanis azt is meghatározza, hogy mely fajták termeszthetők gazdaságosan: nemcsak a termés mennyisége, hanem az is számít, hogy a hagyma mennyire tartható el.

Braunmüller Lajos szerint Magyarországon 10–20 év múlva is lehet majd hagymát termeszteni, de egyre kockázatosabb lesz a termelés. Várhatóan azok kerülnek előnybe, akik professzionális technológiával dolgoznak, illetve akiknek a termőterületei kedvezőbb adottságúak.

A változás már most is látható: a hagymatermő terület bő egy évtized alatt több mint 40 százalékkal csökkent. A szakember szerint a termesztés egy ideig még fennmarad, de a hagyma fokozatosan veszíthet a jelentőségéből a hazai mezőgazdaságban.

EZ IS ÉRDEKELHET

A hazai mezőgazdaság zuhan egy szakadékba – a magyar szakember szerint ezt sürgősen meg kellene lépni

„Még nem értük el a szakadék alját” – Bűdi Zsolt szerint szabadesésben van a magyar zöldség- és gyümölcstermesztés: az ágazat helyzete folyamatosan romlik.

Drágul idén a hagyma?

Braunmüller Lajos szerint elképzelhető, hogy idén drágul a hagyma, de biztos áremelkedést egyelőre nem lehet mondani. Úgy látja, van esély a hazai árak emelkedésére, többek között azért is, mert a Magyarországra hagymát szállító országokban sem alakultak ideálisan a körülmények. Ausztria talán jobban megúszta a hőkupola okozta időjárási helyzetet, de ott is romlott a terméshelyzet. Hollandiát szintén megviselte a hőség, Németországban pedig ugyancsak rendkívül meleg volt. Mindez azt jelentheti, hogy a küldő országokban sem lesz olyan bőséges a kínálat, ami növelheti az áremelkedés esélyét.

A makói hagyma esetében ugyanakkor egyelőre nem készülnek áremelésre. Fekete János szerint 2026-ban a nagyobb, többtonnás tételeket 500 forint körüli kilónkénti áron adják, kisebb kiszerelésben pedig nagyjából 600 forintért lehet hozzájutni. Mint elmondta, idén nem terveznek áremelést.