Veszélyes vírusok terjedhetnek Magyarországon: ezek a tüneteik, figyelmeztet Rusvai Miklós

Bár néhány éve az őszi járványidőszak és a koronavírus járvány felerősödése még korlátozásokat hozott, mára a Covid fokozatosan beilleszkedett a szezonálisan erősödő légúti fertőzések, az influenza és az RSV közé. Az őszi járványidőszakkal kapcsolatban Rusvai Miklós virológussal beszélgettünk.

A kutató hangsúlyozta, hogy bár az országos adatok alapján még nincs járvány, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) legfrissebb mérései szerint a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja már emelkedést mutat a szennyvízben, leginkább a dél-pesti területeken.

A vírus terjedésének egyik fordulópontja mindig a szeptemberi iskolakezdés, amikor a gyerekek visszatérnek az óvodákba és iskolákba, egyre több időt töltünk zárt térben, és ezzel párhuzamosan több légúti kórokozó is könnyebben terjedhet. A fertőzések jelentős része a fiatalabb korosztályokat érintheti. A gyermekek a közösségekben könnyen továbbadhatják egymásnak a vírusokat, amelyek aztán a családon belül is továbbterjedhetnek.

EZ IS ÉRDEKELHET

Súlyos tévhitben élnek a magyar szülők: kiderült az igazság a gyerekek őszi betegségeiről

Az óvoda- és iskolakezdést követő hetekben a gyermekek körében jelentősen megnő a légúti fertőzések száma.

A virológus szerint az elmúlt években már kirajzolódott egy viszonylag jól felismerhető szezonális mintázat a különböző fertőzések felfutásában. Az ősz beköszöntével először a koronavírus kezd erősebben terjedni, majd ahogy közeledik a tél, fokozatosan az influenza kerül előtérbe. A virológus arra számít, hogy ez idén sem lesz másképp, várakozása szerint a Covid őszi hulláma október végén, november elején érheti el a tetőpontját, míg az influenza jellemzően később, januárban és februárban okozza majd a legtöbb megbetegedést.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a két vírus egymástól teljesen elkülönülve terjedne. A téli hónapokban egyszerre több légúti kórokozó is jelen lehet a lakosság körében, ezért pusztán abból, hogy valaki köhög, folyik az orra vagy fáj a torka, egyre nehezebb megállapítani, pontosan mi okozza a betegséget.

Könnyű összekeverni a koronavírust egy egyszerű náthával

A koronavírus első hullámai idején az egyik legismertebb és legjellegzetesebb tünet az íz- és szaglásérzékelés elvesztése volt. Ez sok esetben már önmagában felvetette a koronavírus-fertőzés gyanúját. „Az újabb járványokban már a szaglásvesztés sokkal kevésbé jellemző, nagyon ritkán fordul elő, a betegség tünetei egyre inkább egy hétköznapi felső légúti megbetegedés képét mutatják” - hangsúlyozta Rusvai Miklós. Így a koronavírus új típusainál leginkább a torokfájás, a köhögés, az orrdugulás és az orrfolyás dominálhat.

Éppen ezért a tünetek alapján egyre nehezebb eldönteni, hogy valaki Covid-fertőzött, influenzás vagy egyszerű megfázással küzd. Rusvai Miklós szerint azonban a rendelkezésre álló koronavírustesztek továbbra is képesek felismerni a fertőzést, az új variánsokat is.

Mi a helyzet az új variánsokkal?

A SARS-CoV-2 az elmúlt években folyamatosan változott, és időről időre újabb variánsok kerültek előtérbe. Emiatt továbbra is rendszeresen felmerül a kérdés, hogy megjelenhet-e olyan változat, amely ismét alapvetően megváltoztatja a járványhelyzetet. A WHO 2026-os értékeléseiben több változatot is figyelemmel kísér. A szervezet májusi vakcinaösszetételi értékelése szerint akkor globálisan az XFG volt a legnagyobb arányban kimutatott variáns, azonban jelenleg nincs olyan változat, ami a korábbi pandémiás hullámokhoz hasonló helyzetet okozhatna. Rusvai Miklós sem számít arra, hogy az idei ősz más járványhelyzetet hozna egy új koronavírus-variáns miatt.

A vakcinák esetében ugyanakkor szerinte továbbra is kulcskérdés az időzítés. A virológus felidézte, hogy az elmúlt két szezonban Magyarországra az újabb koronavírus-vakcina olyan későn érkezett meg, hogy addigra az őszi járványhullám már túl is volt a csúcson, lecsengőben volt. Rusvai Miklós szerint ezért az oltás szempontjából nemcsak az számít, hogy milyen vakcina válik elérhetővé, hanem az is, hogy mikor.

Az újabb Covid-oltást elsősorban azoknak tartaná indokoltnak, akiknél nagyobb a súlyos betegség kialakulásának veszélye. "Leginkább azoknak ajánlom, akik 70 fölöttiek vagy egyéb betegségekkel, például magas vérnyomással, keringési zavarokkal, cukorbetegséggel, daganatos megbetegedéssel is küzdenek, illetve azoknak, akiknél valami miatt az immunrendszer nem működik megfelelően.”

Elkapható egyszerre az influenza és a koronavírus? 

A különböző légúti vírusok párhuzamos terjedése miatt természetesen az is előfordulhat, hogy valaki egyszerre fertőződik meg koronavírussal és influenzával. A víruskutató szerint erre már több példa is volt. A kettős fertőzés ugyanakkor tapasztalatai szerint nem feltétlenül jelenti azt, hogy a két betegség súlyossága egyszerűen összeadódik, inkább az influenza határozza meg azt, mennyire lesznek súlyos tünetei a betegnek. "Én magam az influenza elleni védekezést és az oltást fontosabbnak tartom" - hangsúlyozta.

Az influenza a legtöbb egészséges embernél egyébként néhány nap vagy egy-két hét alatt lezajlik, bizonyos csoportokban azonban súlyos szövődményeket is okozhat. Emiatt az oltási ajánlások elsősorban a nagyobb kockázatnak kitett emberek védelmét helyezik előtérbe. Rusvai Miklós itt is az időseket, a krónikus betegeket, a cukorbetegeket, a daganatos betegség miatt kezelés alatt állókat és más, legyengült immunrendszerű embereket emelte ki.

A virológus szerint azonban van még egy olyan csoport, amelyről különösen fontos beszélni: a várandós nők. A várandósság alatt az influenza nagyobb kockázatot jelenthet az anyára nézve, a magas láz pedig a terhesség szempontjából sem elhanyagolható. Rusvai ezért nemcsak a már várandós nőknek, hanem a terhességet tervezőknek is javasolja az influenza elleni oltás megfontolását.

A nemzetközi ajánlások is kiemelt kockázati csoportként kezelik a várandósokat. Az influenza elleni, terhesség alatt alkalmazható vakcinák évtizedek óta használatban vannak, és az oltás az anyán túl az újszülött számára is biztosíthat bizonyos fokú védelmet az élet első hónapjaiban.

Magyarország az influenzaoltásban nem teljesít jól

Az influenza elleni védőoltás felvétele ugyanakkor Magyarországon továbbra sem számít általánosnak. Az Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) 2024-2025-ös szezonról készített összesítése alapján az idősebb lakosság influenza elleni átoltottsága Európa jelentős részén elmaradt a 75 százalékos uniós célkitűzéstől, a vizsgált országok mediánja 47 százalék, Magyarországon pedig mindössze 20 százalék volt.

Rusvai Miklós ennek ellenére úgy látja, a helyzetet érdemes árnyaltabban értékelni: „valóban nagyon rossz helyen szerepelünk az oltási statisztikában, de én örülök annak, hogy a gyermekek kötelező védőoltási hajlandósága viszont nagyon magas.” A szakember szerint az is kedvező, hogy az influenza szempontjából egyik leginkább veszélyeztetett csoport, az idősek körében még mindig magasabbabb az oltási hajlandóság, mint a teljes népességben.

EZ IS ÉRDEKELHET

Súlyos dolog derült ki az idős magyarok oltásairól: sokan nem is sejtik, mekkora veszélynek teszik ki magukat, ennek komoly következménye lehet

A szakértők szerint egyre nagyobb problémát jelent az oltásokkal kapcsolatos bizalmatlanság és az emberek emelkedő fogékonysága a betegségre.

Az oltási hajlandóságnál is nagyobb problémának tartja azonban a virológus azt a magyarországi gyakorlatot, hogy sokan betegen is bemennek dolgozni, illetve a szülők enyhe tünetekkel közösségbe engedik a gyerekeiket. Egy kis orrfolyás vagy torokfájás sokak számára még nem elegendő ok arra, hogy otthon maradjanak, holott a fertőzések terjedésének éppen ezek a napok kedvezhetnek leginkább.

Mi még büszkék is vagyunk arra, hogy lábon kihordjuk a légzőszervi betegséget. Én ezt nagyobb problémának tartom, mint azt, hogy nem oltatja valaki magát.”

Különösen fontosnak tartja, hogy a légúti tüneteket mutató gyerekeket lehetőség szerint ne küldjék közösségbe. „Jól tudom, hogy ez adott esetben munkabérkieséssel jár, mert a táppénz kevesebb, de aki beteg, az igenis maradjon otthon és gyógyuljon. Aki pedig nem akar beteg lenni, mert nem engedheti meg magának a jövedelemkiesést, az oltassa be magát.”

Az időzítés az influenzaoltásnál is lényeges. A szakértő szerint a vakcinákat rendszerint szeptember végén vagy október elején juttatják el a háziorvosokhoz, így még elegendő idő marad arra, hogy a téli influenzaszezon előtt kialakuljon a megfelelő immunválasz.

Az RSV-re is érdemes figyelni

A következő hónapokban nemcsak a koronavírus és az influenza jelenthet problémát. Rusvai Miklós külön felhívta a figyelmet az RSV-re, vagyis a légúti óriássejtes vírusra is, ami szintén rendkívül gyakori légúti kórokozó. Egészséges felnőtteknél és nagyobb gyermekeknél sok esetben enyhe, megfázásszerű betegséget okoz, a csecsemőknél azonban jóval súlyosabb lefolyású lehet.

Különösen veszélyeztetettek lehetnek az életük első hónapjaiban járó kisbabák, akiknél a fertőzés az alsó légutakat is érintheti, és súlyos esetben kórházi kezelésre lehet szükség. Rusvai Miklós ezért a várandós nők számára az RSV elleni védekezést is fontos lehetőségnek tartja: „Ha várandós kismama lenne a környezetemben, mindenképpen rábeszélném" - mondta. 

Az Európai Gyógyszerügynökség által engedélyezett egyik RSV-vakcina várandósság alatt is biztonságosan alkalmazható. Lényege, hogy az anya immunrendszere ellenanyagokat termel, amelyek a méhlepényen keresztül a magzatba jutnak, és a megszületett gyermek számára az élet első hónapjaiban védelmet biztosíthatnak.

Jön a következő világjárvány?

A Covid óta szinte minden újonnan megjelenő vagy szokatlanul terjedő fertőző betegségnél felmerül ugyanaz a kérdés: lehet-e belőle a következő világjárvány? Az elmúlt években a majomhimlő, a különböző hantavírusok és több állati eredetű fertőzés kapcsán is megjelentek olyan hírek, amelyek egy új pandémia lehetőségét vetették fel.

Rusvai szerint ugyanakkor nem ezek jelentik jelenleg a legnagyobb potenciális pandémiás veszélyt. Arra a kérdésre, hogy számítani kell-e még a jövőben a Covidhoz hasonló világjárványra, egyértelmű választ adott:„Biztos, hogy lesz ilyen.” Azt azonban, hogy ez mikor és pontosan hogyan történik meg, természetesen nem lehet előre megmondani.

A virológus szerint a jelenleg ismert vírusok közül különösen a madárinfluenza alakulását érdemes figyelemmel követni. A járványügyi szakemberek számára az egyik kulcskérdés az, hogy kialakulhat-e egy olyan változat az alapvetően baromfikat és egyéb madarakat érintő betegségből, amely már nemcsak állatról emberre képes átjutni, hanem hatékonyan és tartósan terjedhet emberről emberre is.

A virológus ugyanakkor egy fontos különbséget is kiemelt a koronavírus-járvány előtti időszakhoz képest: ma már jóval nagyobb tapasztalat áll rendelkezésre arról, hogyan lehet reagálni egy gyorsan terjedő új légúti kórokozóra. Rusvai arra is felhívta a figyelmet, hogy potenciális pandémiás influenzavírusok ellen már léteznek olyan vakcinajelöltek és engedélyezett készítmények, amelyeket szükség esetén fel lehet használni vagy tovább lehet fejleszteni.